Századunk, 1864. június - 1865. február (1. évfolyam, 7. szám - 2. évfolyam, 3. szám)

1864-09-17 / 19. szám

19. sz.­l­ső évfolyam. Pest, September h6, 1864. Több szaktudományo­s gyakorlati képességgel biró férfiak közreműködése mellett megjelenő nemzetgazdászati, humanistikai, vallás-erkölcsi, művészet, tudomány, mezei gazdaság, ipar, kereskedelmi, általában közérdekű ismeretterjesztő közlöny. Megjelen e lap hetenként egyszer. — Szerkesztőségi, kiadó s ügyleti iroda : Sándor­ utcza 16. sz. — Állandó hirdetések 3-szor halálo­zott petit sora 6 krral számittatik. A lappal félévenként nagy jutalomkép jár , melynek bolti ára 3 ft. Megrendelési dij : félévenként 6 ft., egész évenként 12 ft. — Hely­­­­beliek ezt havonként is fizethetik; vidékre negyedévenkénti meg­rendelések is tétethetnek, de a postai költségek miatt a fél- vagy egész évenkénti fizetést czélszerűbbnek tartjuk. SNF A lapjainkért elő megrendelési díjakat egyenesen szerkesztőségünkhöz kérjük beküldetni, vidéken csak felhatalmazásunkkal ellátott s megbízott ügyviselőink és csak a szerkesztőségünk nyugtái mellett vehetnek fel lapdíjakat; senki más nincs jogosítva részünkre pénzt fölvenni. A legolcsóbb élelmi­szerek. Azon élelmi­szerek, melyeket eddig a fogyasz­tásra legolcsóbbaknak tartanak, azok tápanyagát tekintve, épen ellenkező­en drágák Grosz összehason­lítása szerint, így például a burgonya 100 részből csak 2 századrészben tartalmaz vér- és húsképző anyagot, 20 százalék zsír­képzőt, a kenyér 8 és 30, a borsó 25 és 50 százalék ilyen tápanyagot tartal­maz. Az ily anyagból 100 lat körülbelül 9, 1A, 1 ezüst garas áru. Egy ez. garasért így a burgonyá­ban nem kap az ember egy negyedrésznyi tápanya­got mint a borsóban. Az embernek naponta szük­séges 8% lat vérképző, 25 'A lat zsiradék képző anyagot felhasználni, tehát legjobb azon élelmi­sze­reket fogyasztani, melyek a körülményekhez képest vagy maguk adják ezen tápláló anyagokat, vagy egymást kisegítik, pótolják. A hús például (19 szá­zalék vérképző és 6 százalék zsír­képző) a burgo­nyával, abból 1 részt véve, ebből 4 részt, adja kö­­rü­lbelől ezen eredményt, miért a húshoz leginkább burgonyát vagy salátát eszünk. A tojás egyedül is ezt az eredményt adja, nevezetesen 13 rész vérk. és 30 rész zsirk. anyagot, mely okból szinte vala­mennyi étel közül a tojást eheti az ember leginkább más mellék­étel nélkül. A tej 4,0 száz. vér- és 8 száz. zsirk., a kenyér 8 és 30 száz. rész ilyen tápanya­­­­got ad, azért a tejhez kenyeret vagy burgonyát szeret az ember enni. Ezen élettani körülményen nyilvánul alapulni a mi mostani konyhánk és ízlésünk. Ezért önkény­telen választjuk egyik vagy a másik ételhez egyik vagy másik mellék­ételt. Az nem véletlen, hogy a pecsenyéhez leginkább burgonyát, a tejhez rizst, (1 rész vérk. és 80 zs. képző) stb. szeretünk enni, ha­nem épen a fogyasztási czikkek tudományosan be­bizonyult sajátságán alapul, a­miért legjobban is iz­­lenek így. Ez okból látni, hogy melyek a legtáplálóbb és legolcsóbb ételek. Tehát néma burgonya az ilyen, melyből nagy mennyiséget kell elfogyasztanunk, míg a szükséges vérképző anyagot nyerjük belőle, sem a rizs, sem a hús magában, hanem mindezek együtt, vagyis az egymásnak megfelelők. Ezen élelmi­szerek árát összehasonlítva, úgy látszik, hogy a borsó, kenyér, zab- és árpadara hússal vegyítve a legolcsóbb tápanyagot adja (13,6 vérk. 5572 zsír­képzőhöz); a burgonya és rizs a fogyasztási nagy mennyiséghez képest olcsó ár mellett is drágák. Közép számítás szerint az embernek elkerül­­hetlenül szükséges (872 lat vérk. és 2572 1. zs. k.) tápanyag ára kenyérből, hús , borsó, tej és burgo­nyából a következő arányt mutatja: 72 fontkenyér 2krral1,2 vérk. 4,5 zsirk. % „ hús4 5? 1,4 „ 0,5 55 % „ borsó2 55 3,45 „ 7,5 55 1 „ tej2 55 1,35 „ 2,4 55 1% „ burgonya2 n 1,0 ,, 9,9 55 Összesen 12 kr. 8,4 ,, 24,8 55 vagy 1 font. kenyér 4 krért 2,4 vérk. 9,0 zsirk.. v. „ dara 6­­, 2,6 „ 11,1 55 272 „ tej5 55 3,37 „ 6,0 55 Összesen 15 1­­8,3 „ 26,1 55 19

Next