Századok – 1960
Vita - Kristóf György: Megjegyzések a Nagy György-féle köztársasági mozgalom ideológiájához és hatásához 661
MEGJEGYZÉSEK A NAGY GYÖRGY-FÉLE KÖZTÁRSASÁGI MOZGALOMHOZ 663 van példa vérontás nélküli trónfosztásra, de uralkodó erőszak nélkül még trónját el nem hagyta. Sem akkor, sem napjainkban. Azonban az is igaz, hogy az alkotmányos utat sűrűn hangoztató Nagy utolsó mondata mindig az, hogyha alkotmányos úton nem lehet, akkor forradalom útján, vérrel és vassal fog megszületni a magyar köztársaság. „Békét akarunk, de a harctól sem riadunk meg. Ferenc Józsefnek könnye nem visz hozzá közelebb, de Ferenc Ferdinánd kardja elől sem hátrálunk meg. Egy új Olmützre egy új Debrecennel felelünk." (1912. IV. 4.) (Ferenc József ti. ez idő tájt bizonyos nemzeti követelések miatt lemondással fenyegetőzött; Ferenc Ferdinánd magyargyűlölete közismert.) „Magyarország történetében lesz vihar, melyben a puskagolyók és szuronyok megtanulnak magyarul gondolkozni, az ágyuk pedig Gábor Áron nyelvén beszélnek" (1912. IX. 30.). ,,A kibontott zászlót száz poklon, ezer ügyészen, százezer szuronyon át is diadalra visszük" (1912. X. 4.). „Megindultunk a köztársaság felé, vissza többé sohasem ! Mindig csak előre ! Ha kell börtönökön, bitófákon keresztül" (1912. IX. 4.). Vajon ezeknek és számos más, hasonló tartalmú kijelentéseinek ismeretében helytálló-e Dolmányosnak az a megállapítása, hogy Nagy György félt a forradalmi megoldástól ? Nagynak egész pályafutása és életműve nemmel felel. * A vezér álláspontjáról és szellemében harcoltak a folyóirat munkatársai is. Érvelésük, harcmodoruk a vezérét követi, fegyvertáruk célpontjai is azonosak. Rámutatnak a monarchiák, különösen pedig a Habsburg magyar királyok négy évszázados zsarnoki uralmára, kizsákmányoló, népnyomorító és elnémetesítő politikájára. És megbírálták Ferenc József autokratizmusát, alkotmánysértő cselekedeteit, ostorozták Bécs imperializmusát, és egyidejűleg a Lukács-kormány népellenes, jogfosztó törvényeit és rendeleteit, szolgalelkűséggel jellemezve nemcsak a Lukács-minisztériumot, hanem az egész országgyűlést, magát a kuruckodó, de mégis meghunyászkodó függetlenségi pártot. Követelték a feudalizmus felszámolását. És természetesen fejtegették a köztársasági államforma előnyeit. Foglalkozás szerint a munkatársak közírók, ügyvédek, papok, volt vagy tényleges országgyűlési képvieslők, érettebb egyetemi hallgatók és két nő is. Legszorgalmasabb két munkatárs dr. Kalmár Antal és dr. Ormos Ede. Mindkettő régi, edzett közíró. Kalmár szerint (ki ez időben a Kolozsvárt megjelenő Újság című napilapnak is állandó vezércikkírója) a monarchia és a panama Európában majdnem, Magyarországon azonban teljesen egyet jelent. A monarchiában a felelős miniszterek a legközönségesebb bűntett elkövetése esetén sem állíthatók büntető bíróság elé. Példa rá Lukács miniszterelnök só panamája. Köztársaságban büntető eljárás alól senki sem mentes. (Monarchia és panama, 1912. XII. 21.) „Románia nyakán ott ül egy Hohenzollern secundogenitura, akinél gyűlöltebb dinasztia még nem ült a . . . trónon. Nem elég, hogy király, hozzá még elsőrangú panamista, minden dúsan jövedelmező, az állam által szubvencionált vállalatnak a király a főrészvényese. Gyűlölik is. Romániában csak egy lépés a királyságtól a köztársaságig" (1912. XI. 25.). Ormos Ede tíz folytatásos, de egyenként is befejezett közleményben ismerteti a monarchia történetét. Szerinte a királyságban nincs, nem is lehet igazi parlamentarizmus, a kettő nem fér meg együtt (1913. I. 24.). Nagyon érdekes és jellemző két, magát buzgó katolikusnak valló munkatárs bátor kiállása a holtközi birtokok és hitbizományok eltörlése mellett. Dr. Csiszér István szerint a főurak és főpapok a köztársaságban csak becsületes munkával élhetnének, míg most ezrektől veszik el a megélhetést. Az ország közel egyharmada néhány kiváltságos kiskirály hatalmában van, s évente 200 000 ember kénytelen idegenbe kivándorolni. Aki látott valaha Fiuméban újrainduló kivándorló magyarokat, csak az tudja igazán megérteni, hogy mit jelentenek a latifundiumok és holtközi birtokok. Ha más vallásúak állnak harcba a szekularizáció mellett, azonnal kész a papi kiskirályok védekezése, felekezeti villongásnak híresztelik a népmegváltó törekvéseket. „Azért kell, hogy éppen a magamfajta ősi katolikusok álljunk a szekularizáció szolgálatába, s ne engedjük, hogy a hitnek és vagyonnak kérdése ravaszul összezavartassék" (1912. II. 19.). Dr. Györke Pál szerint is legelsőrendű feladat küzdeni a szekularizációért, mert ahol az élő kezeket elsorvasztja az ínség és nyomor, ott nincs szükség a holtkéz kiváltságaira. „Ősi katolikus családból származom, a kereszt előtt meghajlok, nekünk katolikusoknak kell a köztársasági párt keretében megindítani a szekularizációs mozgalmat, nem engedjük, hogy a szekularizáció nagy nemzeti igazságából a főpapok felekezeti kérdést csináljanak" (1912. IX. 17.). Kacsó Lajos református lelkész Kálvin tanítására és a pozsonyi vértörvényszék áldozataira hivatkozva hív minden magyart, de főként (ami felesleges buzgalom volt) kartársait a köztársaság zászlója alá (Republikánus Kálvin 1912. X. 12.). Andrássy