Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1839-04-08 / 28. szám
ját a’ nemes magyar olvasó közönséggel megismertetni. Czélom csak az ismertetés lévén, ennek elérhetésére nézve előadom: 1) az itteni oktatóknak névsorát; 2) az itteni iskolának fenállására tett rendeleteket és jótéteményeket; 3) azon tudományoknak körét, mellyek itt régen taníttattak és most taníttatnak. 1. A’ nagy-kőrösi iskola’ levéltárában megvan az a jegyzőkönyv, mellyben a’ felsőbb tanulók’ nevei 1632őn, az oktatóké pedig 1655en kezdve beírattak , mellyet később Vasi Mihály oktató újra leíratott, ki is tanítói hivatalát vitte a’ 17ik század’ vége felé, mellyik évbelitl nem bizonyos, mert sem az előtte volt, sem épen az utána következett oktató’ neve után az esztendőszám fel nem jegyeztetett. 1632 ben is ki volt legyen az oktató ezen iskolában!' (holott ebben az esztendőben már lb* felsőbb tanuló volt, pedig még ekkor csak a beöltözött, vagy formaruhát viselő tanulók írták be neveiket) nincs megírva. A’ mit sajnálni lehet, valamint azt is, hogy mindenik oktató neve után, mellyik évben szolgált, meg nem halott.— Az oktatók’ neveit sorban igy lehet látni, a’ felhozott jegyzőkönyvbe kinek kinek neve után feljegyeztetve lévén azon ifjak’nevei is, kik annak oktatása’ idejében neveiket beírták (subscribáltak): Beregszászi István idődben, neve után feljegyeztetett, hogy Angliába ment; Bicskei István 1666 ; Szentgyörgyi István 1660; Becsi János, Buzai Sámuel, Váczi Mátyás, Halászi Mátyás , Deáki András, Becsi Gergely 1669 ; Csernátoni István 1670; Gyarmati István 1673; Némedi János 1675; K. Vecsei István 1676; S. Kecskeméti János, Polgári György, Vasi Mihály, /’. (olvashatatlan) Mihály, Bányai Gergely, Pápai Mihály , P. Fülöpszállási Gergely, Szkárosi Ádám, Komlós Miklós, Ilölcskei György 1689; Szilágyi György 1691; Patai Miklós 1692; Debreczeni San. István 1695; Boros-Jenei István 1697 és 98ban; Földeári István, Egri István, P. Csókei Miklós 1703 és 1704ben ; Ft. Szönyi Gergely 1705; ll. Kecskeméthi György 1703; Habi Sámuel 1710 és lábén ; Udvardi János 1712; M. Debreczeni János 1715 és 16ban; Pápai Ferencz 1716 és 17.; Gyöngyösi János 1718 és 19.; Keresztesi Fái 1720; Csúzi István 1721; Dallas Albert 1723; Debreczeni István 1725; Eresei Zsigmond 1727; T. Debreczeni János 1729; Bozót Mihály 1731 és 32; Zsámboki János 1731; Laskai János 1736 ; Mocsi István, Liszkai Miklós, ki már professornak neveztetik 1740 ben; Simoni András 1711; Losonczi István állíttatott be mint állandó professor. Ez a’ nagy hírű, és becses emlékezetű tanító és iró 1769ig folytatta itt nagy haszonnal és közönséges dicsérettel oktatói hivatalát, melly évben különben is már öreg lévén, önkint letette azt; ’s helyébe állott Halász József 1770ben, ki 1781ben nagyharsányi, azután 1781- ben pápai lelkésszé lett, 1786ban pedig dunántúli superintendensnek választatott, meghalt mint kocsi lelkipásztor és superintendens 1793ban. Utána hivatott professornak Medgyesi Pál, kellemetes előadásáról , elmés és vidám társalkodásáról mind tanítványitól, mind egyebektől még ma is dicsértetik, tanított 1792.g. meghivatott helyébe a’ legközelebb említett évben Mánási Fodor Gerzson, ki nem csak hasznos és épűletes tanításáról, hanem arról is nevezetes, hogy mellé állíttatván 1808 ban Balog Mihály második professornak, a’ philosophicus cursust különösen maga kezdte el tanítani. 1815 ben X. Fodor Gerzson n.-körösi prédikátorrá lévén ’s egyházkerületi főjegyzővé is megválasztatván, helyét Balog Mihály foglalta el; ennek helyébe pedig Mészáros Benjámin állíttatott be. 1833ban a’ philosophicus cursusban két oktató láttatván szükségesnek, mathesis’, physica’ és az új-literatura’ professorságra Sarga János hivatott. 1836ban meghalván 28 esztendeig tartott hasznos szolgálata után Balog Mihály, édesatyjának félbeszakadt hivatali esztendejét 1837. áprilisé elejéig igaz buzgósággal és igyekezettel kitöltvén hites ügyvéd Balog Antal, ennek helyébe állíttatott n.