Századok – 1996
Figyelő - Hermann Róbert: Kossuth-emlékév; Kossuth-kiadványok [1989–]1994 I/152
FIGYELŐ a második darabjaként Dr. Tóth József tett közzé egy , jelvényszerző túrafüzetet" a Kossuth életpályájához kapcsolódó fontosabb magyarországi és külföldi helyszínek rövid leírásával. A felsorolt emlékhelyek többsége 1848-49-es vonatkozású, illetve a Kossuth holttestét hazaszállító különvonat állomásait jelzi. Sajnálatos, hogy Kossuth reformkori útjairól szinte semmit sem olvashatunk, holott pl. Székesfehérváron nevezetes zempléni sikkasztási ügye idején, 1831. október 5-én járt először. (KLÖM VI. 256-257. o.) Ez is mutatja, hogy mennyire szükség lenne Kossuth reformkori iratainak kiadására is. Az 1992-es évforduló leghasznosabb kiadványa Reznák Erzsébet Cegléden megjelent munkája volt, amely Kossuth életpályájának kronológiáját tartalmazza, igen részletes név- és helynévmutatóval. A munkát rövid, de jól válogatott bibliográfia, s egy fogalomtár egészíti ki. Ez utóbbiban a „Balatoni Gőzhajózási társaságitól a „Pesti Hírlap"-ig tizenkilenc, Kossuth életéhez kapcsolódó fogalom magyarázatát találja az olvasó. Az illusztrációs anyagot a Ceglédi Kossuth Múzeum gyűjteményének Kossuthot ábrázoló fotóiból válogatta a Szerző. A névmutatóban található néhány kisebb elírás (Staller helyett Staller, Ugrón helyett Uron), s néhány megfogalmazás vagy életrajzi adat is pontatlan (pl. Hatvani Imre csak szervezője, de nem parancsnoka volt a Rákóczi-szabadcsapatnak; Vasvári Pál nem Abrudbányánál, hanem Mariselnél esett el, de ezeknél jobbára a szakirodalom téves adatai köszönnek vissza. A kossuthi életpálya és életmű kutatásában komoly könnyebbséget (és nehézséget) jelent a forráskiadványok és feldolgozások óriási mennyisége. Utoljára Bártfai Szabó László kísérletezett egy Kossuth-bibliográfia alapvezetésével, de az azóta eltelt több évtizedben megjelent anyagról máig nincs viszonylagos teljességre törekvő összegzés. I. Tóth Zoltán és Szinnyei József bibliográfiai adatait egészítette ki Fatér Bernadett Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár kiadásában megjelent összeállításában. Az évfordulót a Kossuth Alapítvány újabb évkönyve zárta. A sok, a Kossuth Alapítvány majdani történetírója számára becses dokumentum közlése mellett a történetírás is profitált a kiadványból. Ez az évkönyv közölte ugyanis Kossuth 1856 december végén fiaihoz írott levelét, amely Varga Béla, az országgyűlés egykori elnöke révén került haza Magyarországra.10 Kossuth ifjúkorát még Barta István dolgozta fel, 1966-ban megjelent monográfiájában. Zemplén megye levéltárának Kossuthra és családjára vonatkozó dokumentumaiból tett közzé egy válogatást Hőgye István. Az anyag részben azonos azzal, amit a „Kossuth útján Zemplén tájain" című kiadványban feldolgozott. Az 50 hasonmást tartalmazó füzet első dokumentuma Kossuth szüleinek adóslevele 1809-ből; az ötvenedik Kossuth Ferenc gyászjelentése 1914-ből. Kossuth életpályájának zempléni szakaszához 24 dokumentum kötődik. Sokat elárul a család helyzetéről, hogy többségük pénzügyekkel és ezekhez kapcsolódó perekkel foglalkozik. Az iratok egy része Barta István közléséből ismert, de még a szakemberek számára is tartalmaz jó néhány újdonságot az összeállítás, így pl. Barta István sem közölte Kossuth 1831. július 22-én Sátoraljaújhelyen benyújtott beszámolóját kolerabiztosi ténykedésének pénzügyeiről. (XVII.) Barta csak a Pesti Napló 1935. november 10-i száma alapján közölte Kossuth lemondását a kolerabizottságban betöltött felügyelői tisztéről.11 Szintén ismeretlen volt Barta számára az az 1832.