Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Évkönyvei; Az Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum 1918. és 1919/20 –. Ism. –d. 265

267 TÖRTÉNETI ,IRODALOM. Lederer Sándor, az olasz festészet legkiválóbb ismerőinek egyike, a múzeum Ipolyi-gyűjteményében szereplő s a kölni Ramboux árverésen 1867-ben megszerzett Mater dolorosa fejet ábrázoló falképtöredékről kimutatja, hogy Assisiből szent Ferencz emlékművéből való, de nem Giotto munkája. Ezenkívül Bernar­dino Daddi Madonnáját és Spinelle Aretinonak szintén múzeu­munkban levő szent Nemesius és szent János képét méltatja olasz­országi analógiák egybevetésével. Az évkönyvek második köte­tében Sodorna Lucrétia képeiről közöl mélyreható tanulmányt, a melyben egy Budapestre, magántulajdonba került ily tárgyú képet is bemutat a cinquecento e kiváló mesterétől, a kit Szép­művészeti Múzeumunkban csak egy Roxanéjához készült ezüst írónrajz s a Pulszky Károly vásárlásaival oda került Krisztus ostorozását ábrázoló predella-részlet képvisel. Hoffmann Edith dr., a múzeum igazgató őre, szintén mind a két kötetben szerepel s a miniatura festészet történetébe illeszkedő formás tanulmányokat írt ezekbe. Az elsőben az Esterházy-rajz­gyűjteménynyel múzeumunkba került nyolcz hártyára festett képről kimutatja, hogy 1400—1429-ben Csehországban erős olasz és részben északi franczia hatás alatt készült. A Magyar Tudo­mányos Akadémia XVI. század elejéről való szép miniaturás ima­könyvéről azt állapítja meg, hogy az az 1529-ben elhalt Colombe műhelyéből való. A magyar műtörténelem szempontjából nagy érdekű Éber László tanulmánya a pozsonyszentgyörgyi főoltárról, a melyet Pasteiner Gyula az Osztrák-Magyar Monarchiában mint XV. századbeli ticinói olasz kőfaragómunkát mutatott be. Éber felsőausztriai analógiák alapján arra következtet, hogy ennek a mészkőből faragott oltárnak művészete a középkori szárnyas oltárokéban gyökerezik s hogy 1520 körül készült valamelyik Szentgyörgyi gróf bőkezűségéből. Oltárunk mindenesetre nagyobb­szabású és művésziesebb, mint ausztriai rokonsága. Pulszky Károly nálunk szomorú hírre jutott, külföldön annál inkább méltányolt vásárlásai óta idegen műtörténetírók is sűrűn láto­gatják a Szépművészeti Múzeumot s ennek műkincsei a külföldi szakirodalomban tulajdonképen csak azóta szerepelnek érdemük szerint. Ennek az állandó érdeklődésnek a múzeum Évkönyveiben két külföldi műtörténetíró czikkei a bizonyságai. Svarzenski György német műegyetemi tanár a múzeumnak 1961-ban vásárolt középrajnai Madonna-szobrát veszi tüzetes vizsgálat alá, a mely szerinte 1400 körül Mainzban készült. A bécsi Baldass Lajos a múzeum két Altdorfer festményét határozza meg tüzetesen. A Krisztust a keresztfán ábrázoló kép mint gróf Erdődy Imréné szül. Migazzi Irma grófné letéte 19 x7-ben került ide s a mester

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék