Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
108 SPIER GYÖRGY a" rabbilincseket, akarta, hogy azok lehulljanak és legott lehullanak".19 Ez a „király" és az urak nagylelkűségét egyformán kétségbevonó agitáció nagy hatást gyakorol a népre annak ellenére, hogy parasztságunk kisszámú vezetőinek legjobbika, Táncsics Mihály is iparkodik ekkor még igazolni a nemességet lapjában, a Munkások Újságában. Egy helyütt ezt írja Táncsics: „ . . . Azt a' gyalázatos hírt is koholták, hogy a' király ráparancsolt az országgyűlésre, hogy a' nemesség a' robotot és dézmát törölje el, mit a' nemesség rosz néven vett, tehát majd országgyűlés után rajtunk állja boszuját; de ez fertelmes hazugság, ezt ne higyék el kendtek". „Eddig sokan azt hitték közülünk, hogy mindent a' király tett, a' mi jó történt, ellenben minden roszat, mi az országnak ártott, mi az egész népnek terhére volt, a' nemességnek tulajdonították, de ez bal hiedelem, szörnyű csalódás volt; a' nemesek, a' mi testvéreink derekasan, sőt mondhatni, dicsően viselték magokat; éppen ezek, a' mi nemes testvéreink már régtől fogva törekedtek arra, hogy egyenlőség legyen köztünk."20 Várjon köpönyeget fordított-e Táncsics, aki még 1846-ban azt írta, hogy a következő országgyűlés azért fogja felszabadítani a jobbágyokat, mert „a nemességnek saját haszna sürgeti ezt tenni; ha nem tenné, életét veszélyeztetné"?21 Nyilvánvalóan nem. De tisztában van azzal, hogy „a forradalom nem hogy bevégezve volna, de alkalmasint még csak ezután fog igazán kezdődni".22 tisztában van azzal, hogy az ellenforradalom várható támadásával szemben a parasztságnak érdekében áll majd megvédenie a forradalom vívmányait, elsősorban éppen a jobbágyfelszabadítást, s tisztában van azzal is — mivel ekkor még azt hiszi, hogy a köznemesség hajlandó lesz szembeszállni az ellenforradalom támadásával —, hogy a parasztság csak akkor lesz kész a forradalom vívmányainak a köznemesség oldalán való megvédésére, ha tudatában is gyökeresen felszámolódik uraival szemben fennállott feudális jellegű osztályellentéte. Ilyen meggondolással hirdeti ő is, hogy a nép urainak köszönheti szabadságát. A parasztság széles tömegeire azonban még az ő agitációja sem hat jelentősen. Mi ennek az oka? Végső soron az, hogy a jobbágyfelszabadítás földosztás nélkül történt meg, hogy tehát a jobbágyfelszabadítás lényegében semmit sem javított a földnélküli parasztok helyzetén. S ennek parasztságunk a márciusi forradalom öntudatosító hatására, mint látni fogjuk, hamarosan tudatára ébred. Ezért parasztságunkat a jobbágyfelszabadítás megtörténte leválasztja 19 Domby Ferencz nagyabonyi birtokos feljegyzése: Chaos, MG 1848 máj. 14. 43. sz. 487. 1. 20 Kegyelem, MU 1848 ápr. 16. 3. sz. 43—44. 1. 21 Táncsics Mihál: Népkönyv, Bp, 1848, 55. I. A mű kézirata még 1846-ban készült. 82 Katonaság, MU 1848 máj. 21. 8. sz. fil. 1.