Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-26 / 77. szám
611 megteheti, csakhogy előbb gondosan meg kell tudakoznia, minek annak körülményei, kinek pénzét kölcsönözi. Nem lehet minden jószágra becsüértékek arányában kölcsönözni, hanem csupán anynyit, mennyit a rajta fekvő summa tesz, bár tízszer többet érne is, ha tudnillik zálogjószág. De ha kétségtelen nemzetségi jószág, akkor felesleges ezen óvatosság; mert a’ korona ámbár szinte ad el, mégsem szorítja soha az adományost arra , hogy olly drágán, a’ mint csak lehet, adja el ismét és megterhelje a’ jószágot. Ez ugyan ellenkezik a’ korona’ hűbéri jogaival, de úgy van, mint alkotmányunkban olly sok, minek okát nem könnyű kitalálni.“ 612 2 Pozsony’ jótékony intézetei 1839-dik évben. (Vége. 7) A’ kényszerített munka-intézet, olly férfi- ’s nöszemélyek’ számára, kik életmódjok által a’ polgári társaságnak terhére vannak, ’s itt elkülönözve, fonással, gerebenzéssel, zsineg- és hevedercsinálással tartoznak kenyerüket keresni mindaddig, mígnem javulva, kiléphetnek, vagy átmehetnek az önkintesek’ intézetébe. A’ bünhödőknek a’ munkaanyagot az önkintesek’ intézete adja csekély áron, a’ házi fenyítékről a’ munkaház’ igazgatósága gondoskodik, a’ főfelügyelőséget pedig a’ város viseli, ’s ez szolgáltat minden ápolási, mosási ’stb. költséget is. Ezen mindkét nemű személyek’ száma 30—45re megy, ’s arra nézve, mit tartozáson felül dolgoznak, mindnyájan ugyanazon kedvezésekkel bírnak, mellyekkel az ünkéntes dolgozók, hogy t. i. közülük mindenkinek saját könyvecskéjébe, mellyel magánál tart, az, mit illetőségén felül dolgozik, kiven beiratik, ’s midőn a’ fenyítőházból kilép, kifizettetik. 8) A’ kisded óvó-iskolák, a’ magyar utczai kapu előtt ’s Duna-Újvidéken, hol napszámban dolgozó szegény szülők’ gyermekei reggeltől estig nem csak felvigyázás alá helyeztetnek, hanem egyszersmind olly módon taníttatnak, melly igazságos figyelmet ’s méltánylást érdemel; miért tehetősbek is átadják ezen intézetnek a’ köz iskolákba járásra még nem alkalmas gyermekeiket csekély fizetésért. Ezen óvó-iskolák’ mindegyikében van egy tanító ’s egy ápolónő, a’ rendes felügyelést pedig az úgynevezett inspectiós asszonyok viselik, kik minden héten felváltják egymást, ’s mint a’jó’és hasznos’ előmozdítására alakult egyesület’ tagjai a’ gyűlésben , mellynek elnöke a’ városi lelkész, tudósítást tesznek. Minthogy ezen, messze terjedő hasznáért eléggé nem méltányolható intézet is csak némelly nemes emberbarátok’ évenkinti adakozásai által áll fen, mellyek minden esztendőben, hova fordíttatásukkal együtt, a’ publicum’ elébe terjesztetnek, ’s tartóssága csak az asszonyságok’ élénk részvételétől függ, semmi sem óhajtható inkább, mint hogy sokan vegyenek részt közülök benne, ’s meleg anyaszívűkkel a’ szegény kisdedekre nézve azza legyenek, mire a’ férjfi erő soha sem képes. 9) A’ siketnémák’ intézete, Apácza-utcza 324. szám alatt, melly hasonlag a’ jó’ és hasznos’ előmozdítása végett alakult egyesület’ ösztönzésére keletkezett, ’s csak a’ szegények’ intézetéből ’s a’ szegényeket részesítő pénztárból áradó csekély gyámolításnak köszöni fenállását. Ezen intézetben siketnémák olvasni, írni, számolni, továbbá asszonyi munkákra ’s beszédre taníttatnak alapos sikerrel. A’ növendékek’ száma, kik közt vidékiek is találtatnak némi csekély fizetésért, 24-re megy; az intézet a’ ameit, magyar kir. Helytartó-Tanács’ főfelügyelése alatt áll. JO) A’ pozsonyi szabad művészeknek és nyelvtanitoknak özvegyeik*, árváik’ és keresetre képtelen tagjaik’ gyámolítására alakult (legfelsőbb helyen megerősített) egyesülete. Ezen intézetnek sincs, néhány ezer forintnyi megtakarított tőkepénzen kivül, semmi más forrása, mint rendes tagjai’ ’s olly emberbarátok’ adakozásai, kik