Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1838-10-18 / 84. szám

ert 678 dúlhasson ki a’ veszélyből. De ezt más esetekre is lehet alkal­mazni, hol nincs közel tenger; úgymint: te nem vagy köteles a­ hazáért sem éhezni sem fagyoskodni. Ha tehát éhezel, s nincs pénzed, bátran meglophatsz mást, vagy elveheted tőle, a’ mire szükséged van ; ha pedig fázol a hideg télben , legtermészete­sebb rád nézve, a’ szomszédházat felgyújtanod’s mellette quan­tum satis megmelegedned,­ hogy csuzt ne kapj. — .E’ jog tehát százszorta szebb, mint az eleld­almi jog (Kolhwehrrecht), s az inanis loquacitatis homines -- a’ természetphilosophusok nem dicsértethetnek eléggé e’ szép fölfedezésért. Krug azt mondja (22. §. 2. jegy.), hogy Kantnak igaza van, a’ szükségjog tagadólagi (negativus) következménye a jogtör­vénynek. Tehát éljen Kant! hogy ez eszébe jutott. Bauer ellenben, azt tartja (49. §­), hogy ez mégis átko­zott gazság volna, miért te a’ legszebb módon a’ legjobb ter­mészetjogi akasztófára juthatsz — nem pedig jog. Tehát csak éhezzél ’s fázzál isten’ nevében! míg valamit enned, vagy me­leg ruhát nem kapsz. 9. §. HI. A’ becsületre is mondanak létezni természetjogot. Ha tehát téged valaki nemzetes urnak czímez tekintetes ur he­lyett, vagy ha n­em elég korán veszi le kalapját előtted, vagy ha^/^­­embernek avvagy szamárnak hív, paraszt módra üsd nyakon érte. . Bauer azt mondja (99. §.), hogy ez nem szabad; legfölebb is azt kívánhatja valaki, hogy gazembernek ne neveztessék. 10. §. IV. Schmalz (R­éines Katurrecht, 52. §.) az igaz­mondást és őszinteséget is természetjoggá akarja bélyegezni. Ha tehát egy puposhátút vagy egy agg.szüzet látsz, köteles vagy nekik ezt mondani: Hallja, barátom! az ur ugyan szép pu­­poshátú! —a’ kisasszony pedig régi kincs ! — A’ vöröshajút nem szabad mintegy képlegesen szertelen­ szőkének hívnod, ha­nem egyenesen kell mondanod: vöröshajú ur, vagy róka ko­ma! mert minden embernek igazmondással és őszinteséggel tartozol. Ugyanez áll minden társas viszonyban is. Ha valamelly bíró igazságtalanul ítél: tartozol kimondani az igazat, t. i. hogy 6 gazember. . • Bauer erre igy válaszol (100. §): Ke hidd, Schmalz nem tudja, mit fecseg. E’ jogok igazi bolondságok. Próbáld csak, mindjárt kapsz hátadra valamit." Tehát hazudj, a’ mennyit akarsz, ezt okosabban cselekszed. ♦ 11. §. V. A’ természetjog-gyartók mindnyájan azt mondják, hogy mindenkinek van joga a’ dolgokhoz is általában, azaz ok­talan lények’ használatához, mint a’ szabadság’ tárgyaihoz, mivel az ember se’ nem élhet se’ nem munkálhat ily lények’ mint eszközök’ és műszerek’ használata nélkül, azaz a’ nélkül hogy jóllakjék ’stb. (Krug 11. §. 2. jegyz.­és 30. §.); ’s valóban ez is minden embernél a’fődolog, és pedig kiváltképem­ fődolog!!! Jogi hites ügyvéd, egy nagy turista ! azt mondja a’ ii­­gyelv­ezb­en, hogy ez bolondság! mert hiszen az ember üres gyomor mellett is megelégedett lehet, hahogy őt hozzánk ha­sonlónak elismerjük! Ez a’ fődolog! — Szerencsét kívánok ne­ki e transcendentalis takarékossághoz, de nagyon kételkedem, megelégednék e maga azzal, és egy cretint, kinek Her­bart szerint még csak fél lelke sincs, elismerne­m magéihoz hason­lónak, mit magam sem tennék. Sőt még a’ czigányt sem isme­­rem el hozzám hasonlónak, ámbár némellyik másfél lélekkel is bir. S nem is hiszem, hogy jogi hites ügyvéd valamelly czigányt, mint magához hasonlót, valaha ebéddel megvendégelt volna. Hogy ezek mindketten két lábbal, két kézzel, két szemmel ’stb. bírnak: előttem semmit sem ér; mert a’ majom szinte bir azok­kal. De úgy­­agy­ ez teszi az embert, és még sok más, mit még a' másfél lelkű czigány sem­ mutathat elő. — Továbbá 