Századok – 1974
Tanulmányok - Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban 3/I
36 SZABÓ MIKLÓS előkészítő ankét már nagy figyelmet szentel a problémának; az agrárius irodalom lapjain is sokasodnak az irritált hangú megfogalmazások, melyek már közvetlenül adják vissza a dzsentri véleményét veszélyeztetett helyzetéről.85 1906-ban, a második Darányi-féle telepítési törvény és a cselédtörvény előkészítése során már hangot is kap a dzsentri birtokos közvélemény részéről elégedetlenség problémája másodvonalba szorulása miatt az agráriusok részéről. A birtokos réteg zöme a demokratikusnak nehezen nevezhető cselédtörvény-tervezetben már a mezőgazdasági munkásságnak tett túlzott engedményt lát, s ez alkalmat ad ingerült megnyilatkozásokra, melyek felróják a Gazdaszövetségnek: csupán a kisbirtok érdekeivel törődik, a dzsentri birtok érdekeit elhanyagolja.80 A neheztelő hangok követelik, hogy a telepítési javaslat vegye előirányzatba a paraszti kisbirtok szaporítása mellett középbirtokok telepítését is.87 A fellépés nagyobb hangereje mögött a dzsentri rétegeknek a közjogi ellenállás idején megnövekedett önbizalma érződik. A koalíciós kormány idején a „nemzeti középosztály" pusztulásának kérdése az elsőrendű társadalmi problémák sorába emelkedik, egy vonalba a függetlenségi problémakör részletkérdéseivel, a választójog ügyével, a nemzetiségi kérdéssel. A volt nemesi középrétegek hanyatlásának megállítását, sőt a réteg társadalmi rekonstrukcióját eminens nemzeti feladatnak tekinti nem csupán az új konzervatív oldal, hanem a függetlenségi tábor és a volt szabadelvű, később munkapárti tábor publicisztikája is. Ezt a helyet a dzsentri-probléma a háború idején nem csupán megőrzi, hanem tovább erősíti. A telepítési reformtervekbe, ha ugyancsak szavakban is, 1906 után bekerülnek a középbirtok telepítés programpontjai is. Az agrárius megnyilatkozásokban és a jobboldali radikalizmus felé tendáló röpiratirodalomban a dualista korszak végén elvi doktrínává emelkedik a nagy-, közép- és kisbirtok a gazdaság számára kedvező, „egészséges" arányának teorémája.88 Ennek alapján kulcsszámok szü- 85 .,. . . a mi középosztályunk, a nemzet törzse, pusztulófélen . . . aki tegnap független birtokos volt, ma függő hivatalnok, a birtok pedig jött-ment kézen. . ." Deőcze Sarolta: Társadalmi program. Bp. 1899. 4. 86 Majláth József gróf 1906-ból származó keltezetlen levelében ezt írja ezzel kapcsolatban Darányi Ignácnak: ,,. . . Mezőssyvel a streik törvényről is beszéltem s ő említette, hogy sokan a gazdák közül ellened hangolva vannak, mert nem találnak elég erélyesnek, de én is többektől ezt vettem ki, kötelességem Téged erre figyelmeztetni. Azt találják főkép, úgy vettem ki, hogy míg a keresk. miniszter hathatósan védelmébe veszi az iparosokat és kereskedőket addig Te csak a kisember védelme jelszava alatt működsz, a középosztályt még megterheled — pl. cselédtörvény — s a középosztályért nem csinálsz semmit." Darányi Ignác Iratai. OL. P. 1441. 9. doboz. 87 Mezőssy Béla ezt írja Darányi Ignácnak egy újfehértói látogatása tapasztalatairól 1906. december 31-én: „Az itteni impresszióim — megyegyűlés, a gentry hangulata és az ügy (a telepítési javaslat — Sz. M.) törvényhozási előzményei én reám erősen azt a befolyást teszik, hogyha a közhangulattal számolni akarunk, a középbirtok létesítésének a kérdését is erősen fontolóra kell vennünk. Az a nevetséges vád, hogy mi csak a paraszt javát akarjuk, úgy látom még minálunk is tud gyökeret verni. Ezenfelül a munkáskérdés miatt is a birtokos osztály ideges, szükséges tehát, hogy a javaslatban olyasmi is legyen, mely azok rokonszenvét biztosítsa." DL. Darányi Ignác Iratai. P 1441. 9. doboz. 88 Mezey Gyula OMGE funkcionárius 1914. június 17-én a temesvári gazdagyűlésen a következőket mondja: „A gazdasági munkára szervezkedett nemzetnek a helyzete . . . teljesen hasonló a honvédelemre szervezett nemzetéhez. A honvédelem intézménye a hadsereg. Ki hinné el, aki józanul gondolkodni tud, hogy bármely kitűnő hadsereg képes lenne nagy eredményeket elérni megfelelő vezérkar, megfelelő hadvezetők nélkül. És mit érnének a legkitűnőbb hadvezérek megfelelő hadsereg nélkül. És azt is nagyon jól tudja mindenki, hogy még ez a két tagozat sem elegendő. A vezérek és a hadsereg közt még egész sora a különféle tagozatoknak nélkülözhetetlen, amelyek a cél érdekében megnyilatkozó legfelsőbb akaratot átviszik a hadsereg tömegéhez. így van ez a gazdasági és