Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
KORTÁRSI SZÖVEGEK ÉS OLVASATOK IFJ. WESSELÉNYI MIKLÓS TESTÉRŐL mellett a politikus, a szervező, az író és a modern gazda háttérbe szorul. Ebben a tanulmányban csak „első látszatra” foglalkozom a báró testének fizikai felépítésével, arcvonásaival vagy hajszínével. A korabeli naplók, visszaemlékezések, esszék, levelek és versek által valójában ahhoz a kérdéshez kívánok közelebb kerülni, hogyan szemlélték őt kortársai, mit akartak látni és mit láttak, ha ránéztek, hogyan jelent meg előttük Wesselényi alakja nevének említésekor, és milyen módon rögzítették benyomásaikat róla. Munkámban igyekszem feltárni, hogy milyen igazodási pontok határozták meg a Wesselényi-jelenségről kialakult beszédmód kereteit, s ezek hogyan korlátozták és mekkora teret adtak a báró testéről szóló szövegek szerzőinek. A terjedelmi korlátok miatt kénytelen voltam bizonyos megkötéseket tenni, így elsősorban a felnőtt férfi testére koncentrálok, ennek a testnek a kialakulása, kimunkálása, majd betegségekkel való küzdelme és leépülése külön kutatást kíván. (Wesselényi önreflexív szövegeivel egy külön tanulmányban szeretnék foglalkozni, választ adva arra a kérdésre, hogyan látta saját testét a báró, és milyen dilemmák merültek fel testi önképe kapcsán, valamint az egykorú képi ábrázolások gyűjteménye [„Wesselényi-ikonográfia”] is közlésre vár még.) „Szirterős váll” és „visszaszegzett bikanyak” Kemény Zsigmond jellemrajza A Wesselényi Miklós 1850-ben bekövetkezett halálát követő öt évben két olyan munka is napvilágot látott, amely részben vagy egészében róla szól. Kemény Zsigmond A két Wesselényi Miklós című esszéje 1851-ben jelent meg a Magyar szónokok és státusférfiak című kötetben,5 Ujfalvy Sándor pedig 1854–55-ben írta meg emlékiratait, melynek két fejezete is a báróval foglalkozik.6 A művekben közös, hogy szerzőik személyesen is jól ismerték Wesselényit, és mindkettő munkássága meghatározóan hatott az utókor Wesselényi-képére. Ez a két írás összefüggő, viszonylag hosszú leírást tartalmaz a báró testéről és külleméről. Más forrásaink (naplók, levelek, visszaemlékezések) csak röviden utalnak a báró fizikai adottságaira, így először ezt a két szöveget vizsgálom meg. Kemény Zsigmond leírása Wesselényi külsejéről különösen hosszú (több mint 5000 karakter), és nagyon részletesen kitér a test minden fontos jellemzőjére. Kemény 1835 elején, 21 éves korában az erdélyi országgyűlésen ismerkedett meg az akkor i Kemény jellemrajza Imre László szerint már 1850 nyarára elkészült. Lásd Imre László: Párhuzamok és ellentétek Kemény Zsigmond politikai jellemrajzaiban. Studia Litteraria 53. (2014) 3–4. sz. 7. 6 Kemény Zsigmond: A két Wesselényi Miklós. In: Magyar szónokok és státusférfiak. (Politicai jellemrajzok) Kiadja Csengery Antal. Pest 1851. 85–185.; Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai. S. a. r. Gyalui Farkas, Kolozsvár 1941.