Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai
TÓTH-BARBALICS VERONIKA (aki harmadik felesége lett), a családból elsőként a katolikus vallásról áttért az unitárius hitre.144 Artúr a főrendiházban két mellékes kérdésben szólalt fel.145 Odescalchival szemben Pallavicini Ede felszólalásait tekintve is jelentékeny működést fejtett ki a főrendiházban. Jegyzősége idején, a hetvenes években volt a legaktívabb, különösen 1874-ben a földadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása során, amihez több szövegezési módosítást is benyújtott. Választott tagként (1905-ben és 1906-ban) a házszabályok betartása érdekében, illetve a gazda és cseléd közötti viszony szabályozásáról szóló törvényjavaslat szövegezéséhez szólt hozzá. Gr. Kálnoky Dénes 1839-től 1847-ig háromszéki királybíró, 1847-ban Fehér megye főispánja volt, amely pozíciójából azonban a következő évben mint konzervatívot felmentették.146 1865–1875 között Háromszék főkirálybírójaként jelent meg a főrendiházban, ezt követően születési joga révén gyakorolta tagságát. 1865–1867 között, majd 1872-től haláláig tevékenyen részt vett a főrendiház tanácskozásaiban. Az 1878–1881. évi országgyűlés alatt különösen aktív volt, érdeklődése előterében közigazgatási és nagy horderejű közjogi témák álltak, de több más törvényjavaslatról is véleményt nyilvánított. Az 1880-as évek első felében az állami költségvetési tárgyalásokon is felszólalt, továbbá 1877-ben szűkebb pátriáját, Erdélyt érintő közbiztonsági (határőrizeti) kérdésben interpellációt intézett a miniszterelnök-belügyminiszterhez.147 Kálnoky 1885-ben részt vett a főrendiház reformjáról szóló vitában, majd dr. Nyáry Jenő választott taggal együtt a főrendiházi reform végrehajtásával kapcsolatos intézkedések kidolgozására kiküldött 21 fős főrendiházi bizottságnak is tagja volt. A főrendiház reformját követően 1886-ban először az országgyűlések időtartamának háromról öt évre emelését célzó törvényjavaslat mellett szólalt fel,148 majd a törvényhatósági törvény részletes tárgyalása során nyújtott be egy kis horderejű módosítványt (a főispánok ellenőrző körútjai tárgyában), amit azonban a főrendiház többsége elutasított.149 kritikai észrevételeket is megfogalmazott, de a törvényjavaslatokat minden alkalommal 144 Erba-Odescalchi Sándor: Testamentum. I−II. Életem regénye. Bp. 1991. I. 228. 145 Mindkét javaslata leszavazásra került. FN 1884−1887. I. 1884. márc. 26. (28. ülés) 199.; FN 1892−1896. IV. 1894. okt. 10. (68. ülés) 141. 146 Ogy. almanach 1887. i. m. 75. 147 FN 1875–1878. II. 1877. jún. 30. (92. ülés) 222–223. 148 FN 1884–1887. II. 1886. jan. 16. ([az 1885. évi VII. tc. alapján szervezett főrendiház megalakulásától számított] 16. ülés) 55–56. 149 FN 1884–1887. II. 1886. máj. 19. ([az 1885. évi VII. tc. alapján szervezett főrendiház megalakulásától számított] 31. ülés 183., 187.