Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
ADAIÉKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 259 azok közül már második gabnakölcsön végett is hasztalanul fáradoznak, mert a vagyonosabb rész még nagyobb kamat mellett sem hajlandó felebarátjának kezet nyújtani." Ezt a gabonaárat az egykori piaci árral összevetve 4—500%-os kamatláb az eredmény.81 A nehéz téli időkben pénzt, de rendszerint gabonát és egyéb élelmi cikket vettek kölcsön a megszorult parasztok a földbirtokosoktól és ezért kamat fejében bizonyos napszámra kötelezték magukat. Sokszor apróbb erdővásárlások vagy hasonló kisebb üzletek folytak le ilyen dologkamat mellett. A megszorult paraszt néhány véka babért vagy lisztért is kénytelen volt elkötelezni magát munkára.82 A hitelező, a földbirtokos vagy a kulák, egyes esetekben a kereskedelmi tőke, amely szintén gyakran használja fel az uzsora eszközét. „ ... a szegényebb termelők között valódi hadjáratát látjuk a borüzérek féktelen zsarolásának a szegény ember munkaidején, kivált most adó executiótól is szoríttatva, néhány forintért eladja egész termését is csak hogy a kellemetlen helyzettől megválthassa magát".83 Az uzsora egyik jelentős tényezője a parasztság elnyomorodásának. „A szegényebb sorsú osztály pedig fáradságának s földjeinek igen-igen kevés hasznát veheti, mert ami keveset földjei teremnek, az már régen nem az övé s a szegény jámbor csak azzal vigasztalhatja magát, hogy az mégis az övé lehetne.1 84 2. A ledolgozás egy másik formája erdő, legelő, réthasználat fejében teljesített munkaszolgálat. Batthyány Fülöp körmendi birtokán a parasztok rét és erdei legelők bére, valamint legelőhasználat fejében szántási munkálatokat teljesítettek az abszolutizmus korában.85 Károlyi György aldebrői birtokán a haszonbérlők, többnyire egész községek, a birtokos földjén, legelőjén, szántó, szállító, igás, vagy pedig kaszáló és gyűjtő kézi napszámokat szolgáltattak.86 A már többször említett Krizse, Lukov, stb. községeket a réthasználat fejében kötelezte a bérlő egynapi kézirobotra minden fuvar széna után, amit a rétről maguknak hazaszállítottak.87 Litke nógrádmegyei község lakóitól az uradalom a fairási jog gyakorlása fejében másfél öt fa fuvarozását követelte 1851-ben.38 Az arad megyei petrishegyi uradalom az abszolutizmus korában csak akkor volt hajlandó engedélyezni a parasztoknak a faizást, ha a községek szerződésben kötelezik magukat arra, hogy az igával rendelkező parasztok három és fél öt fát szállítanak ki a Maros partjára, a gyalogos parasztok három ölet készítenek elő szállításra, vagy 6 kézinapszámot szolgálnak. Még az egykorú forrás is megemlíti — noha a földesurak pártján áll —, hogy az aradmegyei sok erdőségmellett is a községeknek talpalatnyi erdejük sincs.89 Kerván János, Ulicsni György és több Kende községbeli zsellér panaszolja 1862-ben, hogy bár a tagosítás alkalmával a földesúrtól földet nem kaptak, mégis úri szolgálatra szorítják őket. Ezenkívül évi 12 ft-ot is kell fizetniök, továbbá 2 font lent is kell megfonniok a faizás fejében.90 Varga Estók, Zseranszky és több szentpéteri zsellér Szirmay György sárosmegyei birtokán az úri szolgálat alóli mentesítését kérve elpanaszolja, hogy hetenként egyszer kapott tűzifáért 12 napot tartoznak dolgozni és két köteg lent is kötelesek fonni".91 81 G. L. 1856. május 8. 82 Nagy István: i. m. 31., 32. 1. 83 G. L. 1862. X. 19. Tudósítás Egerből. 84 G. L. 1859. aug. 25. Aradmegyei Tudósítás. 85 Galgóczy, i. m. 371. 1. 80 U. ott. 385. I. 87 O. L. G. Pr. 1853—11 790. 88 O. L. Stt. Pressburg 1851—XIV—3124. 89 G. L. 1858 augusztus 26. 00 O. L. V. Htt. 1862—11—11—56 502. 91 U. ott. 1862—11—11—56 681.