Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1838-11-22 / 94. szám

94. szám. • Első esztendei folyamat. 1838. novem­iber’ 22. Gőzkocsizás és gőzerőművek. A­ berlini Haude- és Spener-féle hírlapban következő pri­vát közlemény foglaltatik Londonból: „Itt majdnem általában azon véleményre látszanak jőni, hogy nem lehet már távol az idő, mellyben a’ gőz által mozgatott nyilványos járművek a’ vasutakat egészen nélkülözhetőkké leendik. Lett dolog, melly régóta tudva van, de, úgy tetszik, egészen kiment az emléke­zetből, az, hogy már 1829dik évben Goldsworthy Gourney ur Londonból Bathba ’s vissza ön-feltalálta gőzkocsin ment. Későb­ben a’ londoni országutakon láttatott 1831 ben; az ezekre fel­ügyelő emberek’ gyalázatjára legyen mondva, olly nagyok voltak azonban a’ nehézségek, mellyekre talált, névszerint a’ tetemes töltéspénzek ’s a’ szántszándékkal utjáira gördített akadályok mi­att, hogy miután a’ kocsi nagy tetszéssel négy hónapig járt, gaz­dája e’ vállalattal felhagva. A’ találmány’ derék létesithetése’ ’s alkalmazhatósága’ bizonyságául azon tett dolog terjesztetett az alsóház’ biztossága’ elébe , hogy „Gourney úr rendesen 12 (an­gol) mérföldet haladt egy óra alatt, ’s a’ legnagyobb gyorsaság, mellyet kocsijával elért, óránkint 20—30 mérföldre ment.“ Bi­zonyos Olge ur is készített gőzkocsit, ’s első próbatére egy uta­zás volt Londonból Southamptonba, 70 (angol) mérföldnyire, melly alkalommal „némelly helyeken 32—35 mérföldet tön órán­kint.“ Egy halomra ment fel, melly 1 lábtól 6ig emelkedett, és pedig óránkint 16 */2 mérföldnyi gyorsasággal, ’s a’ londoni utón, utazókkal egészen megrakott járművével, 24 mérföldet haladt óránkint. Stone úr azt mondja, hogy „36 személy szállíttatott egy kocsin.“ Az erőmű ötszörre többet húzott saját terhénél, és pedig 5 — 6 mérföldnyire egy óra alatt, részint dombnak fölfelé. ,.Farey mérnök úr’ számítása szerint a’ gőzkocsik rövid idő múl­va harmadáért fognak járni annak, mit a’ mostani közönséges kocsik fizettetnek magoknak, ’s gőz­zel sokkal gyorsabban történendik az utazás, mint bármilly gyors lovakkal.“ El nem mellőzendők azon következtetések, mely­­lyeket az alsóház’ biztossága húzott: „1) kocsik közönséges or­szágutakon egyre másra 10 mérföldnyi gyorsasággal haladhatnak óránkint; 2) e’ gyorsasággal mindenkor 14 utazót szállítanak ; 3) terhek, az erőművet, szenet, vizet és szolgálatot beszámít­va, kevesebbet nyomhat 3 tonnánál (6000 f.); 4) hegy­nek töl és le , nagyobb emelkedettségnél is, könnyen és teljes biztos­sággal mehetnek; 5) minden veszélytől tökéletesen mentek az utazókra nézve; 6) ha kellőleg vannak elkészítve, nem ártal­masok a’közönségre nézve; 7) gyorsabb és olcsóbb szállítóeszkö­zül fognak szolgálni, mint a’ lószekerek; és 8) minthogy nagyobb szélességű kocsinyomot hagynak magok után, mint más kocsik, s minthogy az országutak nem romolnak úgy, mint a lóparkok által közönséges vonószereknél, az utak ama kocsik alkalmazásánál sokkal jobban fognak kimeh­etni, mint a mellyeket lovak hoznak. Én ennek figyelmét annál inkább iparkodtam e tudósításra­ fordíta­ni, mivel egyedül a’vasutak’ irányának, tekintet