Századok – 1964
Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713
SPIRA GYÖRGY" venni a megye mindennapi életének irányításában (nevezetesen Halász Boldizsár, Kecse Péter, Kendelényi Károly, Patay József és Réső Ensel Sándor). Néhány további, tisztséget ugyan nem viselő, de megyebeli földbirtokosként a helyi ellenzék köreiben szintén számontartott személyen (Beniczky Ödön, Podmaniczky Ármin stb.) kívül bekerültek azután a választmányba egyes máshová való, de ekkor alkalmilag éppen Pesten időző ellenzéki politikusok is (így Klauzál Gábor és Kemény Zsigmond). Végül pedig szép számban foglaltak helyet a választmány tagjai között a liberális nemesi mozgalom Pesten, illetve Pest megyében élő értelmiségi foglalkozású hívei (így a centralista írók csoportjából Eötvös József, Csengery Antal és Trefort Ágoston, más irodalmi irányzatok képviselői közül Vörösmarty Mihály és Vahot Imre, a tudomány művelőinek részéről Fényes Elek, valamint néhány liberális ügyvéd: Ágoston József, Hajnik Pál és Polgár Mihály Pestről, továbbá Fejes János Kecskemétről). S természetesen a választmány elölülői is valamennyien a liberális nemesség táborából kerültek ki: a választmány elnöke Nyáry, két alelnöke Patay és Klauzál lett. A márciusi fiatalok körét a választmányon belül mindössze öten képviselték (Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór és Degré Alajos), a március fiataloknak a választmányon belüli valóságos súlyát azonban ez a szám megközelítőleg sem fejezi ki. Petőfinek és társainak a súlyát megsokszorozta az a tény, hogy a választmány legmunkásabb, legtevékenyebb tagjai éppen ők voltak, továbbá, hogy a választmánynak néhány más körökből kikerült, de gyorsan radikalizálódó tagja (kivált Farkas János, Halász Boldizsár és Patay József) többnyire az ő álláspontjukat támogatta, azután, hogy a választmány ülésein rendszeresen és cselekvően részt vettek olyan más radikálisok is, akik (mint például Irányi Dániel vagy Perczel Máró) egyébként nem lettek rendes választmányi tagokká, legfőképpen pedig az a körülmény növelte meg Petőfinek és társainak a választmányon belüli súlyát — s pedig felmérhetetlenül —, hogy a választmányon kívül mögöttük állottak a pesti plebejus tömegek, a megyeháza falai körül zajló politikai harcok legfőbb erőtényezői, így tehát Petőfi és társai a választmányon belül elfoglalt helyeik számát messze meghaladó hatással tudtak közreműködni a választmány tevékenységi körének és tevékenységi irányának kialakításában. * A választmány eredeti megbízatása — láthattuk — a megyebeli nemzetőrség megszervezésére és a rend fenntartására korlátozódott. Ezt a megyei közgyűlés által megszabott feladatkörét azonban a választmány nem késett önhatalmúlag kitágítani, s figyelmét — a helyi jellegű tennivalók elhanyagolása nélkül — kezdettől fogva kiterjesztette országos jelentőségű kérdésekre is, sőt kezdettől fogva éppen az országos problémákat állította érdeklődésének középpontjába. A pozsonyi országgyűlés ezekben a napokban dolgozta ki s hozta nyilvánosságra a polgári átalakulás kodifikálására szolgáló törvények első tervezeteit. A megyei választmány tehát — a pestihez hasonlóan s azzal mindenben együttműködve (amely együttműködést a politikai nézetazonosságon kívül az is magyaráz, hogy a megyei választmány tagjainak csaknem a fele tagja volt a városi választmánynak is) — mindenekelőtt ezeket a törvénytervezeteket tűzte napirendjére, s igyekezett kívülről és a távolból is cselekvően beleavatkozni a diéta munkájába, hogy fellépéseivel minél több baloldali irányú előrelépésre bírja rá a polgári átalakulás teljes és következetes keresztülvitelében természetesen korántsem érdekelt törvényhozókat . .. . . . Ha a pozsoni országgyűlésen tervezett törvényekkel nincs megelégedve a fővárosi nép, ez — írta a valósághoz híven az egykorú sajtó is — a [két] bizottmány által tüstént követeket küld Pozsonba a hibák rögtöni javítása végett", s már csak ezért is „pestvárosi és pestmegyei állandó bizottmányunkat úgy lehet most tekinteni, mint az ország minden rendű és rangú népének nemzeti conventjét vagy, ha úgy tetszik, a nemesség Pozsonban tartott országgyűlésének hatalmas kiegészítő részét", amelyben „jelenleg a törvényhozó, bíráskodó és végrehajtó hatalom a legszebb harmóniában egyesül". A megyei választmány első ülését március 22-én tartotta. S már ennek az első ülésnek a napirendjét is egy pozsonyi törvényjavaslatnak, mégpedig a sajtótörvény-javaslatnak a vitája töltötte ki, ami már önmagában is mutatja, milyen nagy szerepet játszottak a választmány munkájában a márciusi fiatalok, hiszen a sajtószabadság ügyét — a tizenkét pont tanúsága szerint is — éppen ők tekintették mindennél előbbre valónak. " Így tudjuk, hogy mindketten részt vettek a választmány ülésén márc. 26-án (erről MT 1848. márc. 27. 9. sz. 37. 1.), márc. 28-án (erről a választmány aznapi ülésének jegyzőkönyvében a 16. sz. bejegyzés) és ápr. 1-én erről M 1848. ápr. 4., 671. sz. 1083 — 1084. 1.), Irányi pedig ezenkívül márc. 30-án is (erről a választmány aznapi Ülésének jegyzőkönyvében a 20. sz. bejegyzés). Fővárosi mozgalmak, PD 1848. ápr. 1., 16. sz. 417. 1.