Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
Priszlinger Zoltán KORTÁRSI SZÖVEGEK ÉS OLVASATOK IFJ. WESSELÉNYI MIKLÓS TESTÉRŐL Kevés olyan történelmi alakunk van, akinek a felidézésekor oly erősen jelennének meg a „test” képzetei, mint Wesselényi Miklós esetében. Jókai Mór a Kárpáthy Zoltán árvízjelenetében „izmos, herkulesi alak”-ként jellemezte a bárót, Kardos Samu az 1905-ben kiadott kétkötetes monográfiájában „hatalmas erejű és izomzatú férfi”-nak írta le, Trócsányi Zsolt 1965-ös nagy életrajza szerint pedig „a férfias megjelenés összes külső tényezői” jellemzőek voltak rá. Írott forrásaink mellett közös képi emlékezetünkbe Barabás Miklós 1836-os festménye égette bele Wesselényi karakter- és arcvonásait. A báró fizikai adottságai azonban a vele foglalkozó kutatók számára inkább „legyőzendő akadályt” jelentenek: a legtöbb Wesselényiről szóló tudományos igényű munka ugyanis afeletti sajnálkozással kezdődik, hogy a báró emlékezetében a mai napig nagyon meghatározó a kultikussá váló test, valamint a testi erőhöz kapcsolódó tettek és sportsikerek, amelyek A testet az 1970-es évektől kezdték kulturális jelentéseket hordozó történeti-társadalmi jelenségként vizsgálni a nyugati humán- és társadalomtudományokban, a magyar tudományos életben az elmúlt húsz évben vált divatos témává. A magyar nyelvű elméleti összefoglaló munkák közül kiemelkedik Lehmann Miklósnak a testelméletek általános bemutatását adó tanulmánya, illetve Hajdu Ágnes Mária az egyes irányzatok sajátos megközelítési módjait összefoglaló írása. A Csabai Márta és Erős Ferenc szerkesztette Testbeszédek című kötet a testtel kapcsolatos hétköznapi, tudományos és médiabeli diskurzusok jellegzetességeit mutatja be, Klaniczay Gábor tanulmánya pedig részletes historiográfiai áttekintést ad a vallással kapcsolatos testelméleti irodalomból. A Helikon 57. (2011) 1–2. száma és a Hajnal István Kör 2013-as konferenciájáról két évvel később megjelent tanulmánykötet számtalan olyan írást tartalmaz, mely a testet gyakorlati kutatások keretében vizsgálja. Tanulmányom is ezek közé illeszkedik, ahol a test társadalmi reprezentációs jelenségként jelenik meg. Wesselényi Miklós külseje mellett a reformkor testről való beszéd- és látásmódja is kutatásom központi témája. Vö. Testbeszédek. Köznapi és tudományos diskurzusok a testről. Szerk. Csabai Márta – Erős Ferenc. Bp. 2002.; Hajdu Ágnes Mária: A test mint kutatási probléma az európai etnológiában és rokontudományaiban. Első Század 11. (2012) 3. sz. 307–328.; Lehmann Miklós: Mit reprezentál a test látványa? Test és virtuális test a modern társadalmakban. Tabula 13 (2010) 1. sz. 91–101.; Zsinkó-Szabó Zoltán – Lázár Imre – Túry Ferenc: A test gyarmatosítása – a civilizáció vadhajtásai. Lege artis medicinae 22. (2012) 3. sz. 234–240.; Helikon 57. (2011) 1–2. sz.; A test a társadalomban. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2013. évi, sümegi konferenciájának kötete. Szerk. Gyimesi Emese – Lénárt András – Takács Erzsébet. (Rendi társadalom – polgári társadalom 27.) Bp. 2015.; Klaniczay Gábor: Az emberi test mint kép a szenvedő Krisztusról – a stigmatizáltak. In: A test a társadalomban i. m. 11–35.; Dede Franciska: Kifinomultság és túlfinomultság. A test szerepe és megjelenítése Justh Zsigmond életében és életművében. In: A test a társadalomban i. m. 52–68. 2 Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán (1854) I. S. a. r. Szekeres László. (Jókai Mór Összes Művei. Regények 8.) Bp. 1963. 205. 3 Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. I–II. Bp. 1905. I. 343. 4 Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp. 1965. 521. századok 153. (2019) 3. szám 585