Századok – 1941
Történeti irodalom - Váczy Péter - 424
424 TÖRTÉNETI IRODALOM 424 nak, az Okcidens vidékeinek nagy változatosságaival szemben. A budai kormányzóság a nyugati kereszténység egyetlen nagy területe a török uralom alatt, s ezért különlegesen értékes terület az összehasonlításokra: hamar kiéli magát az az államszervezet, amelynek intellektualizmusa nem tud másként kapcsolódni a Nyugat társadalomképleteihez, mint a kiszáradt, elsüllyedt régi kultúrák orientális népességeihez. Miklószy Zoltán a középkori hiteles helyek és az iskolák kapcsolatait vizsgálja, értékes adatokkal egészítvén ki Békefi eredményeit , s ezenfelül is érdeme, hogy az írásüzemek mögött az iskolákat keresi. Úgy véljük azonban, hogy az iskolatörténet túlságosan a mai iskolaüzemet képzeli bele oly korszakokba, amidőn a hűbérbéli, személyes nevelés és képzés a lényeges: még a nagy egyetemek is ily „kisműhelyeknek" univerzitásai. A hiteles helyek kézrőlkézre adva nevelhették klerikus tanoncaikat, akik többé-kevésbbé magasabb stúdiumokat is látogathattak. A régi európai iskolázás szervezetét, ami a szociális fejlődés egyik leglényegesebb alkotórésze, csak az írásintellektualizmus rétegeinek és emlékeinek beható, rendszeres kutatása világíthatja meg. A levéltári anyaggal való közvetlen kapcsolódás a társadalomszerkezet, s benne az írásintellektualizmus szerepének vizsgálatára vezeti a többi tanulmány szerzőit is. Szilágyi Loránd a magyar királyi tanács fejlődésének első századát vizsgálja; e tanács szervezete, szerepe nem tisztázható, ha mai fogalmak szerint akarjuk megérteni. A tanácsra való hivatkozás és mégis a feltétlen királyi akarat: vájjon nem a nyugatias fejlődés vonásai-e, ahol nem a gyülekezet ereje-hatalma, hanem „szakértelme" kötelezi az uralkodót? A módok, amiként nálunk a tanácsot emlegetik, vájjon nem ütnek-e el, minden elmosódottságuk ellenére is, élesen a balkáni s orosz görögkeleti fejedelmi tanácsokra alkalmazott kifejezésektől? Sz. az okleveles említések alapján úgy látja, hogy a „szakszerűségen" alapuló egyházi s udvari tisztségek mellett nálunk ekkor még az ispánoknak igen erős szerep jut a tanácsban, azaz az országrészek politikai megszervezőinek — s ez nem hozza mégis kissé közelebb a tanácsot a szláv fejedelmek „kíséret"típusához? Váczy Péter, amikor a Vazul-hagyományt vizsgálja középkori kútfőinkben, s a hagyomány alakulásából dinasztikus áramlatokra következtet királyaink udvarában, újabb szálakat sző hozzá a történettudományunktól szinte semmiből elővarázsolt finom, bonyolult szövedékhez, ami középkori íróembereinket — egyúttal kétségtelenül a kormányzat szakemberei is — kötötte munkásságukban egymáshoz. — Istványi Géza folytatja az előző évfolyamban megkezdett tanulmányát a generalis congregatioról — egyik részlete a szerző rendszeres munkásságának, ami az írásbeliség vizsgálatából kiindulva különösen a magyar vidéki társadalom szervezetét igyekszik rekonstruálni. A „gyűlés" tulajdonképen alapvető szociális képlet, eredetileg primitív módszer, ami mélyebben tagozott társadalmakban szakszerűbben működő „képviseletté" válhat. Az Okcidens fejlődésében nem is lehetett lényeges szerepe a gyűlésnek, csak a képviseletté tagozódás jut.