Századok – 1964

Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3

RICHARD PRAZÁ ír tartományban levő református egyház már ezt megelőzőleg 1784-ben külön jogi adminisztratív statutumot kapott. Két egyházkerületet szerveztek, külön Cseh- és külön Morvaország részére. II. József császár 1784. április 1-én az első cseh szuperintendenssé Kovács Ferencet, a Cseh-Morva fennsíkon levő Skutec melletti Krouna lelkészét, első morva szuperintendenssé 1784. október 13-án Blazsek Mihályt, a morvaországi Nové Mesto melletti Jimra­mova lelkészét nevezte ki. A cseh tartományokban működő református lelkészek, noha már jóval előbb arra törekedtek, hogy saját kerületüket kialakítsák, mindig szoros kapcsolatot kívántak fenntartani a magyarországi református egyházzal, ahonnan első szuperintendensüket is be akarták hozni. Csehországban a szuper­intendens hivatalát Komjáthy Ábrahámnak kínálták fel, aki id. Ráday Gedeonnál nevelőként Blazsek utódja volt. Magyarországban a cseh kerület megalakulása után az a javaslat merült fel, hogy a morva gyülekezetek ne alkossanak külön egyházkerületet, hanem csak esperességet, és csatlakoz­zanak valamelyik magyar egyházkerülethez.44 Ezt a javaslatot főképpen Blazsek ellenfeleinek csoportja képviselte, amely később szuperintendenssé történt kinevezésével sem békélt meg, és 1786 májusában a miskolci és deb­receni szuperintendensnél panaszt emelt az egyházi törvények megsértése és a református vallással összeegyeztethetetlen nézetek hirdetése miatt. A magyar kálvinista tisztségviselők igen kedvezőtlenül fogadták Blazseknek dogmatikai kérdésekben, tanúsított liberalizmusát és a könnyelműségéről szóló híreket. A tiszáninneni református szuperintendens,­­Szalay a morva lelkészeknek hosszú levélben válaszolt, s ebben főképpen amiatti aggodal­mának adott kifejezést, hogy Blazsek kétségbevonta a Szentírás tekintélyét, tiszántúli kollégája, Szathmári Paksi István pedig egyenesen Blazseknek írt és nyomatékosan lelkére kötötte, hogy ne térjen el a helvét hitvallástól és ne becsülje le a kálvinista dogmatika jelentőségét.45 A cseh és magyar kálvinistáknak a türelmi rendelet utáni szépen fejlődő együttműködését alapjában véve nem ingathatta meg a magyar kálvinista vezetőknek a felvilágosodás felé forduló Blazsekkel szembeni ellenszenve, amit alátámasztottak morvaországi ellenfelei, akik ellenezték Blazsek törek­vését, hogy önállóan vezessen Szalay és a többi kálvinista méltóság segítsége nélkül. A magyar reformátusok, akik segítettek abban, hogy a cseh és morva gyülekezeteket lelkészekkel és tanítókkal lássák el, ugyanilyen szívesen bocsátották rendelkezésükre a működésükhöz szükséges anyagi eszközöket is. 1787-ben a morvaországi magyar református lelkészek Blazsek indítására nagy gyűjtési akciót indítottak el Magyarországon és Erdélyben élő hitsor­sosaiknál, amely a kiadások leszámítása után 2400 forintot hozott. Ennek az összegnek kétharmadát Blazsek szuperintendens 1789. március 6-án Hopf és Bräunlich brünni gyárosoknál helyezte el 6%-os kamatra, a maradékát 1789. május 19-én a magyar kálvinisták bécsi ágensénél, Nagy Sámuelnél. Ez a tranzakció biztosította az első időben a morvaországi református egyház 14 Ld. Kovács Ferencnek Krojnából 1784. jan. 13-án Komjáthy Ábrahámhoz, intézett levelét RKK Budapest, 1404 és Breznai Istvánnak Javorníkról 1785. jún. 22-én Szalay szuperintendensnek írt levelét TIREKL Sárospatak A XXI 7564. 45 Vö. a morvaországi református lelkészek panaszát tartalmazó levelét Blazsek ellen Javorník 1786. máj. 17. a tiszáninneni szuperintendenshez TIBEKL Sárospatak A XXI 7725. Szalay válasza Miskolc 1786. jún. 19. Uo. Sz. máj., A XXI 7780. Szathmári Paksi István tiszántúli szuperintendens levele Blazsek Mihályhoz, Debrecen 1786. aug­ 29. AMS Prága fasc. 207.

Next