Századok – 1963
Tanulmányok - Kovács Endre: Az 1859. évi magyar–román egyezmény 293
KOVÁCS ENDRE őket. De ennek ellenére egy őket is kielégítő programmal kell fellépnünk, ha őszinte támogatásukra akarunk számítani."59 Klapka tehát derűlátó módon nézett a tárgyalások elébe,60 Durando, a szárd konzul valamivel szkeptikusabban ítélte meg a magyar—román összefogás lehetőségeit.61 Klapka derűlátását alátámasztotta az a körülmény, hogy véleménye szerint Cuza fejedelemnek már meg kellett kapnia Párizsból a császár intencióit. Cuza diplomáciai képviselője, Alecsandri február végén Párizsba érkezett, s ott akkor már döntöttek Klapka keleti útjáról, a császár meglepő nagylelkűséggel ajánlotta fel a 10 ezer puskát a románoknak. Cuza küldöttje Párizsban kapcsolatba került Nigrával, Cavour politikájának képviselőjével, Villamarinával és Bixióval, ezek kellőképpen instruálták az olasz — francia politika közös céljáról és a magyar—román szövetség jelentőségéről. Mindezekhez járult Victor Place őszinte buzgalma, mely az egész tárgyalás folyamán éreztette hatását, és hogy a Klapka —Cuza egyezmény olyan simán létrejött, abban a kortársak véleménye szerint része volt e kitűnő francia diplomatának. Mert az elkövetkezendő napok inkább Klapka derűlátását, mint Durando pesszimizmusát igazolták. Klapka megérkezett (március 25.) Iasiba s még aznap találkozott Place-szal és Cuzával. A francia diplomata már jóelőre előkészítette itt a talajt Klapka számára, és a magyar—román katonai szerződés gondolata nem hatott meglepetésként. Ion Ghica, a korszak egyik legautentikusabb tanúja, aki a Cuza-kormány miniszterelnöke volt, visszaemlékezéseiben néhány fontos mozzanatra hívja fel figyelmünket, s megvilágítja azt a környezetet, melybe Klapka márciusban a román kormány székhelyén csöppent. Ghicáék éppen azzal a tervvel foglalkoztak, hogy Cuza néhány ezer emberből verjen tábort Ojtoznál, ami annyit jelent, hogy az egyesülés tényét, ha a szükség úgy kívánja, megpróbálják fegyveresen is biztosítani. Ugyanakkor a román diplomácia erőfeszítéseket tett, hogy elismertesse a Porta által a kettős választást, melynek érdekében nyugaton Alecsandri tevékenykedett. Csak természetes ezek után, hogy mind Ghipa, mind Cuza a legbarátibb fogadtatás- 59 Klapka felhívást akart kibocsátani a szerbekhez és a románokhoz. Teleki feladata volt, hogy május első napjaira összejövetelt szervezzen ezek képviselőivel Párizsban, Brüsszelben vagy Londonban. Ács : i. m. 45. 1. Klapkának Salemand konzul adott ajánló levelet Placehoz. M. Emerit : Victor Place et la politique française en Roumanie à l'époque de l'Union. Bucureşti, 1930. 87. 1. Placéról Klapka nagy bizakodással írt Telekinek márc. 16-án Cavournak OSzK. Oct. Hung. 441. Acs . i. m. 43. 1. A Durando tábornokkal folytatott tárgyalásokon Klapka arra a megállapításra jutott, hogy semmi akadálya a fegyverszállításnak, a Boszporusz vidéke teljesen szabad, minden más akadály másodrendű. Costache Negri, Cuza képviselője, jóindulatúnak mutatkozott és „felfogta az egész dolog fontosságát". Durando : Episods, 85. 1. 60 Ennek a derűlátásnak volt is oka. Klapka felmutatta Lallemand konzulnak Jérôme levelét, majd biztosította arról, hogy maga a császár áll a terv mögött. Corivan , Walewski, Napoleon III si Alexandru Ion Cuza. Cercetari Istorice VIII—IX. 3. sz. 1932. A Costache Negrivel folytatott kedvező tárgyalások alapján írta Klapka Cavournak: J'ai lieu de croire qu'il (Cuza) entrera complètement dans nos voues". E. Pascu : Un plan de confédération danubienne roumano-magyaro-serbe en 1859. Revue de Transylvanie, 1939. V. 4. sz. 510. 1. 61 Durando kész volt támogatni Klapkát, de hangsúlyozta, hogy nagyobb méltányosságot kell tanúsítani a románok iránt. Cavournak írt levelében annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy nem lesz könnyű az államfőt rábírni arra, hogy országa hadműveleti bázisként szolgáljon és lőszerraktár legyen a magyarországi harcok számára. Nincs kizárva, hogy bölcsen tartózkodni kíván attól, hogy kompromittálja magát erős szomszédja és ellensége — Ausztria — előtt. Durando : Episodi, 86. 1. Marcu : i. m. 177—178. 1.