-abonyi prédikátor Fitos Pál 1837ben ; azonban Mészáros Benjamin ugyanezen 1837dik évben leteven hivatalát, a humanitatis iskolák professorságára hivatott Hegedős Ferencz. — Ezek után az itteni iskolaiméret’ régi és jelen állapotjára nézve szükség tudni azt. 2. Hogy ez az intézet mint állott fen régen, mint áll most? — Valamint régen, úgy most is legközelebbi patronusa ennek az iskolának a’ város és az ekklézsia az itteni közbirtokos nemesekkel együtt. Ez a’ patronusság pedig abban állott és áll, hogy eleitől fogva tartatott egy olly iskolai épület, mellyben az alsóbb classisokon kivül 6 és némellykor 7 szoba is volt, mellyekben 30 35 ifjú is ingyen lakott és lakik; most az iskolai épületben a’ szükséges alsóbb classisokon kívül van a’ tanulók’ számára 7 szoba, mellyekben 42 ifjú lakhatik, 2 hallgató-terem, és egy physicum museum ’s bibliotheca. A’ tanulók’ élelmire nézve régen a’ városi lakosok rendre főztek, és e czelből az egész város olly szakaszokra (curatio) volt az elöljárók által felosztva, hogy ez a’ rendszerinti főzés évenkint egyszer minden lakosra elkerült. Ezenkívül mind a’ kisebb classisokban a’ közönséges, mind pedig egyenkint a’ tanuló gyermekekre nézve a’ különös tanítást (praeceptores publici et privati) a’ felsőbb tanulók vitték, melly fáradságukért tisztességes fizetést, sut némellyek egész élelmi tartást is kaptak és kapnak, mert ez most is áll. — Ide tartozik , hogy minden esztendőben a’ városi lakosoktól bort és búzát kéregettek, a’ mi bejött, azt eladván, az árán megosztoztak; a' temetésekre énekelni járván, ezért bizonyos dijt vettek. — Ezek most is meg vannak olly módosítással, hogy a’ buzakéregetésből a’ mi bejön, az el nem adatik, hanem az ekklézsia’ gondoskodása által kenyérnek megsüttetvén, ebből a’ tanulók’ asztalára egy egész esztendőre való kenyér kitelik. — Csak a’ rendre való főzés töröltetett el; hanem ennek helyébe a’ városi pénztárból 10 ifjúnak, egyre 40 váltó-frtot számítván, az ekklézsiai pénztárból pedig 20nak két osztályozat szerint, a. m. lőnek egyre 30 váltó-frtot, lőnek pedig egyre 20 váltófrtot számítván, adatik évenkint jutalmul; van még a’ Zsigrai- és Pieier-alapítvány mindegyik 40 váltó-frtos, és egy élő nagy asszonyságnak illyen 40 váltó-frtos alapítványa, mellyekre a' professorok félévenkint a’ közönséges vizsgálat után 33 ifjat ajánlanak a' formaruhát viselő, ekklézsiai szolgálatokat tevő, jámbor erkölcsű és jeles szorgalmú tanulók közül, a’ mi meglévén, az ajánlott ifjak közül kiki az illető helyen, a’ mi ilyen rangú jutalomra van ajánlva, annak fele részét kezéhez veszi. — Továbbá fő patronusa ennek az iskolának a’ dunamelléki ft. superintendentia mind azért, hogy ennek atyailag mindenkori védője és főigazgatója, mind azért, hogy kegyes jótéteményiben részeltetni soha meg nem szűnt, a’ minek bizonysága az, hogy Karika Pál oktatónak külország utazására 1000 pengő forintot ajándékozni méltóztatott. — Régen ezen iskolai intézetre nézve sokat tett az, hogy jegyzőkönyvünk bizonysága szerint a’ körülbelül lévő, sőt távolabbi,i. e. M.-Túr, Túrkevi, Szentes ’stb. ekklézsiáink is iskola-rectorokat ezen intézetből vittek 1698tól fogva 1723ig; ekkor nem tudni mi okból megszűnt; legalább ezen esztendő után egy tanulóról sincs feljegyezve, hová ment ki rectoriára. Annyi pedig bizonyos mind az itteni iskolai intézetnek belső elrendezéséből, mind az ekklézsiáknak csak most említett tetteiből, hogy itten eleitől fogva a’ tanítókat képző intézet gyakorlatilag fel volt alatva, és az itt most is divatozik; mert talán csak az egy Debreczen az, s Kőrösön kivül, hol a közlakosok gyermekeinek különös tanittatársát annyira pártolnák, ’s ahhoz úgy ragaszkodnának, mint itten elettől fogva szokásban volt és van. Mert most is a 60 tanuló