Századok – 2019

2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről

KORTÁRSI SZÖVEGEK ÉS OLVASATOK IFJ. WESSELÉNYI MIKLÓS TESTÉRŐL mellett a politikus, a szervező, az író és a modern gazda háttérbe szorul. Ebben a tanulmányban csak „első látszatra” foglalkozom a báró testének fizikai felépítésé­vel, arcvonásaival vagy hajszínével. A korabeli naplók, visszaemlékezések, esszék, levelek és versek által valójában ahhoz a kérdéshez kívánok közelebb kerülni, hogyan szemlélték őt kortársai, mit akartak látni és mit láttak, ha ránéztek, ho­gyan jelent meg előttük Wesselényi alakja nevének említésekor, és milyen módon rögzítették benyomásaikat róla. Munkámban igyekszem feltárni, hogy milyen igazodási pontok határozták meg a Wesselényi-jelenségről kialakult beszédmód kereteit, s ezek hogyan korlátozták és mekkora teret adtak a báró testéről szóló szövegek szerzőinek. A terjedelmi korlátok miatt kénytelen voltam bizonyos meg­kötéseket tenni, így elsősorban a felnőtt férfi testére koncentrálok, ennek a test­nek a kialakulása, kimunkálása, majd betegségekkel való küzdelme és leépülése külön kutatást kíván. (Wesselényi önreflexív szövegeivel egy külön tanulmány­ban szeretnék foglalkozni, választ adva arra a kérdésre, hogyan látta saját testét a báró, és milyen dilemmák merültek fel testi önképe kapcsán, valamint az egyko­rú képi ábrázolások gyűjteménye [„Wesselényi-ikonográfia”] is közlésre vár még.) „Szirterős váll” és „visszaszegzett bikanyak” Kemény Zsigmond jellemrajza A Wesselényi Miklós 1850-ben bekövetkezett halálát követő öt évben két olyan munka is napvilágot látott, amely részben vagy egészében róla szól. Kemény Zsigmond A két Wesselényi Miklós című esszéje 1851-ben jelent meg a Magyar szó­nokok és státusférfiak című kötetben,5 Ujfalvy Sándor pedig 1854–55-ben írta meg emlékiratait, melynek két fejezete is a báróval foglalkozik.6 A művekben közös, hogy szerzőik személyesen is jól ismerték Wesselényit, és mindkettő munkássá­ga meghatározóan hatott az utókor Wesselényi-képére. Ez a két írás összefüggő, viszonylag hosszú leírást tartalmaz a báró testéről és külleméről. Más forrásaink (naplók, levelek, visszaemlékezések) csak röviden utalnak a báró fizikai adottsá­gaira, így először ezt a két szöveget vizsgálom meg. Kemény Zsigmond leírása Wesselényi külsejéről különösen hosszú (több mint 5000 karakter), és nagyon részletesen kitér a test minden fontos jellemzőjére. Kemény 1835 elején, 21 éves korában az erdélyi országgyűlésen ismerkedett meg az akkor­ i Kemény jellemrajza Imre László szerint már 1850 nyarára elkészült. Lásd Imre László: Párhuzamok és ellentétek Kemény Zsigmond politikai jellemrajzaiban. Studia Litteraria 53. (2014) 3–4. sz. 7. 6 Kemény Zsigmond: A két Wesselényi Miklós. In: Magyar szónokok és státusférfiak. (Politicai jellem­rajzok) Kiadja Csengery Antal. Pest 1851. 85–185.; Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai. S. a. r. Gyalui Farkas, Kolozsvár 1941.

Next