nélkül azon kárra, mellyet a’jelen érdeknek okoznak, annak kell lennie, misze­rint a’kereskedés’belső összeköttetései némelly kevés monopolis­ták’ kezeire játszassanak, ’s mivel, azon tömérdek előmenetelek­nél fogva, mellyek naponkint a’ tudományban ’s a' gőzerőművek használatában létetnek, meg vagyok győződve, mikép előre mond­hatom , hogy elébbutóbb a’ gőzkocsik, melly­ek sokkal kevesebb költségekkel járhatnak, mint a’ vasúti kocsik, nyilványos eszkö­zeivé lesznek a gyors szállításnak. E’ tárgy mellett maradván, ennek figyelmét még egy forgat­ó-gőzerőműre kell irányoz­nom, melly Skócziában máris kiterjedt használatba jött. Ez ame­rikai, nem rég Nagybritan­niába behozott, találmány, melly az első alkat nagy olcsósága s munkásságának egyszerűsége által felette ajánlatosnak ígérkezik. Máris több illynemű erőművek készíttettek, mellyek tökéletesen megfeleltek czéljuknak. Her­­­bur­i ur, mezei gazda Keleti-Lothian grófságban, tetemes siker­rel alkalmazd azokat egy cséplőgépednek mozgásba tételére. Rathven urnál, egy jeles mérnöknél, dolgozik illynemű erőmű, mellynek sikeréről ő maga következő bizonyítványt ad : „Az erő­mű két gyalugépelyt, két furóeszközt, hat esztergályt (mellyek közül egy 4—5 lábnyi h­oszú öntött aczélcsövet fúr ki, mellyek’ átmérője körülbelül 1 hüvely­knyi), két köszörűkövet; egy gémes kutat, melly a’ vizet 20 lábnyi magasságra emeli ’s az üstbe bo­csátja, ’s egy pörölyt hajt, melly körülbelül 40 ütést tesz egy órapercz alatt, ’s mindez olly mennyiségű szénnel történik, melly 12 —15 shillingbe kerül hetenkint, ’s melly mellett az erőmű né­ha 18 óra hoszig szakadatlanul dolgozik napjában.“ Észrevételek Sismondinak statisticai kivonatából húzott némelly következtetésekre és czélzásokra. (Vége.) Hazámban is akadtam olly tanulatlan emberekre, kikről a’ szerkesztő úr azt állíthatná, hogy izomerejüket lelkük rovására fejtegették ki, kik sem írni sem olvasni nem tudnak, mégis olly természetes ésszel bírnak, hogy az, ki a philosophiát minden ágazataival kitanulta, sok tárgyakról józanabb, helyesebb ítéle­teket nem hozhat, ellenben olly kényen-kedven nyvelt ’s talán oskoláikat eminentiával végzett urakat ismertem, kik noha kül­sejükre nézve kiművelteknek látszottak, de a lelki mis­ék­* ,, ben buták ’s törvényhozói tulajdonokkal, vagy ollyanok’ válasz­tásában kivantató ismértekkel ’s ebben­ egyedül a’ magok meg­győződése szerint eljárni nem birtak. Nyilván illy tapasztalátból menté a’ Közönséges Újság' írója is a’ 283dik számban lissabo­­ni czikk alatt azon észrevételét, hogy nem mindig az ország’ nagyai teszik a népesség’ jobb részét.­­ Innen bátor vagyok azon következtetést hozni, hogy Sismondinak statisticai kiszá­mítása a’ fölvett thernára nézve meg nem áll; mert a’ józan ész különös isteni ajándék lévén, azt a’ természet minden rangra ’­ birtokosságra való tekintet nélkül osztogatja ), s abból a Vl . javakban szűkölködőt ki nem zárta. De azt sem hiszem, hogy »4 lev tehát legjobb lenne az ész’ kiművelését *’ jó­l zárjuk be oskoláinkat, hisz a’ természet az észt­­’s birtokosságra való tekintet nélkül osztogatja. to^ f%trk^ kodás a’ XIX. században!

Next