Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-27 / 34. szám
14. szám. Harmadik esztendei folyamat 1840. Április 9 .*. SZÁZADUNK. A* ez* kSr. városok országgyűlési voksak ügyében. E’ lapok i. e. 29., 30., 31. és 32. számaiban egy iró a’ magyarországi sz. kir. városokat illető azon czikkelyhez, melly az Allgemeine Zeitung’ 1839-diki 321. számú toldalékjában jelent meg, — gáncsoló észrevételeket közlött. A’ tisztelt szerző igen szórakozott lehet, mert midőn a’ fent említett német czikkely’ íróját azért is korholja, hogy egyik országgyűlési nyilatkozásomra hivatkozott, mind a’ mellett, hogy én — mint az észrevételek’ szerzője mondja — „különben ugyan igen becses és értelmes fiatal ember lévén , mint követ csak legelőször jelenek meg az országgyűlésen, ’s azért általányos audotással nem bírok ii — szórakozottságában észrevételeit nevévé aláírni elfelejté, ’s igy minket kétségben hagyott, valljon ő is különben becses és értelmes öreg ur et valljon már több országgyűléseken mint követ jelen volt e; valljon általányos auctoritása elismertetett e ? — Minthogy ő azonban illy formán kijelentette, hogy szavaimat auctoritásul el nem fogadhatja, „szerénységem“ — mellyet ő szintén megemlíteni kegyeskedett — többé nem engedi, hogy észrevételeinek azon részére, melly nyilatkozásomat érinti, magára’ nevében feleljek, ’s köteleségemmé teszi, a’ tisztelt írót egy nagyobb auctoritásra utalni, t. i. mélt. Ragályi Tamás alnádor urra, ki az 1827-ik országos küldöttség’ munkálatában, mint Borsod vármegyénekakkoron borostyános követe, következőket* — különvéleményként — ira: „Kétségtelen, hogy az országgyűlések hajdan legnagyobb részint, akár jognál fogva, akár kötelességből fejenkint összesereglett nemességből állottak, annak okáért ha az országgyűlések’ régi bélyege megtartandó, ’s a’ képviselőségnek újabb elvei nem keresendők, nem kételkedhetni, hogy a’ Karok’ és Rendek’ Tábláján a’ voksok’ nagyobb része a’ megyei követeket illeti. Ennek tulajdonítandó bizonyára az is, hogy a’ megyei követek’ száma a’ legközelebb múlt század’ királyi meghívó-leveleivel kettőre szoríttatván, ezeknek voksai olly tekintetűek voltak, hogy a hová a megyei követet többsége hajolna, az százados szokásból a’ Karok’ és Rendek Táblája határozatának tartatnék. A’ múltak’ emlékezete figyelembe vétetni parancsolja, hogy e’ szokás az 1741. és legközelebb múlt idők’ legnehezebb körülményeiben is divatozott. — Továbbá: „Ezekhez járul, mi mindenek közt a’ legnagyobb, hogy a’ városok’ követei ugyanazok’ képviselőinek semmiképen nem tartathatnak, mert a’ lakosok’ nagyobb, száma a’ polgárok’ osztályából is kirekesztve lévén, ’s magok a’ polgárok, a’ tanácson és némellyeken kívül, kik választottaknak neveztetnek, de nem a’ polgárok, — hanem a’ polgárok’ minden befolyásának’ elmellettével önmagok által a’ tanács’ jelölése mellett választatnak, ’s küldenek követeket is az országgyűlésre, a’ többiek, mint a’ kik sem a’ választottak’, sem a’ tanácsbeliek’, sem az országgyűlési követek’ választásához nem járulnak, sőt a’ város’ dolgában, minden befolyástól is elzáratvák, bármilly birtokuk, műveltségűk, iparuk, vagy kereskedésük legyen, mégis minden választási’s képviseleti jog’hiával vannak, úgy hogy ha csak a’ rendeletek’ megjavítása által ezek nem orvosoltatnak, a’ városiaknak legnagyobb, mind vagyonra, mind tanácsra nézve gyakran legtehetősebb része képviseltnek nem tekintethetik; ’s bizonyára, ha az, mi ezeknek képviselőjét illetné, a’ tanács és azok által, kik választottaknak neveztetnek, küldött követeknek tulajdoníttatnék, aligha magokra a’ polgárokra nézve is üdvös volna, annyival inkább , mivel tudva van, hogy olly városok sem hiányzanak, mellyeknek lakosai közül többen járulnak a’ megyei, mint a’ városi követek’ választásához, ’s végre bármi hozassék fel a’ minipar’, kereskedés’ ’s közterhek’ ürügye alatt a’ városi követek’ voksai mellett, azon egy mindanáltal az országgyűlések’ irományaiból bizonyos, hogy a’ megyei követek eddigelé a’ maipar’ és kereskedés’ előmozdítása iránti buzgalomra, a’ terhek’ szaporítása iránt pedig aggodalomra nézve a’ városok’ nevében küldött követeknél alábbvalók nem voltak. — Véleményem’ berekesztésében semmiképen nem tartóztathatom magamat, hogy egyszersmind ne jegyezzem meg azt, mi a’ voksok’ egyenlősége mellett a’ nádor’ választásáról értekező Révayból hozatik fel, hogy „győzött tudnillik a’ közönséges szokás, hogy szavazatok által történnek, mellyek, a’ mikép ez végbe megy , számláttatnak , nem pedig mérlegeltétnek“, nekem épen azért, mivel említtetik, ellenkező értelemben veendőnek látszik, hogy tudnillik csak a’ választásokban volt szokás, a’ szavazatokat számlálni. Egyébiránt mivel a’ felhozott példákban is, tudnillik Thurzó Szaniszlónak 1622 évben, és Draskovich Jánosnak 1669 évben történt választásában, az utóbbiban ugyan csak 175, az előbbiben pedig még kevesebb, úgymint 150 voks volt mindkét Tábla’ együttlétekor, hogy ezeknek választásában is bizonyosan kitűnő részt vettek, mint illik a’ megyei követek, nem látszik kétségesnek.“ — A’ mennyiben tehát ezen nézetek a’ tisztelt auctoritást szerető, névtelen ur’ nézeteivel meg nem egyeznének, kérem őt, méltóztassék pennaharczát alnádor ő méltóságával folytatni. Pozsony, április’ 22-kén 1840. Pulszky Ferencz. Lásd: ,,Opinio Exc. Regnicol. Deputationi circa object» ad Deputationen, publico-politicam relata. Editio secunda. Posonii, in Typogr. S. Lud. Waber, 1831.“ (28 és 29 lap. Ecreskollcsi visszonyaink. (Folytatás.) Szükséges ez annyival inkább, miután tapasztalási igazság, hogy a s zordon éjszak’ terméketlenebb vidékei, népességük által iparbeli ’s gyártási igyekezetükben minden órában haladván, ezen érintkezést a’ keleti kereskedésre nézve nélkülüzhetlenné teszik. Legyen szabad csak egy termesztményt említeni, melly a’ felső-magyarországi gazdaságnak a’ mostani körűlmények mellett főága, a’pályinka-szesz. Azon javítások, mellyek közelebb a’ gőz szivárogtató pályinka-művekben történtek éjszaki megyéinkben , mellyeknek természeti jégállapotba a’ pályinka-gyártásra alkalmatosabb új évszakot képez. — Pestről jővén egyenesen számos ajánlatok, szerződések köttet-