Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
204 BELLÉR BÉLA osztja ezt a ténymegállapítást.5 6 Lukács György pedig drámai élménybeszámolót adott arról az éjszakába nyúló vitáról, amelyben Kunfival szemben kiharcolta az összes régi hivatalnokok leváltását, újakkal való helyettesítését, a „reforméhes forradalmi réteg” bevonását a népbiztosság vezetésébe. Lukács szerint a régiek közül egyedül Gönczi Jenő államtitkár, egy kitűnő progresszív ember maradt csak meg pozíciójában.5 7 Ezek a megállapítások feltétlenül korrekcióra szorulnak. Ha a Közoktatásügyi Népbiztosság személyi állományát szemügyre vesszük, nyomban kiderül, hogy a régi személyi állomány nagyarányú kicseréléséről nem volt szó. A népbiztosság vezetőinek észre kellett venni és méltányolni kellett azt a kivételesen kedvező helyzetet, hogy a tudomány és kultúra legtöbb munkása kedvére való teret talált az új rendben, ha politikai céljait és módszereit több-kevesebb fenntartással fogadta is.”57^a Ezért a régi tisztviselők többségét meg lehetett tartani, egyeseket akár vezető állásban, ha mindjárt az „adminisztratív vezető” elnevezésének tisztes leple alatt is. Maradtak tehát a népbiztosság szervezetében, vezető állásban is „régi szakemberek”. Nem csupán a polgári demokratikus forradalom által vezető helyreállított jelentős számú közoktatásügyi vezetőre gondolunk — Gönczi Jenőre, Czabán Samura, Reinitz Bélára és társaikra, akik a népbiztosságon is fontos állást töltöttek be hanem olyan,régebb idő óta a minisztérium szolgálatában álló szakemberekre, mint amilyen az ipari szakmunkásképzésben Försztner Tivadar vagy a mezőgazdasági szakmunkásképzésben Gerényi Jakab volt. Ez a káderpolitika természetesen a személyi létszám felduzzadását eredményezte. A Közoktatásügyi Népbiztosságon is maradtak, ha nem is olyan nagy számban, mint pl. a nemzetiségi, közélelmezési vagy különösen a külügyi népbiztosságon, sőt olykor elég fontos beosztásba is kerültek konzervatív elemek, akik az ellenforradalmi restaurációt készítették elő. Ilyen volt pl. a szervezeti átalakítások vezetője, Bárdossy László későbbi miniszterelnök, aki a közoktatásügyben kezdte meg közéleti pályafutását, vagy Szinyei Merse Jenő, akiből később vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Közéjük számíthatjuk a színházi osztályon dr. iQ. báró Wlassits Gyulát, a személyi és dologi ügyek vezetőjét, Tóth Istvánt, továbbá Tárczay-Felicides Románt, Ottlik Lászlót, Bencs Zoltánt, Kupcsay Feliciánt stb. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek nyíltan nem helyezkedtek szembe a Tanácsköztársasággal, sőt többen (Szinyei Merse, Ottlik, Bencs) még a Szocialista Pártba is beléptek.58 A népbiztosságnak április elején kialakult vezetése és szervezete 1919 június utolsó hetéig, az új alkotmány elfogadásáig állott fenn. Ekkor újabb átszervezésre került sor. Az átszervezést egyrészt a kollegiális vezetés hibáinak felismerése tette szükségessé. A végrehajtás, igazgatás szükségképpen megköveteli az egyszemélyes felelős vezetést.. Ettől a helyes felismeréstől vezéreltetve a Tanácsköztársaság az államigazgatás egész vonalán S6Győrffy: i. m. 33. 5.Nyilatkozatok a Magyar Tanácsköztársaságról és hagyományainak felhasználásáról. Társadalmi Szemle, 1969/3. 15 — 16. s Hajdu: i.m. 398. Hajdú Tibor (Az 1918 októberi polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság története kutatásának újabb eredményei. Századok, 1969/2—3. 300.) fogalmazta meg ezt az álláspontját, amely akkor Lukács György előadására hivatkozó kritikát váltott ki.Földes Éva: Kulturális forradalom - forradalmi kultúrpolitika a Magyar Tanácsköztársaságban. — „A szent, a várt szélvész . . . 133-134.) 58 PI Arch. A. I. 12/1602. 1919. okt. 3-i VKM fegyelmi bizottsági ülés jegyzőkönyve. 1919. szept. 134 fegyelmi bizottsági ülés jegyzőkönyve. Fogarasi Béla: Lázadás. Kortárs, 1958/4. 508.