Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1838-10-18 / 84. szám
ert 678 dúlhasson ki a’ veszélyből. De ezt más esetekre is lehet alkalmazni, hol nincs közel tenger; úgymint: te nem vagy köteles a hazáért sem éhezni sem fagyoskodni. Ha tehát éhezel, s nincs pénzed, bátran meglophatsz mást, vagy elveheted tőle, a’ mire szükséged van ; ha pedig fázol a hideg télben , legtermészetesebb rád nézve, a’ szomszédházat felgyújtanod’s mellette quantum satis megmelegedned, hogy csuzt ne kapj. — .E’ jog tehát százszorta szebb, mint az eleldalmi jog (Kolhwehrrecht), s az inanis loquacitatis homines -- a’ természetphilosophusok nem dicsértethetnek eléggé e’ szép fölfedezésért. Krug azt mondja (22. §. 2. jegy.), hogy Kantnak igaza van, a’ szükségjog tagadólagi (negativus) következménye a jogtörvénynek. Tehát éljen Kant! hogy ez eszébe jutott. Bauer ellenben, azt tartja (49. §), hogy ez mégis átkozott gazság volna, miért te a’ legszebb módon a’ legjobb természetjogi akasztófára juthatsz — nem pedig jog. Tehát csak éhezzél ’s fázzál isten’ nevében! míg valamit enned, vagy meleg ruhát nem kapsz. 9. §. HI. A’ becsületre is mondanak létezni természetjogot. Ha tehát téged valaki nemzetes urnak czímez tekintetes ur helyett, vagy ha nem elég korán veszi le kalapját előtted, vagy ha^/^embernek avvagy szamárnak hív, paraszt módra üsd nyakon érte. . Bauer azt mondja (99. §.), hogy ez nem szabad; legfölebb is azt kívánhatja valaki, hogy gazembernek ne neveztessék. 10. §. IV. Schmalz (Réines Katurrecht, 52. §.) az igazmondást és őszinteséget is természetjoggá akarja bélyegezni. Ha tehát egy puposhátút vagy egy agg.szüzet látsz, köteles vagy nekik ezt mondani: Hallja, barátom! az ur ugyan szép puposhátú! —a’ kisasszony pedig régi kincs ! — A’ vöröshajút nem szabad mintegy képlegesen szertelen szőkének hívnod, hanem egyenesen kell mondanod: vöröshajú ur, vagy róka koma! mert minden embernek igazmondással és őszinteséggel tartozol. Ugyanez áll minden társas viszonyban is. Ha valamelly bíró igazságtalanul ítél: tartozol kimondani az igazat, t. i. hogy 6 gazember. . • Bauer erre igy válaszol (100. §): Ke hidd, Schmalz nem tudja, mit fecseg. E’ jogok igazi bolondságok. Próbáld csak, mindjárt kapsz hátadra valamit." Tehát hazudj, a’ mennyit akarsz, ezt okosabban cselekszed. ♦ 11. §. V. A’ természetjog-gyartók mindnyájan azt mondják, hogy mindenkinek van joga a’ dolgokhoz is általában, azaz oktalan lények’ használatához, mint a’ szabadság’ tárgyaihoz, mivel az ember se’ nem élhet se’ nem munkálhat ily lények’ mint eszközök’ és műszerek’ használata nélkül, azaz a’ nélkül hogy jóllakjék ’stb. (Krug 11. §. 2. jegyz.és 30. §.); ’s valóban ez is minden embernél a’fődolog, és pedig kiváltképem fődolog!!! Jogi hites ügyvéd, egy nagy turista ! azt mondja a’ iigyelvezben, hogy ez bolondság! mert hiszen az ember üres gyomor mellett is megelégedett lehet, hahogy őt hozzánk hasonlónak elismerjük! Ez a’ fődolog! — Szerencsét kívánok neki e transcendentalis takarékossághoz, de nagyon kételkedem, megelégednék e maga azzal, és egy cretint, kinek Herbart szerint még csak fél lelke sincs, elismernem magéihoz hasonlónak, mit magam sem tennék. Sőt még a’ czigányt sem ismerem el hozzám hasonlónak, ámbár némellyik másfél lélekkel is bir. S nem is hiszem, hogy jogi hites ügyvéd valamelly czigányt, mint magához hasonlót, valaha ebéddel megvendégelt volna. Hogy ezek mindketten két lábbal, két kézzel, két szemmel ’stb. bírnak: előttem semmit sem ér; mert a’ majom szinte bir azokkal. De úgyagy ez teszi az embert, és még sok más, mit még a' másfél lelkű czigány sem mutathat elő. — Továbbá 