Századok – 1960
Vita - Kristóf György: Megjegyzések a Nagy György-féle köztársasági mozgalom ideológiájához és hatásához 661
KRISTÓF GYÖKOV Miért szükséges és kell a köztársaságot megvalósítani ? - a felelet főbb tételei a folyóirat első számának első, programadó, Kossuth Lajos országa című cikkében a következők: „Felettünk négy évszázad óta idegen család uralkodik. Vére más. Érzése elütő. Gondolkozása rokontalan. Nagy történelmi időkben mindig szembenállott nemzetével a király. Századok óta látja a nemzet, hogy a korona haladásának tilalomköve. Érzi, hogy a királyi palást függetlenségi törekvéseinek szemfedője. Hová jutottunk a királyság intézményével? Van-e siralmasabb nemzet, mint a magyar? Elhanyagolt népoktatás, igazságtalan földmegosztás, növekedő kivándorlás, az összbirodalmi eszme nekilendülése, a polgárjogok erőtlensége útjelzői lojális süllyedésünknek. Milyen más út vezet a köztársaság felé ! A demokrácia és a szabadság útja ! Az iskolák államosítása, a kötött birtokok felszabadítása, a progresszív adó, az általános, egyenlő, titkos választójog. A magyarnemzet is ura akar lenni sorsának. Még azokban az országokban is, mint Spanyol- és Olaszország, amelyekben nemzeti királyok uralkodnak, egyre erősebb a republikánus mozgalom. Az összedűlő trónusok recsegése a népszabadság legfelségesebb zenéje, a köztársasági eszme himnusza ! — kiáltja bele Nagy a magyar politikába folyóirata első számának első programadó cikkében. — Meguntuk a királyi hatalom előtt való örökös térdelést. Talpra akarunk állani." Mindezekért a szegedi ügyészség Nagy Györgyöt alkotmányos államforma megtámadásának vétsége miatt nyomban az első szám megjelenése után a vádlottak padjára ültette. Az esküdtbíróság azonban a vád alól egyhangúlag felmentette. Mindenben így folyt le a Feltámadunk című cikk (1913. II.) története. Majd harmadszor is vád alá fogta az ügyészség Nagyot, de most már egyenesen királysértés miatt, mit Nagy folyóirata 1913. I. számában az Általános választójog és a király című cikkével követett el. A vád alapjául az ügyész a következőket jelölte meg: Bádogból a mennydörgés, nehogy hangja sértse a király felkent fülét. A király Szent István koronájára feltűzte a bihari brigántik fekete kortestollát. A király uralkodik, de nem kormányoz, dehát ez csak a közönséges alkotmányos királyokra vonatkozik, de nem az úgynevezett legalkotmányosabbra. Hogy végződött ez a per, felderítésre vár. A folyóirat szinte valamennyi számának első cikkét Nagy György írta, és közöttük alig akad olyan, amelyet az akkor uralmon levő politika valami címen vád alá ne foghatott volna. Nagy ugyanis nem lankadó frissességgel állandóan támadta bennük — a vád alá fogottaknál még sokkal élesebb hangon is — a királyt és a királyságot. És ostorozta a Tisza-parti Lukács László kormányának bűneit, a képviselőházat, sőt egykori pártját, a függetlenségit is. Párhuzamosan fejtegette és bizonyította a köztársasági államforma magasabbrendűségét. A köztársaság 400 esztendős sötétség és szolgaság után, a teljes nemzeti függetlenség, az emberi méltóság államformája (1911. II. 2.). A köztársasági államforma kérdése Magyarországon nem pusztán államjogi kérdés, hanem új társadalmi-gazdasági és szociális berendezkedésnek is a gyűjtőneve (1912. VIII. 3.). E két nyilatkozat szabatosan és reálisan mondja meg a köztársaság fölényes politikai, társadalmi és gazdasági tartalmát, a monarchiák elnyomásával és kizsákmányolásával szemben. Másutt és többször is szenvedélyesen állítja Nagy, hogy a köztársaság az egyedül üdvözítő, minden bajt orvosló, új eget és földet teremtő hatalom (1913. II. 3.). Minden vezér fanatikusan hisz eszmei céljának helyességében és tökéletességében. Hogy a következmények igazolják-e meggyőződését, más kérdés. Laboulaye-nál olvastam először, hogy sokkal könnyebb a szabadságot kikiáltani, mint a gyakorlatban megvalósítani. Hogy lehet és kell megvalósítani a magyar köztársaságot ? Nagy György felfogása és elmélete szerint alkotmányos úton, erőszak és vérontás nélkül. Ezt, a már első pere védőbeszédében kijelentett tételét, hogy alkotmányos úton kell megteremteni a köztársaságot, később is állandóan ismételte. Kína és Portugália példájára hivatkozva állítja lehetőnek az alkotmányos megoldást. Az ő legfőbb és első törekvése az, hogy a köztársaság eszméjének hirdetésével szerezze meg a választójoggal bíró polgárok szavazatát, hogy így a köztársasági párt többségre jutva, maga az országgyűlés mondja ki és határozza el a monarchikus államforma eltörlését és helyébe köztársasági rendszer életbeléptetését (1912. III. 29.). Ha Nagy az alkotmányos utat csak védekezésül, a büntető törvény felé hangoztatta, ez érthető. Ha azonban meggyőződésből is, akkor álláspontja, elképzelése merő naivság. Parlamentáris államban alkotmányos úton, papírforma szerint talán lehetséges eljutni odáig, hogy az országgyűlés detronizáljon. De csak nem tételezte fel Nagy, hogy Ferenc József egy, őt trónjától megfosztó országgyűlési törvényjavaslatot szentesít, s aztán vonatra ül s örökre búcsút mond Magyarországnak? A történelemben : Forrás hiányában nagyot tévedtem, amikor azt írtam, hogy a kormány és az igazságügyi hatóságok tűrték Nagy köztársasági tevékenységét, nem indítottak eljárást ellene.