Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Turul 778
778 TÖRTÉNETI IRODAIOM. szerzője Kézai. A Nagy Lajos-korabeli krónika Kézai alapján készült. — Kováts Ferenc: A magyar arany világtörténeti jelentősége és kereskedelmi összeköttetéseink a nyugattal a középkorban. Vizsgálva a középkori európai pénz- és nemesércviszonyokat, megállapítja, hogy az afrikai aranyforrás elapadása után Európa nemesércszükségletét a késői középkorban Magyarország látta el. Számadatokban közli a Magyarországból textilárukért Európába vándorolt, arany mennyiségét. Ennek legnagyobb része Pozsonyon át Bécs közvetítésével került a külföldi forgalomba. — Patek Ferenc: A középkori írástörténet egy új elméletéről. Hajnal István: Írástörténet az írásbeliség felújulása korából c. művét ismerteti néhány tárgyi megjegyzéssel. — Szittyay Dénes S. ..: A simancasi spanyol állami levéltár magyar vonatkozású anyaga. Szerző a Történelmi Társulat részéről küldetett ki 1921 elején, hogy a simancasi levéltárnak a mohácsi vész körüli magyar vonatkozású anyagát összegyűjtse. Beszámolójában ismerteti a spanyol udvar akkori jelentőségét és a vatikáni, valamint velencei spanyol követek jelentéseit, elsősorban magyar szempontból. Az összegyűjtött anyag a Társulat tulajdona. Talált még érdekesebb anyagot a XVI—XVII. század fordulójára, valamint a száműzött Rákóczira vonatkozólag. — Földes Béla: Gazdaságtörténeti adalék. Egy pozsonyi őrlési jegyzéket közöl 1831-ből. — Dékány István: Spengler történetelmélete. Oswald Spengler: Der Untergang des Abendlandes c. művét bírálja. — Hóman Bálint Tagányi Károly: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. A családjog és öröklési jog köréből. — Lebende Hechtsgewohnheiten und ihre Sammlung in Ungarn c. művét ismerteti s kapcsolatban Tagányi történetírói munkásságának negyven éves fordulójával, röviden jelentőségét méltatja. — Holik Flóris Siklóssy László: A magyar középkor erkölcse, Birkás Géza Alexandre Eckhardt: Iremy Belleau, sa vi, sa Bergerie, étude historique et critique. Komárik István S. J. :Jablonkay Gábor S. J. : Loyolai Szt. Ignác Jézus társasága alapítójának élete és működése c. művét ismerteti. — IV. Károly. — Beöthy Zsolt. — Zs. F.: Szilády Áron. — Dávid Antal: Goldziher Ignác. — Bajza József: Szegedy Rezső. — m—: Ernest Lavisse. — jud: Michael Tangl. — Julius A. Plugk-Hartung. — Gustav Winter: Nekrológok, Szilády, Goldzihere és és Szegedre rövid életrajzukkal. Turul, 1924—1925. évf. 38. kötet. Szentpétery Imre: Fejérpataky László emlékezete. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 1924 február 12-iki nagygyűlésén tartott emlékbeszéd. Röviden ismerteti a középkori magyar történetírás állását a XIX. század második felében. Fejérpataky Lászlónak az európai színvonalú magyar diplomatika megalapítása körül szerzett érdemeit, és sokoldalú munkásságából különösen azt, amelyet a Heraldikai és Genealógiai Társaságban megalapítása óta mint titkár, a Társulat folyóiratának szerkesztője, majd mint a Társulat elnöke végzett. — Sulka Szilárd: A Magyar Nemzeti Múzeum családi levéltárai. Kifejti a családi levéltáraknak a Nemzeti Múzeumban örökletétként való kezelésének jelentőségét és ismerteti a legutolsó évtizedben a Nemzeti Múzeumban örökletétként elhelyezett családi levéltárakat. — Bartonick Emma: Az Árpádok ércpecsétei. Áttekintve az árpádkori királyok viaszpecséteit, megállapítja, hogy azok meglehetősen állandó jellegűek és két csoportra — XII. és XIII. századira — oszthatók. Mindkét csoport erős német hatást mutat. Idegen mintára történt az új pecséttípusok bevezetése is a magyar gyakorlatba, így az ércpecsét meghonosítása is német hatás következménye. Az ércpecsét fejlődése párhuzamos a viaszpecsétével, sőt 1214-től az érc- és kettősviaszpecsét teljesen összeolvad. ismerteti IV. Bélának a vatikáni levéltárban őrzött nyolc aranybulláját, végül az árpádkori bullák köriratait sorolja fel. — Daróczy