Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723
AZ 1873. ÉVI BÉCSI VILÁGKIÁLLÍTÁS 729 majd az újság a szórakozató résszel és a hirdetésekkel végződött a 12-16. lapon. Ebben az időszakban a lap saját közlése szerint 15000 példányban jelent meg.29 Ez a lendület azonban csak néhány hónapig tartott, majd 1873-ban állandósult a 10-12 oldalas lapszám. A lap utolsó metamorfózisa 1875. szeptember 1-jével vette kezdetét. Nagy újságforma, öthasábos tördelés, az előfizetői díjak átmeneti csökkenése, a hatalmas tőzsdei táblázatok visszatérése az első oldalra, halvány tárcarovat és a folytatásos regény eltűnése a legfőbb ismérvek. A vég 1876 márciusában érte utol az Ungarischer Lloydot. Néhány soros közleményben arról értesítették előfizetőiket, hogy a Pester Lloyddal kötött megállapodás értelmében az előfizetés lejártáig a Pester Lloyd példányait kapják kézhez. Ezzel az Ungarischer Lloyd mint napilap megszűnt, és hetilapként jelent meg minden hétfőn. Az új napilapnak a tárcarovat és a folytatásos regény terén is fel kellett vennie a versenyt a Pester Lloyddal. A tárcarovat szerzőit illetően azonban a két lap esetében nincs éles elkülönülés, a nagyobb nevek — mint például Ludwig Hevesi, Sigmund Schlesinger, Adolph Silberstein, Albert Sturm, Ignaz Deutsch, Adolf Dux — mindkét lapban feltűntek. A lap kulturális fénykorát 1872 és 1873 októbere között élte, mikor is vasárnaponként megjelent a már említett tematikus melléklet Zeitung für Kunst, Theater und Literatur címmel.30 A két Lloydtól teljesen különbözött a Neues Pester Journal. Szójáték volt Pesten: „Miért nevezik a lapot 'Pester Zsornálnak'? Azért, mert aki zsurnált mond, az már a Pester Lloydra fizet elő."31 Utóbbi a művelt németek és a magyar burzsoázia német nyelvű orgánuma, míg a fiatalabb laptárs, a Neues Pester Journal az egyszerű német ajkú és a jiddisül beszélő kispolgárság lapja volt. Bródy Lajos udvari tanácsos, az említett Zsigmond öccse, a lapot úgy jellemezte, hogy az már „keletkezése első pillanatától fogva utolsó percéig magyar érzésű, magyar gondolkozású, feltétlen liberális lap volt, s mint ilyen, természetesen a zsidóság érdekeit is mindenkor szem előtt tartotta."32 A kezdetek 1872-re nyúlnak vissza. 1872 július 11-én Pesten új napilap jelent meg (Constitutionelles) Pester Journal címmel Deutsch Mór nyomdájában. Mivel újságírói zömmel a Pester Journal gárdájából verbuválódtak, a tévedések elkerülése végett két hónap múlva a lap a (Constitutionelles) Neues Pester Journal nevet kapta. Októberben a lap gazdája a Gutenberg Újságkiadó Vállalat lett. A régi Pester Journal tulajdonosa — miután a jó nevű bécsi költő, Karl Emil Franzos nem tartotta meg a főszerkesztői állást — Bródy Zsigmondot hívta meg lapja élére. Bródy a szerkesztőség átvétele után 1872 augusztusában megszerezte a Pester Journal tulajdonjogát. A lap adminisztrációját és expedíció 296. 1872. december 19. 294. sz. 1. Az adat azonban bőven túloz. A Pester Lloyd mozgott kb. tízezer példány körül, bár hirdetésekben ők is szívesen kérkedtek a tizenöt ezres példányszámmal. 30 Silberstein 1872-ben a Pester Lloyd melléklapját, az Ungarische Illustrirte Zeitungot szerkesztette, amely azonban év vége felé már megszűnőfélben volt. Vö. Újvári Hedvig: Ein Beiblatt des Pester Lloyd. Die Ungarische Illustrirte Zeitung. Magyar Könyvszemle 121. (2005. 1. sz.) 80-91. 31 Kútfalvi Oszkár: Újságpaloták. Bp. 1991. 11. 32 Hogyan élt Bródy Zsigmond és hogyan szűnt meg a lapja? , Egyenlőség 1925. augusztus 15. 7.