Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1839-04-08 / 28. szám

ját a’ nemes magyar olvasó közönséggel megismertetni. Czélom csak az ismertetés lévén, ennek elérhetésére nézve előadom: 1) az itteni oktatóknak névsorát; 2) az itteni iskolának fenállására tett rendeleteket és jótéteményeket; 3) azon tudományoknak kö­rét, mellyek itt régen taníttattak és most taníttatnak. 1. A’ nagy-kőrösi iskola’ levéltárában megvan az a­ jegyző­könyv, mellyben a’ felsőbb tanulók’ nevei 1632őn, az oktatóké pedig 1655en kezdve beírattak , mellyet később Vasi Mihály ok­tató újra leíratott, ki is tanítói hivatalát vitte a’ 17ik század’ vége felé, mellyik évbelitl nem bizonyos, mert sem az előtte volt, sem épen az utána következett oktató’ neve után az esztendőszám fel nem jegyeztetett. 1632 ben is ki volt legyen az oktató ezen iskolában!' (holott ebben az esztendőben már lb* felsőbb tanuló volt, pedig még ekkor csak a­ beöltözött, vagy formaruhát vise­lő tanulók írták be neveiket) nincs megírva. A’ mit sajnálni lehet, valamint azt is, hogy mindenik oktató neve után, mellyik évben szolgált, meg nem h­alott.— Az oktatók’ neveit sorban igy lehet látni, a’ felhozott jegyzőkönyvbe kinek kinek neve után feljegyez­tetve lévén azon ifjak’nevei is, kik annak oktatása’ idejében nevei­ket beírták (subscribáltak): Beregszászi István idődben, neve után feljegyeztetett, hogy Angliába ment; Bicskei István 1666 ; Szentgyörgyi István 1660; Becsi János, Buzai Sámuel, Váczi Mátyás, Halászi Mátyás , Deáki András, Becsi Gergely 1669 ; Csernátoni István 1670; Gyarmati István 1673; Némedi Já­nos 1675; K. Vecsei István 1676; S. Kecskeméti János, Pol­gári György, Vasi Mihály, /’. (olvashatatlan) Mihály, Bányai Gergely, Pápai Mihály , P. Fülöpszállási Gergely, Szkárosi Ádám, Komlós Miklós, Ilölcskei György 1689; Szilágyi György 1691; Patai Miklós 1692; Debreczeni San. István 1695; Bo­ros-Jenei István 1697 és 98ban; Földe­ári István, Egri István, P. C­sókei Miklós 1703 és 1704ben ; Ft. Szönyi Gergely 1705; ll. K­ecskeméthi György 1703; Habi Sámuel 1710 és lábén ; Udvardi János 1712; M. Debreczeni János 1715 és 16ban; Pápai Ferencz 1716 és 17.; Gyöngyösi János 1718 és 19.; Keresztesi Fái 1720; Csúzi István 1721; Dallas Albert 1723; Debreczeni István 1725; Eresei Zsigmond 1727; T. Debreczeni János 1729; Bozót Mihály 1731 és 32; Zsámboki János 1731; Laskai János 1736 ; Mocsi István, Liszkai Miklós, ki már pro­­fessornak neveztetik 1740 ben; Simoni András 1711; Losonczi István állíttatott be mint állandó professor. Ez a’ nagy hírű, és becses emlékezetű tanító és iró 1769ig folytatta itt nagy haszon­nal és közönséges dicsérettel oktatói hivatalát, melly évben kü­lönben is már öreg lévén, önkint letette azt; ’s helyébe állott Halász József 1770ben, ki 1781ben nagyharsány­i, azután 1781- ben pápai lelkésszé lett, 1786ban pedig dunántúli superintendens­­nek választatott, meghalt mint kocsi lelkipásztor és superintendens 1793ban. Utána hivatott professornak Medgyesi Pál, kelleme­­tes előadásáról , elmés és vidám társalkodásáról mind tanítvány­i­­tól, mind egyebektől még ma is dicsértetik, tanított 1792.g. meghivatott helyébe a’ legközelebb említett évben Mánási Fodor Gerzson, ki nem csak hasznos és épűletes tanításáról, hanem arról is nevezetes, hogy mellé állíttatván 1808 ban Balog Mihály második professornak, a’ philosophicus cursust különösen maga kezdte el tanítani. 1815 ben X. Fodor Gerzson n.-körösi prédiká­torrá lévén ’s egyházkerületi főjegyzővé is megválasztatván, he­lyét Balog Mihály foglalta el; ennek helyébe pedig Mészáros Benjámin állíttatott be. 1833ban a’ philosophicus cursusban két oktató láttatván szükségesnek, mathesis’, ph­ysica’ és az új-litera­­tura’ professorságra S­arga János hivatott. 1836ban meghalván 28 esztendeig tartott hasznos szolgálata után Balog Mihály, édes­atyjának félbeszakadt hivatali esztendejét 1837. áprilisé­ elejéig igaz buzgósággal és igyekezettel kitöltvén hites ügyvéd Balog Antal, ennek helyébe állíttatott n.