Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1839-06-03 / 44. szám

Memyrerálat. A’ Magyarok’ Történetei Ázsiából kijövetelektől fogva a’ mai időkig. Irta Péczely József. 1. és 2. kötet. Gróf­­­Mailáth Jánostól. (Vége.) 146., 146. 1. A nápolyi László és Zsigmond, vagy mivel akkor Zsigm­omd nem is volt Magyarországban, inkább Zsigmond’ párthívei közti háborút a’ szerző nem helyesen adja elő. Zsig­­mondnak a’ Stibor család’ részére kiadott eredeti okleveleiből ezen had egészen más színben tűnik fel. — László nem Jádrában, hanem Győrben koronáztatott meg; nem messze Pápócztól Sebes mellett, Győrtől mintegy napi járásnyira, történt László és Stibor közt az elválasztó ütközet, mellyben László tökéletesen raegvere­­tett, ’s kénytelen volt magát egész a’ tengerig visszahúzni. — A nápolyi királynak a’ magyar koronát elfoglalni ezélzott próba­­tété kimerítőleg,elő van adva ,­Geschichte der Magyaren“ czímű munkám’ 2-ik kötetének 20 ik fejezetében, holott én kiváltképen Zsigmondnak a’ Stibor család’ részére kiadott eredeti okleveleire hivatkozom, mellyek közül több volt kezemben, ’s mellyek’ tu­lajdonosa b. Mednyánszky Alajos. Ila valahol, itt méltán sajná­lom, hogy Péczely kútfőket nem idéz­, mert a’ dolog’ mostani helyezetében megfogni teljes lehetetlen, miért nem találja ő az én előadásomat jónak, mellynek pedig, egyidejű eredeti okleve­lekből lévén véve, a’ históriai critica’ szabályai szerint igazunk kell lenni. 155­ 1. így ír a’ Szerző: Zsigmond 1419 ben öt évi távollét ’s megszámlálhatatlan mennyiségű magyar pénznek külföldön haszon nélkül elpazérlása atán tért haza Magyarországba. Tá­vol legyen, hogy Zsigmond’ pazérlásainak pártjára keljek, de mégis emlékeztetem a’ szerzőt, hogy Zsigmond azon öt év alatt a’ kostniczi zsinatot tartotta, ’s úgy a’ nagy schismát el­­enyésztette. Habár ez a’ szerző előtt vallásánál fogva az anya­­szentegyházra nézve elég fontosnak nem látszik is, meg kell neki mint elfogulatlan történetírónak vallani, hogy a’ nagy sza­kadásnak kiegyenlítése, politicai szempontból is , egész Európára nézve a’ legjótékonyabb esetek közé tartozik; nem lehet hát mon­dani, hogy Zsigmond’ távolléte haszon nélküli volt, hanem inkább meg kell vallani, hogy az a’ lehető legnagyobb jót szültek le(V. 1. A’ lóik században kétszer vándorlottak ki magyarok Moldvába, i. i. 1420­ és 141­0-ban, mindkét ízben a’ vallás miatt. A’ kivándorlók hussiták voltak. Már ha a’ szerző az első kiván­dorlásról szót tesz, a’ másodikat is említhette és mind a’ kettőnek okát is előadhatta volna. Mielőtt Zsigmond’ uralkodására tett jegyzéseimet bevégez­ném, bátor vagyok a’ szerző’ ügyeimébe ajánlani legújabb időkben megjelent illy czímű munkát: „Aschbachs Geschichte Kaiser Sigmunds, Hamburg bei Friedrich Perthes“; ennek már két kö­tete jelent meg; az elsőben, melly a’ kostniczi zsinatig terjed, sok van, mi a’ magyarok’ történetét tárgyazza; a’ szerző, mun­kájának második kiadásakor, nem megvetendő hasznát vehetné. 173.—174.1. II. Albert császárnak a’törökök elleni hadüzene­­tét hiányosan adja­ a’ szerző elő. Lásd erről „Hammer Geschichte des Osmanischen Reichs“, 1 kőiét 448ik lap; és „Mailáth Ge­schichte der Magyaren“, 2ik kötet, 23ik fejezet. 