Századok – 2017

2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai

A MAGYAR FŐRENDIHÁZ VÁLASZTOTT TAGJAI mentelmi joga (más okból) végül nem került felfüggesztésre.140 Fejérváry 1878-ban a büntetőtörvénykönyv-javaslat tárgyalása során indítványozta a véderőtör­vény (az 1868. évi XL. tc. ) bizonyos szakaszaira hivatkozó betoldásokat. Ezeket az igazságügy-miniszter nem ellenezte, a főrendiház megszavazta a szakaszok felvételét.141 Fejérváry az 1880. évi újoncjutalék tárgyalásakor dr. Prónay Dezső felszólalására reflektált (a kormányt a vitában Szende Béla honvédelmi miniszter képviselte). Tagadta, hogy a közös hadsereg germanizálna és hogy szervezete ag­gasztó lenne. A német nyelv (mint lingua franca) használatát a soknemzetiségű hadseregben elkerülhetetlennek tartotta. Saját előmenetelének példájával cáfolta azt, hogy a magyarokat üldöznék a hadseregben, továbbá rámutatott, hogy a hon­védségnél is tiszthiány mutatkozik.142 Összesen negyvennégy olyan főrendiházi tagot találtunk, aki az intézmény reformja előtti és utáni időszakban egyaránt felszólalt annak ülésein. Ezeknek a tagoknak háromnegyede rendelkezett örökös tagsági joggal, azonban közü­lük mindössze hét olyan személy volt, aki mindvégig kizárólag örökös tagsági jogosultsága révén vett részt az üléseken. Három főnemes kinevezett, négy vá­lasztott tagként gyakorolt a főrendiházban tagsági jogot 1885 után. Ez utób­bi csoportot hg. Odescalchi Artúr, őrgr. Pallavicini Ede, gr. Kálnoky Dénes és br. Rudnyánszky József alkotta. Odescalchi Artúr még országgyűlési képviselő­sége idején, 1883-ban egyik vezetője volt a bukovinai székelyeknek az al-du­nai Pancsova környékére (kellően elő nem készített) való „hazatelepítésekor”. Szerémi álnéven történeti műveket publikált. Justh Zsigmond múltban élő sze­mélyiségként, egy oligarcha és Don Quijote keverékeként örökítette meg napló­jegyzeteiben.143 Annak érdekében, hogy házasságot köthessen gr. Zichy Júliával 140 Az 1875-dik évi augusztus hó 28-ára kihirdetett országgyűlés főrendi házának naplója. I–II. Szerk. Maszák Hugó. (Az 1875-dik évi augusztus hó 28-ára kihirdetett országgyűlés nyomtatvá­nyai) Bp. 1876−1878. (a továbbiakban: FN 1875–1878.) I. 1876. febr. 5. (25. ülés) 154–156. 141 FN 1875–1878. I. 1878. febr. 23. (117. ülés) 411. 142 Az 1878-dik évi október [hó] 17-ére hirdetett országgyűlés főrendi házának naplója. I–II. Szerk. Maszák Hugó. (Az 1878-dik évi október hó 17-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai) Bp. 1880−1881. I. 1879. dec. 2. (68. ülés) 328–329. 143 „Arthur nagyon is egyszerű. Valaki, aki hercegségét komolyan veszi, azt hiszi, lovagkorban él még [...] el van ragadtatva afelett, hogy úgy hiszi, akképpen él, mint az akkori lovagok, feudális nagyurak éltek. Tanulmányoz, de nem úgy, mint ahogy »mi« szoktuk, de olyan genre-ban, mint Faust és Kopernikus tették. [...] Naiv, gyermekkedélyű ember” − írta róla Justh Zsigmond 1889-ben. Justh Zsigmond naplója és levelei. Vál., jegyz., s. a. r., utószó Kozocsa Sándor. (Justh Zsigmond műhelyében) Bp. 1977. 452.

Next