Századok – 2017

2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai

A MAGYAR FŐRENDIHÁZ VÁLASZTOTT TAGJAI milyen politikai, szakmai, személyes vagy egyéb szempontok mentén került sor. Kapcsolódó kérdés, hogy a tagok ezen csoportja milyen tevékenységet fejtett ki a főrendiházban. A főrendiház átalakítására vonatkozó értekezések, röpiratok, korabeli hírlapok tudósításai, a főrendiház nyomtatott irományai, valamint fő­rendiházi, miniszterelnökségi és kabinettirodai levéltári források segítségével igyekszem választ adni a fenti kérdésekre. A választott főrendek törvényhozói és politikai magatartásának, aktivitásának megismeréséhez a főrendiház iratai mellett a dualizmuskori országgyűlési almanachokra és közelmúltban megjelent, tudományos igényű életrajzgyűjteményekre támaszkodom, egyes személyeknél a korabeli publicisztikát (Mikszáth Kálmán és Ady Endre cikkeit) vagy magánjel­legű feljegyzést (Justh Zsigmond naplója) is segítségül hívva. A választott tagokra vonatkozó elképzelések A magyar országgyűlés a 17. századtól a szokásjog alapján két törvényhozási ka­mara, az alsó- és a felsőtábla keretében ülésezett. Az 1608. évi (koronázás utáni) I. tc. rögzítette a táblák összetételét. Ennek megfelelően a felsőtáblán az egyhá­zi főurak és a világi főurak foglaltak helyet. A felsőtábla (felsőház, főrendiház)3 egyházi tagjai voltak a katolikus érsekek, a megyés és a címzetes püspökök, a pan­nonhalmi apát, az aurániai perjel, a jászói prépost és a zágrábi prépost (1625. évi LXI. tc.). 1792. évi X. tc. felsőtáblai tagságot biztosított a görögkeleti metropoli­tának és püspököknek. A világi főrendek ülésrendjét az 1687. évi X. tc. rögzítette. Méltóság, illetve tisztség révén voltak a második kamara tagjai az országbárók (zászlósurak) (a nádor, az országbíró, a horvát–szlavón–dalmát bán, a tárnok­mester, a főajtónálló, a főasztalnok, a főpohárnok, a főlovászmester, valamint az 1764/1765. évi VI. tc. alapján a magyar királyi nemesi testőrség kapitánya),­ to­vábbá a pozsonyi gróf, a két koronaőr, a főispánok és a fiumei kormányzó (1807. ) A második kamara elnevezése 1848−1849-ben nem volt egyöntetű, a felsőtábla (1848. évi III. tc.), a főrendi tábla (1848. évi IV. tc. és V. tc., valamint 1848. július 6-tól a tábla irataiban) és a felsőház kifejezés (a házszabályokban, a képviselőház analógiájára) egyaránt használatban volt. Az országgyűlés tagjai 1861-ben a felsőház és a főrendi tábla, ritkábban főrendiház elnevezést hasz­nálták, majd az évtized végétől már az utóbbi vált uralkodóvá.­­ A nádori méltóság 1848 után nem került betöltésre. Ferenc József császár a magyar királyi testőr­séget 1849 novemberében rendelettel feloszlatta. A Magyarország és Horvát-, Szlavón- és Dalmá­tország közjogi viszonyát szabályozó 1868. évi XXX. tc. 53. §-a megerősítette a bán főrendiházi

Next