Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Az „Ellenőr" - egy ellenzéki zsebkönyv születése
AZ „ELLENŐR" - EGY ELLENZÉKI ZSEBKÖNYV SZÜLETÉSE 519 Bajza előszava szerint a kötet 1847 júniusában került nyomdába, s ezt igazolja az is, hogy a mű utolsó darabja az Ellenzéki Nyilatkozat szövege.73 A szerkesztő nyilván ezt tartotta a legfontosabbnak — ugyanakkor a külföldi megjelenés miatt igencsak kétséges volt, hogy a mű és benne az Ellenzéki Nyilatkozat - milyen széles körben és mikor fog hatni Magyarországon.74 A Nyilatkozatot az 1847. júniusi gyűlés résztvevő ismerték. Batthyány a Vietórisz-nyomdában kinyomott példányok lefoglalása után is gondoskodott a Nyilatkozat sokszorosításáról, de a sokszorosított példányok szétküldésére csak 1847. augusztus végén került sor.75 A sokszorosítás sikeres lehetett; erre mutat, hogy az Országos Széchényi Könyvtár kötetes kéziratai között négy, a Magyar Országos Levéltár Széchenyi-gyűjteményében pld. három kéziratos másolata is megtalálható.76 Az 73 Az előszót újraközli Bajza József összegyűjtött munkái i. m. IV k. 574-575. Petőfi „A majtényi síkon" című verse is csak június elején érkezhetett meg a szerkesztőhöz. 74 A Nyilatkozat egyébként még 1847-ben németül is megjelent: Programm der Opposition. Nachtrag zu der ersten Auflage der Schrift: „Ungarische Zustände." Leipzig, 1847. 1848 elején jutott el az olvasókhoz egy másik német és egy francia fordítás. A[uguste] de Gerando: Ueber den öffentlichen Geist in Ungarn seit dem Jahre 1790. Leipzig, 1848. 261-272.; Auguste de Gerando: De l'esprit public en Hongrie depuis la révolution française. Paris, 1848. 292-305. Megjelenésének pontos ideje nem ismert; a mű előszava 1847. november 4-én Pozsonyban kelt. A magyar fordítás egy hónappal később készült el, s december végén már Hamburgban volt. Rubin Péter: Francia barátunk, Auguste de Gerando. (1819-1849). Irodalomtörténeti Füzetek 105. Bp., 1982. 86. Gerando felesége, Teleki Anna 1848. március 20-án levélben fordult Vasvári Pálhoz hogy a magyar kiadás terjesztésével megbízott Emich Gusztáv útján a hamburgi Hoffmann und Campe kiadónál sürgesse meg a kötet megjelentetését. Közli Bene János - Takács Péter: Források Vasvári Pál életéhez. A Vasvári Pál Társaság Füzetei I. Tiszavasvári, 1989. 31-33. (A szöveghez fűzött jegyzet tévesen Gerando „La Transylvanie et ses habitants" című, 1845-ben megjelent munkájával azonosítja azt.) Fekete Sándor - Teleki Blanka peranyaga alapján - feltételezi, hogy a munka fordítója maga Vasvári volt. Fekete Sándor: Vasvári és Gerando. In: Vasvári Pál: A szerelmes bajnok. S. a. r. Simor András. Fekete Sándor: Adatok Vasvárihoz. Bp., 1996. 73-75. A Kossuth Hírlapja az 1848. július 1-jei, 1. számában közölt a francia kiadásról ismertetést. Ld. még „Magyarország, veled az Isten". Brunszvik Teréz naplófeljegyzései 1848-1849. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Hornyák Mária. Fordította Rákóczi Katalin és Soós István. Bp., 1999. 119-120. A magyar kiadás megjelenések időpontja nem ismert, a Pesti Hirlap 1848. november 23-i, 125. száma közölt róla hirdetést; de miután Pest a megjelenés helye, feltételezhető, hogy Emich révén valahogy visszaszerezték a kéziratot a hamburgi kiadótól, s így az (pontosabban, a könyv I. része) csak az ősz folyamán jelent meg. Mindezek alapján tévesnek kell tartanunk azt a megállapítást, hogy Gerando „a forradalom előestéjén jelentette meg" ezt a munkáját „Párizsban, Lipcsében és Pesten." Kovács Endre: Szabadságharcunk és a francia közvélemény. Bp., 1976. 90. Lukács Móric emlékbeszéde szerint a munka „1848 elején Párisban, utóbb német és magyar fordításban is megjelent." Lukács Móric: [Emlékbeszéd] De Gérando Ágost, Magyar Tud. Akadémiai tag fölött. In: Lukács Móricz munkái i. m. II. 399. 75 Batthyány levele Huszár Zsigmond esztergomi alispánhoz az ellenzék szervezkedéséről, Pest, 1847. augusztus 28. Közli KLÖM XI. 167-168. és Molnár A.: „Viam meam persequor" i. m. 685-686. Az Ellenzéki Nyilatkozat kinyomtatásának megakadályozásáról egy titkosügynöki jelentés szerint Batthyány az ellenzék 1847. augusztus 22-i gyűlésén számolt be. Közli KLÖM XI. 285-286. és Horváth Z.: Teleki László i. m. II. 137-138. Ezzel szemben a „tízkötetes" vonatkozó fejezete szerint a nyomda bezárása és a kinyomott példányok lefoglalása után „a további példányok közzététele elmaradt", s a Nyilatkozat először csak az Ellenőr hasábjain jelent volna meg. Vörös K.: A magyar reformellenzék harca i. m. In: Magyarország története i. m. 5/2. k. 962. 76 OSZK Rt. Fol. Hung. 1126., 1785.; Quart. Hung. 3106.; Oct. Hung. 586, ill. MOL P 626. Széchenyi István gyűjtemény. 1847. évi iratok. 276-277, 282-285. (négy különböző kézírással), 286-297. f. (Molnár András barátom szíves közlése.) Egy másolati példányát ld. még MOL P 90. Dessewffy család levéltára. Acta publica. 2. csomó. No. 5/A. Dessewffy Emil politikai iratai, 1845-1862. 3-14. l.