-abonyi prédikátor Fitos Pál 1837ben ; azonban Mészáros Benjamin ugyanezen 1837dik évben leteven hivatalát, a humanitatis iskolák professorság­ára hivatott Hegedős Ferencz. — Ezek után az itteni iskolai­­méret’ régi és jelen állapotjára nézve szükség tudni azt. 2. Hogy ez az intézet mint állott fen régen, mint áll most? — Valamint régen, úgy most is legközelebbi patronusa ennek az iskolának a’ város és az ekklézsia az itteni közbirtokos ne­mesekkel együtt. Ez a’ patronusság pedig abban állott és áll, hogy eleitől fogva tartatott egy olly iskolai épület, melly­ben az alsóbb classisokon kivül 6 és némellykor 7 szoba is volt, mellyekben 30 35 ifjú is ingyen lakott és lakik; most az iskolai épületben a’ szükséges alsóbb classisokon kívül van a’ tanulók’ számára 7 szoba, mellyekben 42 ifjú lakhatik, 2 hallgató-terem, és egy physicum museum ’s bibliotheca. A’ tanulók’ élelmire nézve régen a’ városi lakosok rendre főz­tek, és e czelből az egész város olly szakaszokra (curatio) volt az elöljárók által felosztva, hogy ez a’ rendszerinti főzés éven­­kint egyszer minden lakosra elkerült. Ezenkívül mind a’ kisebb classisokban a’ közönséges, mind pedig egyenkint a’ tanuló gyer­mekekre nézve a’ különös tanítást (praeceptores publici et privati) a’ felsőbb tanulók vitték, melly fáradságukért tisztességes fize­tést, sut némellyek egész élelmi tartást is kaptak és kapnak, mert ez most is áll. — Ide tartozik , hogy minden esztendőben a’ vá­rosi lakosoktól bort és búzát kéregettek, a’ mi bejött, azt elad­ván, az árán megosztoztak; a' temetésekre énekelni járván, ez­ért bizonyos dijt vettek. — Ezek most is meg vannak olly módosí­tással, hogy a’ buzakéregetésből a’ mi bejön, az el nem adatik, hanem az ekklézsia’ gondoskodása által kenyérnek megsüttetvén, ebből a’ tanulók’ asztalára egy egész esztendőre való kenyér ki­telik. — Csak a’ rendre való főzés töröltetett el; hanem ennek helyébe a’ városi pénztárból 10 ifjúnak, egyre 40 váltó-frtot szá­mítván, az ekklézsiai pénztárból pedig 20nak két osztályozat sze­rint, a. m. lőnek egyre 30 váltó-frtot, lőnek pedig egyre 20 váltófrtot számítván, adatik évenkint jutalmul; van még a’ Zsig­­rai- és Piei­er-alapítvány mindegyik 40 váltó-frtos, és egy élő nagy asszonyságnak illyen 40 váltó-frtos alapítványa, mellyekre a' professorok félévenkint a’ közönséges vizsgálat után 33 ifjat ajánlanak a' formaruhát viselő, ekklézsiai szolgálatokat tevő, jám­bor erkölcsű és jeles szorgalmú tanulók közül, a’ mi meglévén, az ajánlott ifjak közül kiki az illető helyen, a’ mi ilyen rangú ju­talomra van ajánlva, annak fele részét kezéhez veszi. — Továb­bá fő patronusa ennek az iskolának a’ dunamelléki ft. superinten­­dentia mind azért, hogy ennek atyailag mindenkori védője és fő­igazgatója, mind azért, hogy kegyes jótéteményiben részeltetni soha meg nem szűnt, a’ minek bizonysága az, hogy Karika Pál oktatónak külország­ utazására 1000 pengő forintot ajándékozni méltóztatott. — Régen ezen iskolai intézetre nézve sokat tett az, hogy jegyzőkönyvünk­ bizonysága szerint a’ körülbelül lévő, sőt távolabbi,­­i. e. M.-Túr, Túrkevi, Szentes ’stb. ekklézsiáink is is­­kola-rectorokat ezen intézetből vittek 1698tól fogva 1723ig; ekkor nem tudni mi okból megszűnt; legalább ezen esztendő után egy tanulóról sincs feljegyezve, hová ment ki rectoriára. Annyi pedig bizonyos mind az itteni iskolai intézetnek belső elrendezéséből, mind az ekklézsiáknak csak most említett tetteiből, hogy itten elei­től fogva a’ tanítókat képző intézet gyakorlatilag fel volt alatva, és az itt most is divatozik; mert talán csak az egy Debreczen az, s Kőrösön kivül, hol a köz­lakosok gyermekeinek különös tanitta­­­­társát annyira pártolnák, ’s ahhoz úgy ragaszkodnának, mint itten elettől fogva szokásban volt és van. Mert most is a 60 tanuló

Next