Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1840-06-01 / 44. szám

Melly zűrzavarból indult légyen ki’. ur, meg nem foghatni, alkalmasint elragadtatott bal nézetében; a’ 700 mérés használandó föld’ felosztásában legkisebb hibát sem találni. — Mit álmodott a’bevetni való több ezer holdról? nem világos előttem; kinek juthatna eszébe, hogy ott, a’hol egész gazdaság csak 700 mérő alá való földből áll, és annak esztendőbeli használására a’ bevetni való földnek mennyisége kitétetik, több ezer holdat akarjon bevetni? Minden jártas gazda tudja, hogy egy mérés földre a’ véleményeknek bármelly neméből mennyi mag kívántatik. Egészen rész és hamis P. urnak combinatiója; mi köze a’ kukoriczához? azt a’ házi szükségre való sertés és baromfi megemésztik; valamint a’ takarmányról sem tesz említést L. ur, sem a’ gyárépületekről, és épen olly kevéssé az egész fundus instructusról, föltévén különben is, hogy ezen utóbbi az olly gazdaság mellett úgyis találtató. Hogy technicus haszonhajtásra is hivatkozott L. ur, e’ részben csak dicsérni lehet figyelmeztetését ’s jó gondolatát. Engedjen meg P. ur, hogy itt is egyenes szívvel vigyázatlanságára figyelmeztetem, olvassa át újólag a’ kérdéses czikket, abban igen szépen kinyomtatva találja — többi költségek között — a’ szükséges capitalisnak kamatjait is 1,200 fokra téve. — Azon állított következetlenség, mellyel L. ur a’ miatt, hogy technicus, azaz pálinka- és czukor-haszonról beszél, vádoltatik, helytelen ; ő azt már mint tiszta hasznot adta elő. Valóságos practicus gazda soha azon nem iparkodik , hogy gazdasági íróinkat hálójába kerítse; illy kicsinylelküségből eredhető gondolat annál kevésbbé érdemel méltánylást, minthogy a’ bírálás alá vett értekezésből nem egyéb mint köz haszonra oktató czélzat fejtilt ki. P. ur többet látszik kívánni, mintsem L. urnak közölni szándéka volt; amennyire én értem előadását, nem volt neki szándéka, a’ gyúrókat ezen alkalommal értekezése’ tárgyává tenni; illy bírálói félreszökkenések tehát, illy alaptalan kitérések valóban megrettentik a’ bizodalmas olvasót, ’s nem igazságtalanság e, ha illy sovány, gazdaságban járatlanságot gyanittató bíráskodás az értelmes gazdának, ki tapasztalásaiból merített hasznos ismereteit közrebocsátja, jótékony szándékát gátolván, egyszersmind a’ közjónak gyarapodását — más józanabbaknak boszujára— hátráltatja? Hogy személyes indulattól ragadtatott el P. ur, azt előhozásának kezdete ’s fejezete elegendőleg kifejti. M megvetendő igyekezet, becsületet gátolni. Én részemről nem ismerem sem J. L. urat, sem pedig P.ió urat, annyit mindazáltal az utóbbira nézve bizton vélek mondhatni, hogy ezen ügyben munkájának értetlensége által nevét koczkáztatta, ’s Írásának Igazítás czímét inkább rontásnak nevezhette volna — a’ jámbor! — költ Komáromban, apr. 4-én 1840. G. J. Angol» és Magyarországról. Csaplovics. (Folytatás.) 25. §. Pörök Angliában. Minden pörnek fő alkotó részei a’ következők : 1) az eredeti writt; 2) az idézvény; 3) a’ prvitel; 4) a’ bizonyitásmódok; 5) a’ berekesztés és ítélet alá bocsátás; 6) az ítélet; 7) a’ végrehajtás (executio). !. l'rcilili levitt., nálunk emeatorium Mandatum. — Kinek 10 shillinget (200forintot) meghaladó követelése van, annak Londonban kell igazságot keresni és mindenek előtt egy eredeti writtet vagy magának hozni, vagy megbízottja által küldetni, mert ilyen királyi parancs nélkül a’ törvényszékeknél semmi panaszt sem tehet. Az illyen writt pergamenre iratik ’s a’ nagy királyi pecséttel láttatik el. A’ sheriff (vice-comes) utasítást kap benne, a’ vádlottnak megparancsolni, hogy vagy lépjen egyességre a’ vádlóval, vagy jelenjen meg a’törvényszék előtt. Illyenkor a’ writt neve: praecipe; ha pedig a’ vádlottnak azonnal meg kell jelennie, akkor a’ writt’ neve : si te feceris sentrum, miilyen a’ 8dikóban említett, midőn t. i. a’ felperes vádját folytatni akarja ’s e’ végre kezest állít. — Writt, eskü és kezesek nélkül Angliában semmi sem történik. Pörökben mind a’ két félnek kezest kell állítani, a’ vádtevőnek ugyan vádja’ folytatásáért (de clamore suo proseguendo) vagyis azért, hogy ha ő netalán a’ törvényszék előtt meg nem jelenne, a’ vádlott a’ kezeseken követelhessen kárpótlást; a’ vádlott pedig azért, hogy a’ tövényszék előtt bizonyosan meg fog jelenni. Azonban ez az egész kezes állítás merő játék. Mindig csak Doe János és Roe Rikárd neveztetnek meg kezesekül; nem létező személyek , kik helyett a’ legelőbb kapható két utczai csavargó vezettetik be mint Doe és Roe, kik megesküsznek , hogy ők jómódú családatyák , ’s a’ fél is, melly őket bevezeté, ugyanazon falaimra megesküszik. Ki tartotta volna lehetségesnek, hogy Angliában illyen őrült törvénykezési szokások léteznek? — Eljárás után a’ sherill a’ writtet Londonba visszaküldi (return), hátára írván , hogy a’ vádlottat megintette, ’s hogy mind a’ két fél kezeseket állított: Doe és Roe. II. Idezvény, summons. A’ sheriff az eredeti writtnek másolatát két szolgája által, kik summonereknek hivatnak, a’ vádlott félnek vagy személyesen átadatja, vagy annak házában vagy jószágán hagyatja. Földbirtoki vádaknál az idézet egy fehér pálezikának vagy egy vesszőnek kitűzése által történik a’ vádlott’ földön; ezenkívül az idézvénynek egy vasárnapon a’ templom’ ajtajára ki kell szegeztetni. Ha a’ vádlott meg nem jelen, egy bírói writt adatik ki törvényszéki pecsét alatt, szinte a’ király’ nevében ugyan, de csak a’ főbíró által hitelesítve. (Minden az eredeti után kibocsátott writt illyes bírói writt.) Ennek neve: writt of attachment, biztosító writt vagy pone, ’s általa a’sheriff oda utasíttatik, hogy a’ vádlottat zálogosítás, jószágainak elvétele, vagy biztos kezesek’állítása által megjelenésre kényszerítse. Erre következik a’ distringas nevezetű writt, mellynél fogva a’ zálogvétel időről időre folytattatik, ’s a’ zálogba vett jószágok el is adatnak, hogy a’ vádló’ költségei megtéríttessenek. Erőszak eseteiben a’ vádlott’ személye is zár alá tétethetik, kivált ha semmije sincs, mi által megjelenése biztosíttatnék. Pauper ubique jacet. — E’ végre szolgál a’ capias ad respondendum nevű writt, mellynek hátán a’ sheriff csak e’ két szóval tudósít: cepi corpus, azaz: megfogtam már. Nemde ez rövid és jó ? — Ila nem találja, ezt írja a’ writt’ hátára : non est inventus; mire egy újabb writt: latitas et discurris, és ismét: testatum capias bocsáttatik azon megye’ sheriffjéhez, hol a’ vádlott tartózkodni mondatik. Vannak még: alias capias, plurics capias és capias ul legalum nevű writtek, mellyek mindnyájan fogdmeggel végződnek. A’ kincstári törvényszéknél a’ legelső writt quo minus nevet visel. Itt t.i igen furcsán megy a’ dolog. A’ ki itt vádoskodni akar, a’ király’ bérlőjének vagy adósának adatik ki (tehát ez is egy neme a’ Roe és Dóénak) és azt állítja, hogy a’ vádlott őt megkárosította, quo minus sufficiens existed, azaz nem fizette meg neki az adósságát, mi által ő, a’ vádló, képtelenné lett, lefizetni a’ földbért vagy adósságot, mellyel a’ királynak tartozik. — Hát ez a’fogás nem gyönyörű? de leggye-