12. §»d­i. Bauer ezt mondja (190. §.): Végy annyi felesé­get, a’ mennyit akarsz; és addig, a’ meddig akarod. Krug ellenben igy szól (106 §.): Ke bolondozz! F­gyetlen eggyel is elég bajod van ; de mindaddig meg kell tartanod , m­ig élni hagy. 13. §• Ahol vannak az őrök, vall­ózhat­lan természetjogok! — E’ tekintetben valósággal úgy tetszenek" nekem a’’ természet­jog-kovácsok , mint a’ kölni viz’ számtalan készítői. Ezek igen sokan vannak, mindenik másképen, de mégis mindenik a’legis­­legjobbikat készíti, mint Karina , és ócsárolja a’ többi kontárt. Csak az a’ különbség, hogy mégis minden kölni vizet lehet hasz­nálni, de a’ természetjogot épen semmire sem. . E’ lapokban­ már bővebben bebizonyítottam a’ természetjog’ semmiségét. Ezt igen rossz néven vették tőlem, sőt egy lapi ázó gyermek (tulajdonképen, mint hallám, medicina. Studiosus, te­hát természetesen nagy turista­) még embertelenségeket is erőködött nekem mondani. Nem­ is vártam egyebet, mert mindig ez a’ következés, valahányszor, az ember megrögzött előítéle­tekbe ütközik,­ de főkép, ha ezek még pénzt is­ hoznak be; mert lueri bonus odor ex requalibet; és senki sem veszi jó néven, ha áfáit becsmérelik. 14. §. Legvakmerőbben­ viselte­­magát bizonyos jogi hites ügyvéd a’ Figyelmezőben, mintha nyargalva akarna engem elgá­zolni. Álnév alatt (mert’ idegen köntösben szemtelenebből lehet pajkoskodni) minden lehetőt kirakosgatott, mit csak tudott és nem tudott. Ugyanazért is csak őt magát vettem csávába, mint mások’ véleménye szerint legfélelmesb ellenfelet, de ki nekem minden egyéb mint félelmes. Irá a’ többi közt, hogy a’ természetjogot az országalkotmányok’ jóságának kipuhatolására is lehet hasz­nálni. ’S halljuk csak, milly elmésen és igenigen világosan teszi ’ezt nekünk megfoghatóvá.: „Ha kérdés tétetnék: — úgy mond — mellyik alkotmány legjobb »Spanyol - vagy Magyarországban ? illyformán­ kellene felelnünk: a’ philos­ophiai - politicai tudomá-­­ nyoknak, p. o. természet- ’s országjognak főbb elvei az ő alkot­mányukból sem hibázhatnak; de hogy­ történeti tekintetben ott melly jogok állottak fel, ’s micsoda tekintettel­­kell most lenni ezen régi jogokra, és helyi ’s műveltségi tekintetben mellyek illenek reájok, azt az országiás’ mestersége adja elő.“ — Vall­jon e’ gaumathias dig mim taulo hiatu ?. JVem úgy hangzik e, mint Misley’*„Totalgrundmathesis“-e? Tudhatja e most már a” keresztény ember, mellyik alkotmány a’legjobb? 15. §. Jelenlétemben egykor bizonyos seborvos maga hozá el valakinek a’ gyógyszertárból az emplastruus cerussae nevű ismeretes tapaszt. Ez kérdi: miből áll,azon tapasz? — A’ seb­­orvos már régóta inkább foglalkozott a’ mythologiával (név szó­­szerint pedig a’ bacchussal), mint a’ pharmacmiticával; ezért nem is jutottak mindjárt eszébe a’ speciesek. De kisegíté ma­gát a’ szorultságból e’ rövid felelettel: „Megvan a’ dispensula­­riumban.“ ’, a’ beteg már tudta, mit tudni akart. Tökélete­sen igy hangzik jogi hites ügyvéd­ fentebbi bölcsesége is; mert e’ kérdésre: hogyan kell a’ legjobb alkotmányt szerkeszteni?, ezt feleli : „Recipe: egy pár csipetet a’ természetjogból, a’ többi majd máshol fog találkozni.“ — Minden olvasót­ felhívok, mond­ja meg: talál e egyebet e’ feleletben, mint: „Megvan a­ dis­­pen­satoriumbanli, ’s nem tudhatjuk e már most mindnyájan tökéletesen, mi tartozik egy jó alkotmányhoz? Hisz ő nekünk világosan mondja, hogy azon alkotmány a’ legjobb, melly a’ népre legalkalmasb. — E’ bámulandó igazságot még eddig egy halandó sem tudta jogi hites ügyvéden kívül. Ez a’ legis-leg­­fontosabb fölfedezések’ egyike, mellyért ő legfényesebb jutalmat — sőt még kizáró szabadalmat is érdemel. Mi tehát igen szí­

Next