Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Hekler Antal: A classicismus jelentősége és térfoglalása az ókori művészetben. Ism. Gerevich Tibor 268

269 TÖRTÉNETI ,IRODALOM, és classicismust különböztetünk meg. Általában az újabb művé­szettel foglalkozó irodalom számos új szemponttal termékenyí­tette meg az ókori kutatásokat. Az ókori és a kereszténykori mű­történet módszere újabban lényegesen közeledett egymáshoz, bár az ókorra nézve az írott források viszonylagos fogyatékos­sága, valamint az a körülmény, hogy sok emlék igen töredékesen vagy épenséggel csak későbbi másolatban maradt fenn, a keresz­tény művészetre nézve pedig ellenkezőleg úgy az írott, mint az emlékbeli források hasonlíthatlanul nagyobb bősége és a közvet­lenebb élményszerűség még mindig jelentékeny módszeri különb­ségeket idéz elő, amely különbségek egyébként kisebb mérték­ben a két nagy művészeti koron belül is fennállanak. Az össze­hasonlító művészettörténet újabban a stílustörekvések sok mélységébe világított be és a különböző korszakok emlékeinek párhuzamos vizsgálatával a művészi megértést nagyban mozdí­totta elő. Ennek az iránynak nálunk Hekler Antal az első tudo­mányos képviselője; rendkívül széleskörű emlékismerete úgy az ő­, mint az újabbkori művészet terén, finom forma­elemzése s stílusának az eredeti műalkotások hatásával vetekedő jellem­zési készsége és kifejező ereje teszi ilynemű kutatásokra hiva­tottá és segíti fényes eredményekhez. E körbe tartozik, már tárgyánál fogva is, fenti dolgozata, egyúttal akadémiai székfoglalója, melyben a classicismusnak mesteri kézzel vázolt általános stíljellemzése után, az adatok és emlékek nagy bőségére támaszkodva, első­sorban azonban a tör­téneti és stílusbeli összefüggések éles meglátásával oldja meg az ókori classicismus eredetének és térfoglalásának mindeddig vitás kérdését. Az ókori classicismus forrásvidéke nem, mint idáig hitték. Pergamon s általában a hellenistikus bároktól átitatott Kis-Ázsia, hanem a conservatív görög anyaföld, főként Athén. A classicismus kifejlődése arra az időre esik, midőn a politikailag elerőtlenedett görögség a létéért folytatott küzdelmet a kultúra terére viszi át. Az athéni művészet Kr. e. 16o körül fokozatosan hajlik át a régi mintaképek utánzásába s vezet a classicismus felé, melyet a Kr. e. I. században Athén virágzó műhelyei érlelnek meg és terjesztenek el. Athén újra elfoglalja a művészetben vezető szerepét s még Kr. e. 50 körül a művészeti termelés központja. Róma ekkor főként importra szorítkozik. A classicistikus athéni iskolák mesterei csak a Kr. e. I. század második felében teleped­nek meg nagyobb rajokban Rómában. Hekler számos meggyőző példával c­áfolja meg azt az elterjedt felfogást, mely a classi­cismust a római szellemalkattal hozza genetikai összefüggésbe. Az érett classicismust athéni mesterek hozzák magukkal Rómába.

Next