Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
Hantos-Varga Márta ANKÉT A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL AZ ÚJKOR KATOLIKUS FOLYÓIRAT HASÁBJAIN (1936) A két világháború közti idő köz- és egyháztörténeti perspektívából a modern kori történelem sajátos korszaka. Európában és a világegyházban ekkor minden mozgásban és változásban volt. A transzformáció néha váratlan fordulattal, erőnek erejével érkezett, másszor a jog köntösébe bújva lepte meg az állampolgárokat. Régi politikai keretek szűntek meg, így új viszonyokról tanúskodó szavakat ízlelgetett a nyilvánosság: köztársaság, polgári parlamentarizmus, bolsevik állam, nemzetállam, fasiszta állam, állami szuperkapitalizmus, jobboldali diktatúra, tekintélyi állam, hitleri birodalom. S a hétköznapok közvetlen tapasztalatai: menekültügy, ínség, spanyolnátha, pénzromlás, nemzetépítés, krach, recesszió, munkanélküliség, sztrájk, karhatalom, agrárszegénység, szellemi szükségmunkás, revízió. Összetett problémák, elhúzódó vagy visszatérő bizonytalanságok, számos szakpolitikai dilemma. A fel-felbukkanó kérdések közt, korszakot is átívelően, konstans elemként volt jelen egy, a „zsidókérdés”. 1921-ben, Párizsban, egy katolikus újságíróknak tartott expozé ennek két oldalát, úgymint „politikai és társadalmi aspektusát”, valamint „spirituális és teológiai megközelítését” vázolta. A nemsokára hírneves előadóvá váló Jacques Maritain (1882-1973) tiltakozott azon „leegyszerűsítő mitológia” ellen, amely „a zsidót” a megpróbáltatások egyetlen okának (unique cause des maux) tüntetné fel. „Túl könnyű saját bűneink miatt a zsidók mellét verni” - deklarálta, holott elemzése több tekintetben ugyanabban az ideológiai mátrixban mozgott, mint kortársaié. A változás az emberi élet szervezésének egy másik intézményét is elérte. Az államok laicizálódásával (a jogi szekularizáció következményeivel), majd a társadalmak fokozatos elkereszténytelenedésével (a szociológiai szekularizálódással) szembesülő katolikus egyház már XIII. Leó (1879—1903) alatt törekedett pozíciói visszaszerzésére. A későbbi egyházfők, s különösen XI. Pius pápaságának (1922-1939) ez lett a mozgató ereje. Az értékőrzést önmagára vonatkoztató szervezet több szinten reagált a kontinens államainak és társadalmainak nehézségeire, hiszen a kihívások 1 Jacques Maritain: A propos de la question juive. La Vie spirituelle 2. (1921) 22. sz. 305-310. A szöveget 1926-ban a Maurice Vaussard (1888-1978) szerkesztette Bulletin catholique international (1925-1933) másodszor is közölte. Mindkét folyóirat ismert volt Magyarországon. Philippe Chenaux: Entre Maurras et Maritain. Une génération intellectuelle catholique (1920-1930). Paris 1999. 84., 174. 2 Maritain, J.: A propos de la question juive i. m. 307. 3 Emile Poulat: A la recherche des catholiques modérés. De quoi s’agit-il? In: Les „chrétiens modérés” en France et en Europe 1870-1960. Ed. Jacques Prévotat- Jean Vavasseur-Desperriers. Lille 2013. 46-47. 341 SZÁZADOK 157. (2023) 2. SZÁM