Századok – 1956
TANULMÁNYOK - I.Tóth Zoltán: A nemzetiségi kérdés a dualizmus korában (1867—1900) 368
A NEMZETISÉGI KÉRDÉS A DUALIZMUS KORÁBAN (1867-1900) 1. A nemzetiségi kérdés rendezésének két útja Az osztrák és a magyar uralkodó osztályok által 1867-ben megkötött kiegyezés nemcsak a magyar nép, hanem a nemzetiségek kisemmizését is jelentette, sőt ezzel a kisemmizéssel a nemzetiségekre még fokozottabb terhek nehezedtek, mint a magyar népre. Míg a magyarság a kiegyezés időszakában, erősen korlátozott formában, valamelyes függetlenséget élvezett a Monarchián belül, nemzeti jogai formailag elismerést nyertek, uralkodó osztályai a kapitalizmus fejlődésének (az országon belül) a politikai és gazdasági függés viszonyai közt is főélvezői voltak, addig a nem magyar népek ki voltak szolgáltatva mind az osztrák, mind pedig közvetlenebbül a magyar uralkodó osztályoknak, amelyek a nemzetiségeket nemcsak kizsákmányolták, hanem gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket a hatalom eszközeinek birtokában akadályozták, politikai létüket pedig egyenesen tagadták. Igaz, hogy a kapitalizmus fejlődése, mely 1867 után viszonylag nagy lendületet vett, a nem magyar népek nemzeti fejlődését is előre lendítette és ennek megfelelően kultúrájuk és politikai életük is fejlődésben volt, ez a fejlődés mégis — a magyar uralkodó osztályok tudatos elnyomó törekvései következtében — rendkívül nehéz körülmények közt folyt le. Egyfelől a magyar uralkodó osztályok elnyomása, másfelől a nem magyar népek nemzeti fejlődésének megállíthatatlan folyamata olyan súlyos ellentmondást tartalmazott, mely a paraszt- és munkáskérdés és a függetlenség kérdése mellett a dualizmus egész korszakában mindegyre több robbanóanyagot gyűjtött össze, szétveréssel fenyegetve a soknemzetiségű Magyarországot. A dualizmus egész korában tanúi vagyunk a magyar uralkodó osztályok és a nem-magyar népek burzsoáziái és vezető rétegei közti éles küzdelmeknek. A nemzetiségi kérdés története, mint a burzsoáziák közti harc, az elnyomó nemzet és a nemzeti fejlődésükben akadályozott népek közti harc története, az élet teljes szélességében bontakozik ki és vörös fonalként vonul végig a kor minden fontosabb eseményén és folyamatán. A dualizmus Magyarországa, bár magyar uralkodó osztályai azt nemzeti államnak igyekeztek feltüntetni, a soknemzetiségű állam típusa volt. Azonban a kapitalizmus győzelme a feudalizmus felett — a súlyos csökevények ellenére is — nagy lépésekkel vitte előre nemcsak a magyar nép, hanem a nem magyar népek nemzeti fejlődését is. A nemzetiségi mozgalmak „gazdasági alapja az, hogy a burzsoáziának az árutermelés teljes győzelme érdekében meg kell hódítania a belső piacot, egy államba kell összeforrasztania azokat a területeket, amelyeknek lakossága ugyanazon nyelven beszél... ; a nyelv egysége és akadálytalan fejlődése egyik legfontosabb előfeltétele a valóban szabad és széles kiterjedésű, a modern kapitalizmusnak megfelelő kereskedelmi