12. §»di. Bauer ezt mondja (190. §.): Végy annyi feleséget, a’ mennyit akarsz; és addig, a’ meddig akarod. Krug ellenben igy szól (106 §.): Ke bolondozz! Fgyetlen eggyel is elég bajod van ; de mindaddig meg kell tartanod , mig élni hagy. 13. §• Ahol vannak az őrök, vallózhatlan természetjogok! — E’ tekintetben valósággal úgy tetszenek" nekem a’’ természetjog-kovácsok , mint a’ kölni viz’ számtalan készítői. Ezek igen sokan vannak, mindenik másképen, de mégis mindenik a’legislegjobbikat készíti, mint Karina , és ócsárolja a’ többi kontárt. Csak az a’ különbség, hogy mégis minden kölni vizet lehet használni, de a’ természetjogot épen semmire sem. . E’ lapokban már bővebben bebizonyítottam a’ természetjog’ semmiségét. Ezt igen rossz néven vették tőlem, sőt egy lapi ázó gyermek (tulajdonképen, mint hallám, medicina. Studiosus, tehát természetesen nagy turista) még embertelenségeket is erőködött nekem mondani. Nem is vártam egyebet, mert mindig ez a’ következés, valahányszor, az ember megrögzött előítéletekbe ütközik, de főkép, ha ezek még pénzt is hoznak be; mert lueri bonus odor ex requalibet; és senki sem veszi jó néven, ha áfáit becsmérelik. 14. §. Legvakmerőbben viseltemagát bizonyos jogi hites ügyvéd a’ Figyelmezőben, mintha nyargalva akarna engem elgázolni. Álnév alatt (mert’ idegen köntösben szemtelenebből lehet pajkoskodni) minden lehetőt kirakosgatott, mit csak tudott és nem tudott. Ugyanazért is csak őt magát vettem csávába, mint mások’ véleménye szerint legfélelmesb ellenfelet, de ki nekem minden egyéb mint félelmes. Irá a’ többi közt, hogy a’ természetjogot az országalkotmányok’ jóságának kipuhatolására is lehet használni. ’S halljuk csak, milly elmésen és igenigen világosan teszi ’ezt nekünk megfoghatóvá.: „Ha kérdés tétetnék: — úgy mond — mellyik alkotmány legjobb »Spanyol - vagy Magyarországban ? illyformán kellene felelnünk: a’ philosophiai - politicai tudomá- nyoknak, p. o. természet- ’s országjognak főbb elvei az ő alkotmányukból sem hibázhatnak; de hogy történeti tekintetben ott melly jogok állottak fel, ’s micsoda tekintettelkell most lenni ezen régi jogokra, és helyi ’s műveltségi tekintetben mellyek illenek reájok, azt az országiás’ mestersége adja elő.“ — Valljon e’ gaumathias dig mim taulo hiatu ?. JVem úgy hangzik e, mint Misley’*„Totalgrundmathesis“-e? Tudhatja e most már a” keresztény ember, mellyik alkotmány a’legjobb? 15. §. Jelenlétemben egykor bizonyos seborvos maga hozá el valakinek a’ gyógyszertárból az emplastruus cerussae nevű ismeretes tapaszt. Ez kérdi: miből áll,azon tapasz? — A’ seborvos már régóta inkább foglalkozott a’ mythologiával (név szószerint pedig a’ bacchussal), mint a’ pharmacmiticával; ezért nem is jutottak mindjárt eszébe a’ speciesek. De kisegíté magát a’ szorultságból e’ rövid felelettel: „Megvan a’ dispensulariumban.“ ’, a’ beteg már tudta, mit tudni akart. Tökéletesen igy hangzik jogi hites ügyvéd fentebbi bölcsesége is; mert e’ kérdésre: hogyan kell a’ legjobb alkotmányt szerkeszteni?, ezt feleli : „Recipe: egy pár csipetet a’ természetjogból, a’ többi majd máshol fog találkozni.“ — Minden olvasót felhívok, mondja meg: talál e egyebet e’ feleletben, mint: „Megvan a dispensatoriumbanli, ’s nem tudhatjuk e már most mindnyájan tökéletesen, mi tartozik egy jó alkotmányhoz? Hisz ő nekünk világosan mondja, hogy azon alkotmány a’ legjobb, melly a’ népre legalkalmasb. — E’ bámulandó igazságot még eddig egy halandó sem tudta jogi hites ügyvéden kívül. Ez a’ legis-legfontosabb fölfedezések’ egyike, mellyért ő legfényesebb jutalmat — sőt még kizáró szabadalmat is érdemel. Mi tehát igen szí