Századok – 1976

Tanulmányok - Gonda Imre: A monarchiabeli cseh nemzeti mozgalom szerepe az első világháború éveiben (1916–1917) 607/IV

A MONARCHIABELI CSEH NEMZETI MOZGALOM 613 gorú előzetes cenzúrának köszönhető, hogy a honi cseh újságok nem okoztak nagyobb bajt. Ugyanakkor a Sokol-egyesületek 1 4 és a tanítótestületek, s álta­lában az értelmiség megbízhatatlan, aktívan háborúellenes és mélységes „frontiszonyt" tanúsít. Egyes helyeken 90% az alkalmatlanok száma, s akik mégis bevonulnak, azokat nyilvánosan meggyászolják. Az osztrák hazafiság szinte teljesen eltűnt, s különösen Jicin, Kolin, Königgrätz helységekben s főleg Prágában, valamint Morvaország városaiban mutatkoztak államellenes jelenségek, amelyek orosz röpiratok hatására még gyarapodtak, s tekintélyes személyeket is megfertőztek. Prágában pl. a városi tanács hivatalnokai ellen is eljárást kellett indítani, arról nem is beszélve, hogy külföldi diplomaták, ismert cseh politikusok rendszeresen kapnak értesítést fontos katonai és politikai eseményekről, csapatmozdulatokról. Prágában és Brünnben felségsértő plaká­tok jelentek meg a háborút megelőző napokban, a cseh kerületekben pedig megnő a felségsértési és liazaárulási esetek száma: az államellenes cseh sze­paratizmus rohamosan terjed. Természetes — írja a már említett jelentés —, hogy a hangulat a cseh seregrészek harctéri hangulatában is tükröződik, ami különösen az 1914 ősze óta a frontra érkező kiegészítő seregrészek erkölcsi rosszabbodásában jut kifejezésre. Mindez az AOK gondjait tetemesen növeli, főleg azért, mert ugyanez az összes cseh vidékről származó legénységi állo­mányúaknál megállapítható, akik nem osztrákoknak, hanem szlávoknak érzik magukat. Az igazi oka mindennek a németellenes nacionalista uszításban rejlik, s abban, hogy az államhatalom ezzel szemben oly nagy türelmet és engedékenységet tanúsított. Ezt bizonyítja, hogy azokon a német és magyar területeken, ahol a szlávok nagyobb eréllyel találkoznak, nagyobb lelkesedéssel áldozzák vérüket a császárért. Felmerül a kérdés, hogy nem lesz-e szükség a háború után a csehekkel szemben is új eljárási elveket alkalmazni az ellen­tétek csökkentésére. 1 5 Az emlékirat osztrák szempontból eléggé szemléltetően ismerteti azt a támadást, amely a cseh nemzeti mozgalom részéről irányult a Monarchia ellen, tartalmilag mégis egyoldalú az ábrázolás. Nem kétséges, hogy a Habs­burg-Birodalmat fenyegető veszélyek így is láthatókká lettek belőle. A való­ságban azonban annyiban volt még súlyosabb a helyzet, hogy a mindennapos cseh—német érintkezés torzsalkodásai folyamatosan tartották fenn azt a magasfeszültséget, amely hosszú évek óta tette egyre nehezebbé az egyenletes életritmus folytatását. Ezeket a súrlódásokat a hivatalos osztrák emlékiratok és jelentések sem tükrözhetik, s ezért óhatatlanul kimaradnak a cseh—német „együttélés" igen jellemző mozzanatai, amelyek már a háborút megelőző évektől kezdve terjesztették mérgező hatásukat, annál is inkább, mivel ezek­kel szemben az állami szervek már ekkor is tehetetlenek voltak. Ezt bizonyítja Thun helytartó egyik háború eiőtti rendelkezése, amelyben közli, hogy „ha a helyi karhatalmi szervek elégtelenek volnának a mozgalmak leküzdésére és erősítésre volna szükségük, úgy vegyék tekintetbe a mozgalmak általános jellegét s azt, hogy a csendőr- és katonai segítség csak korlátozottan áll rendel­kezésre, s így csak igen sürgős esetekben vehető igénybe". 1 6 E rendelkezés 1 4 Das Verhalten der Tschechen im Weltkrieg, Wien. 1918. 100. oldalon közli a Sokol-egyesületek feloszlatásáról szóló rendeleteket 1915. november 15-éről. 1 5 Ld. a 13. sz. jegyzetet. 1 6 Thun helytartó körrendelete 1911. szept. 20-án a néplázító demagógia előzetes sajtócenzúra által való elfojtásáról, s a tüntetésekkel szembeni fellépésről. Státni Ústrední Archív V Praze: P-M 1911 — 20 19631. sz.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék