Századunk, 1864. június - 1865. február (1. évfolyam, 7. szám - 2. évfolyam, 3. szám)
1864-09-17 / 19. szám
160 A legrosszabb étel tehát hús és borsó nélkül 3 krral drágább, mint akármelyik, a burgonya pedig a körülményekhez képest még roszabb, melyből 9 fontot lehet számítani 1 font kenyérhez, hogy a szükséges 8,4 vérk. tápanyagot adja, mig 43 rész fölös marad; s igy a gyomornak s az emésztési szerveknek 35 rész feles burgonyát kell minden haszon nélkül feldolgozni. Igen természetes azonban , hogy e két fő tápanyagon kívül a test fentartására több másféle is szükséges, (mint mész, villa, vas, kén stb.) melyeket a mellékétkek, szerek, só és más anyagoktól nyeri; magától értetik tehát, hogy az ételek elkészítésétől sok függ, hogy ezen tápanyagokat az ételekből kivegyük, vagyis felemésztik. Például a borsó igen tápláló és könnyen emészthető, szinte ilyen a lencse, de héjastól nehéz ételek, mivel a héj nem emészthető fel. Ez az eset nyilvánul azon embereknél is, akik sok burgonyával élnek, és kávét isznak, hogy ez a szükséges és hiányzó anyagot adja, de a miért aztán a kávéval sok czikoriát kell elfogyasztani, mely a tápláláshoz mit sem ad. Legczélszerűbb az ételek változtatása, mivel akkor ezek mindazon anyagokkal látják el a testet, amelyekre szüksége van. A krími hadjárat múltával angol kórházakban tett vizsgálódás után oda nyilatkoztak az orvosok, hogy több betegségnek az az oka, mivel a katonaság igen egyforma étellel élt. Az olasz hadjárat alkalmával meg az osztrák katonák elég hússal és borral éltek, mégis azért lettek volna gyengébbek a francziáknál, mivel azok borhelyet sokszor kávét, czukrot stb. kaptak. Ezen összehasonlításból kiderül, hogy a munkások és munkaadók részul számítanak, ha mindjárt sok ételt is adnak, mert a valódi tápanyag adásától sok függ; mivel a jól táplált emberek jobban dolgozhatnak, mint a roszul táplálttak ; továbbá betegségek és korai halálozása által a munkaképes embereknek, még felette nagyobb a nép s az állam vesztesége. Münchenben Pettenhofer és Voigt kutatásuk után azon eredményre jutottak a többi közt, hogy a betegségeknek és halálozásnak a kaszárnyákban és táborozásban nem a fogyasztási anyagokbani hiány, roszaság az oka, hanem az egyoldalú vagyis egyforma ételekkel való táplálkozás. Világok szárítása természetes színük megtartása mellett. (Új iparág nők számára.) Valami 12 év előtt Angliában egy német vegyész fedezte föl azon eljárást, mely szerint a virágokat meg lehet szárítani s azok megtartják természetes szineket. Ezt a titkot aztán egy thüringiai vállalkozó drága pénzen megvette és nőket s leányokat százával foglalkoztatva. igy azoknak is jó keresetmódot nyújtva, nagy mennyiségben bocsátotta szét az igy szárított és természetes szinü virágokat, miáltal ő maga is roppant meggazdult. Azóta ez már nem titok és az ily virágok jelentékeny ipar- és kereskedelmi czikket képeznek. Az eljárás következő: kell egy láda, toló fedéllel; ennek fenekét ki kell venni, a fedél alá tenni, közé pedig közvetlenül egy vas-rosta szövetet tenni. Ezután elegendő homok kell, körülbelül annyi, a mennyi a ládába fér, ezt meg kell jól szitálni, megmosni, megszántani s igy egy üstbe tenni, itt forróra melegíteni, azután folytonos kavarás mellett valami száz fontra számítva mintegy V0 fontnyi stearint közéje vegyíteni. Arra ügyelni kell, hogy a homok a stearint aránylagosan s egyformán vegye magába, azonban sokat sem kell ebből a homokhoz adni, mivel utóbbi melegítés alkalmával lefolyhatik a virágra. Ezután a ládát tetejével lefordítva a földre kell tenni, az elkészített homokból egyujjnyi réteget öntve a rosta szövetre, így vigyázva bele teendők a virágok , ezután pedig lassanként annyi homokot kell rájuk önteni, hogy elborítsa őket, de természetes állásukban és formájukban épen maradjanak a homokban egészen elmerülve. Mikor egy réteg megtelt, másikat kell szintigy elkészíteni, ha pedig a virágokat egész nagyságukban akarjuk így elkészíteni, akkor csak egy réteg képezendő. Ha a láda megtelt, a fenekét rá kell tenni és valami meleg helyre, legjobb pék vagy czukrász kemenczére helyezni , és 48 óráig ott hagyni. Ezután a deszkát lassanként ki kell húzni, hogy a homok a rostán át csendesen lefolyjék egy alól alkalmazott hordóba, ha pedig a virágok levelei és szirmai közé rekedt itt-ott néhány homokszem; óvatosan kell a láda oldalait megkopogtatni, hogy lehulljanak. Ezen eljárás után a virágok megszáradnak és megtartják szokott természetes színeket. Néhány próba után mindenki tudni fogja az eljárást és a szárítási idő megtartását. Az így elkészített virágok már kereskedelmi czikket képeznek, jó tehát a virágokat mindjárt bokrétába kötni vagy koszorúba is fűzni, hogy így különféle czélokra már készen és alkalmasabbak legyenek. E foglalkozás hálás, kifizeti magát, s mellette egyszerű és könnyű, amiért különösen nők és leánykák is könnyen végezhetik a legjobb kedvvel, mulatságosan; akik pedig jövedelmi forrásul akarják használni, azok az ipar terén lassanként felmerülő verseny mellett ezáltal foglalkozást és jövedelmet biztosítanak maguknak, ami a háztartásban igen fontos, hogy a család minden tagja munkája, ipara, szorgalma által fentartását és jólétét előmozdítsa. A napraforgó termelése egyre terjed. A magas, sárga, nagy tányéros és gazdagon magvas napraforgó termelése Angliában igen terjed, mivel egyre nagyobb és sokoldalú hasznot ad annyira, hogy a gazdák figyelmét igen magára vonta. Először minden egyes magnak saját virága lévén, tehát roppant mennyiségű virágából e méhek bőven szedhetnek mézet és viaszt. A magvakból nyerni jó olajat, mely házi használatra és festéshez egyik a legjobb, különösen zöld és kék festékhez csak is ez a jó olaj; szárnyasok hizlalására nincsen jobb a napraforgó magvainál; az ezzel tartott fáczánok