abban találják gyönyörűségöket, hogy másoknak használnak, mind a’ mellett is, számadásainak évenkinti nyomtatott kimutatása szerint, annyi jót alapít, hogy fenállásának és virágzásának a’ legjobb szerencsét kívánhatni. « A’ catholicusok’ és evangelicusok’ halott egyes tletei, mellyek a’ emélt. magyar kir. Helytartó-Tanács’engedelméböl saját alapszabályaikkal bírnak , ’s czéljok nem egyéb, mint olly özvegyek’ és árvák’ gyáraplítása, kiknek férje vagy atyja olly viszonyokban halt meg, hogy az elmaradottak illő, szivüket megnyugtató módon el nem temettethetik. 12) Evang. árva fi- és leánygyermekek’ alapítványa, kik Odik évektől kezdve mindaddig elláttatnak élelemmel, ruházattal és a’ szükséges tanítással, mígnem a’ fiúk mint mesterinasok, ’s ha szükséges elmehetséggel bírnak, felsőbb iskolákba, a’ leányok pedig mint szolgálók vagy más módon alkalmaztathatnak ’s elláttathatnak. Az illyen gyermekek’ száma siudik évig 30nál többre ment, de azóta csaknem felényire csökkent. 13) A’ gróf Sterberstein-féle alapítvány. Olly tőkepénzből áll, melly évenkint 467 fr. 32 kr. kamatot hoz ezüstben, miből 21 kath. házi szegénynek 210 fr. , a’ szegények’ intézetének 80 frt., a’ lazareskumnak 20 fr., a’ polgári kórháznak 20 fr., ’s a’ városi lelkésznek, szegények közötti kiosztás végett, 109 fr. 32 fr. adatik minden esztendőben. 14) A’ Strómayr György-féle alapítvány. Ennek tőkepénze évenkint mintegy 700 ezüst forintot kamatoz, melly summa ,a’ lazarethumbeli szegények’ számára, részint a’ szükséges vagy jobb ruhák’ szerzése, részint kiosztás végett, az alapítónak halála’ napján, a’ szegényeket tápláló egyesület által lélekismeretesen fordíttatik. Valljon egyébiránt az itt előszámlált jótékony intézetek (a’ közhasznúakról máskor) megfelelnek e egyszersmind a’ kor’szükségeinek ’s az itteni helyviszonyoknak, nem vitatom. De ha elfogulatlanul ’s előítélet nélkül megfontoljuk, hogy mindezen, privát személyektől léteit nyert intézetek olly városban léptek életbe, melly nem fővárosa az országnak, valóban meg nem tagadhatjuk, ha igazságtalanok nem akarunk lenni, az itteni lakosoktól az emberiség iránti élénk, munkás szellem’ bizonyítványát, sőt azon igen méltó óhajtásra kell fakadnunk, vajha e’ jótékony szellem az anyagi jólét’ ’s minden jó’, szép’ ’s hasznos’ előmozdítására, mindenütt a’ hazában, mellynek e’ végre ezer forrás áll nyitva, közönségesebbé legyen. Partem virium sbi vindicat patria! Pozsony, septemberben 1839. állíts. Igazgatási ’s törvényhozáási remiszabállyok külföldön a’ vasutak Iránt. Ámbár ismeretesek a’ szász és porosz törvényhozási intézkedések a’ vasutak’ ’s részvények’ tárgyában; ámbár egyéb országoknak kimerítő törvényjavaslatai ’s ideiglenes rendelkezései eléggé köztudomásra jutottak , e’ czikkben mindazáltal csak olly országokról teszünk említést, mellyekben a’ vasutak, mint valódi hazájokban, nagy sükerrel léteznek, mellyeknek intézkedéseit ennélfogva más nemzetek is méltán figyelemre vehetik, s mind a’ technicusok’ mind vállalkozók ügyeletére méltók. Az egyesült statusokban nagy vasutak’terveit rendesen a’ szövetségkormány’ mérnökei készítik ’s a törvényhozóság fogadja el. Angliában a’ részvénytársaságok mérnökei készítik a’ terveket, mellyek azután a' parlament’ vizsgálatán ’s ebből netalán eredő módosításokon mennek át. Belgiumban helyben kell hagynia a kormányigazgatóságnak a' vállalkozó társaság által benyújtott terveket, mellyek még elfogadtatásuk után is módosíthatók. — Amerikában ’s Angliában, hol a’ vállalkozóknak terveikkel együtt egyszersmind műszerkezeli és statistial minden adatokat is be kell nyujtaniok, mellyek szerint a’ költségek és kiadások fölszámíthatók, ’s mellyek iránt mérnökök vonatnak, tanácskozásba és tanuk hallgattatnak ki ’stb., a tör-