202.—208. 1. A’ várnai ütközetnek leírása tetemesen nyert volna, ha a’ szerző két újabb munkát figyelemre méltat, u. m. ,,Hammers Geschichte des Osmanischen Reichs“, 1. kötet, 456. és azt követő lapjai, és „Mailáth Geschichte der Magyaren“, 2ik kö­tet, 24ik fejezet. Különben kénytelen vagyok e’ helyt egy hibát megemlítni; azt mondja ti­­. Péczely: Hunyadi az oláh vajdának Drakulának hűségét a’ király előtt kétségbe hozó. Az egyidejű történetírók erről semmit sem tudnak. Péczely ezen adatot két­ségkívül Engelnek magyarok’ történeteiről irt munkájából vette, ki minden történetírók közt legkevesebb hitelt érdemel. 223.—224. I. Amselfels helyett Amsterfels nyilván nyomta­tási hiba. A’ rigómezei csatavesztésnek oka helytelen. Nem Szé­kely János’ gondatlan tüzessége okozta e’ csatavesztést, hanem az, mivel Turachán-bég megkerülvén a’ magyarokat, őket hátulról is megtámadta. 229. 1. Mit a’ szerző Bebeknek Hunyadi elen elkövetett ára­~ lásáról ir, helyén lett volna, a’ kútfők’ idézésével bebizonyítni. 2311. Eyzinger’ characterének festése hibás. Eyzinger nem volt ugyan olly alacsonlelkű gonosz mint Cilley Ulrik , de csak­ugyan ő sem volt a’ legfenségesebb lelkületű ember. Eyzinger­­nek későbbi este senkit részvétre vagy sajnálkozásra nem indított. Eyzinger, az atyja’ halála után született László ’s IV. Fridrikre nézve idézem „Mailáth Geschichte des Österreichischen Kaiserstaa­tes Ister Band“, és „Franz Kurz Geschichte Kaiser Friedrich des Isten“ czímű munkákat. Általában­ véve lehetetlen Ausztria’törté­neteinek, ’s különösen Ausztria’ történetei’ Xestora’ Kurz Ferencz’ számos és alapos munkáinak pontos ismerete nélkül Magyarország’ történeteit kimerítőleg megírni. 240. 1. Hogy az 1454-i budai gyűlésen kezdhetni azon szo­morú, félszázadnál többre terjedő időszakot, melly alatt majd minden évben egy rakás hasznos, czélirányos rendeléseket, törvénye­ket hoztak eleink , a’ nélkül hogy azoknak megtartására ’s vég­rehajtására gondjok lett volna, helytelen állítás; ugyanis 1434. után negyedik évre, t. i. 1458ban, a’ magyar thronusra Corvinus Mátyás jutott, kinek 32 évre terjedt uralkodása alatt kevés törvény hozatott ugyan, hanem a’ mit parancsolt, azt végre is tudta hajtani. 247. 1. Hogy Hunyadi János kisebb fiát a’ 14 éves Mátyást, a’ híres hadvezér Laczkovics András’ kardjával ünnepélyesen általkötvén, Magyarország’ vitézévé avatta volna fel, előttem ismeretlen dolog. Mit tesz magyar vitézzé avattatni ? — Minden magyar nemes született vitéz, a’ nyugati vitézzé avatás Magyar­­országban soha sem divatozott, világos ellentétben van ez a’ ma­gyar nemzet’ fenálló szokásaival ’s törvényeivel. Tudtomra csak egy­etlen historiailag megmutatható példája van Magyarországban a’ vitézzé-avatásnak, t. i. az, midőn 87.­István, Kupa ellen indul­ván, két német Hunt és Poznán által vitézzé avatattott fel; de erről is világosan mondja a’ krónika: Teutonico more, „német szokás szerint“; ez is csak a’ németek’kedvéért történt, kik akkor Ist­ván mellett harczoltak. Jasomirgott melléknevű ausztriai herczeg­­gel Henrikkel történt csata előtt II. Geyza is egy fa kápolnában a’ papság által karddal köttetett által, de a’ krónika erről világo­

Next