Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1840-09-21 / 76. szám

­s lajstromozván Bár e’ rendelkezés a’ tettenkapott ’s .befogott gazembert a’ fenyíték alól tökéletesen fel nem menti, de a’ fize­tett adó­­t mindenesetre szelidebb bánásmódról ’s fenyítékről biztosítja. Ezen egyesület, bármi nevetségesnek ’s magára nézve undorítónak tessék is, más részről azon jó oldallal bir, hogy a’ meglopott a’ közönségesen ismert tolvaj-főnökhöz el­­menvén ’s neki a’ tolvajság’ helyét, valamint a’ lopott tárgy’ minő­ségét leírván, a’ veszteség’ nagyságához arányzott jutalo­mért kevés idő múlva tulajdonát visszakaphatja. Habár ezen el­beszélés a’ regékkel rokon, mind e’ mellett is, mint sok egyéb Magyarországban, valóságos lett dolog, mellyről, hogy elhihes­­se, csupán személyes tapasztalás által győződhetik meg az ember.“ — Itt csak felkiálthatni: mott! SLaterlanfe! 333al­r* beit­­etilt! A’ statusfér­fi igy folytatja: „Általán a’ magyar igazság-kiszolgáltatás azáltal tünteti ki magát leginkább, hogy a’ nemesember a’ lehetőségig mindent megengedhet magának, sőt még gyilkolhat is, mielőtt a’ tör­vény a’ meghatározott büntetést fajta foganatba vehetné ’s a’ legsúlyosb esetben fejét lábai elébe tehetné *). A’ népnek ne­mes vérhez nem­ tartozó többi része ellenben magának igen ke­veset engedhet meg, ’s irgalom nélkül elpáholtatik, hogy szinte porzik, sőt gyakorta minden további perfolyam nélkül a’ legkö­zelebbi legjobb fára felfüggesztethetik, a’ nélkül hogy ezen va­laki megütköznék vagy az eljárás’ önkényességét megutálná.“ ,,A’ magyar nemes ember“ rovat alatt szinte szépen fel czifrázza nemzetünket a’ statusférfi : ,,A’ nemesség, úgymond, in corpore a’ mágnások és ren­dek két táblája által képviseltetve, képezi a’törvényhozói hatal­mat, mialatt a’ királynak csupán (?) a’ törvénynek megerősíté­se és végrehajtása áll hatalmában.“ (261. 1.) ,,A’ magyar nevelési módszer’ főelve ama­ nem elég gya­korta ismételhető mondatban alapszik: „Nemes ember vagy.“ Illy értelemben a’ gyermekbe már korán nagy hiedelem cse­­pegettetik mind önmagáról mind sarkalatos előjogairól. Későb­bi években a’ gyermek jogait szintolly korlátozatlansággal gya­korolja, mint előbb az atya, miután kevés kivétellel, paraszt job­bágyait nyúzza, ’s ha ezek béreik’ átengedésére magokat egé­szen hajlandóknak nem mutatnák, őket deresre feszítteti, ’s Iste­nért, királyért, hazáért derekasan megpáholtatja. Ha illy alkal­makkal a’ paraszt halálra döngettetik is, a’plebejusra szabott 40 ftnyi birság ezen emberiségen elkövettet bűntettet tökélete­sen kiegyenlíti.“ (268. 1.) Vott! SSaterranfc! 90Sat­ri­ ett! $red­t! ,,A’ magyar nemességnek illy rendkívüli kedvezményei bármi magasra emeljék is azt egy részről, épen olly mélyen osztozik a más részről a’ német nemesség’ szegénységében, és pedig amannál még mélyebb alacsonyulásban. Egyenlő pol­gártársai, kiknek előjogaik szintúgy mint ház­áj­ok mindig szájukban fekszik, nem ritkán az elsőbbek’legcsekélyebb cson­kolásánál hatalmas szitokkal a’ törvény sőt még a’király ellen is kardot húzni merészelnek (!!!), mig a’ bocskoros nemesség’ nyomasztó szegénységének enyhítésére mitsem képesek tenni.“ (270. 1.) A­ magyar és erdélyi parasztról ezeket olvassuk: ,,A’ magyar paraszt urbére’ ’s egyéb törvények’ ellenére földesurasága’ önkényének van alávetve; mennyire él ez azon­ban gyakorta jogával vissza, az ország’ egész törvényszerűt­lenségéből világosan kitűnik. Nem kell itt azt hinni, mintha Magyarország nem bírna törvényhozással. Ez épen nincs úgy. Szintúgy bir tulajdon törvényekkel mint minden egyéb ország; csupán alkotásuk ’s végrehajtásuk’ módja ’s lényege különböz­tetik meg Magyarországot a’ többi örökös tartományoktól. Mi­után a’ jogok, méltóságok, a’ szólhatás , szóval a’ benső igaz­gatásnak minden elemei a’ nemesség’ kezei közt vannak, en­nek következtében Magyarország’ törvényei is csupán neki kedveznek. A’ nép kedvezményeikben alig vesz csekély részt.“ (330. 1.) ,,E’ tekintetben Magyarország’törvényhozása, valamint e’ tartományok’ egész jogkiszolgáltatása, törvényes vagy va­­lódilag rabulistai fogások’ c­apsakint tűnik fel. Magok a’ tör­vények, nem annyira törvényes csorbulatlanságon, mint szo­káson alapulva, durva, üres és positiv paragraphok felhalmo­zását (conglomerat) képezik, szint annyi hamis tudatlan ’s esz­telen szokásokkal összeelegyítve. Jogról ’s kötelességről szó soha sem lehet, annál kevésbbé pedig, mivel fegyveres hatalom nélkül nincs mód azoknak befolyását eszközölni. (!!!) Mennyi kedvezéseket nyer illy körülmények közt bármelly gazság vagy bűntett, legélőbb bizonyságul szolgálhatnak a’ nehány év előtt lefejezett B .... gróf'atyagyilkossági ’s a’ nem rég Bihar me­gyében történt testvérgyilkossági esetek. (331. 1.) Valameddig a’ magyar törvényhozás elmúlt századok’ régi és zűrzavaros állapotában marad, ’s a’ jelen és a’ haladó értelmi műveltség’ szelleméhez képesti újjászületése helyett csak darabonkint foltozgattatik; mig a’ tetten rajtkapott paraszt minden pillanatban felakasztathatik, mialatt a' nemesnek minden csin r megengedtetik — mindaddig a’ magyar paraszt’ viszonya­inak javításáról szó sem lehet. Milly állapotban vannak ezek, a’ következő három fejezetben röviden összevonható: 1) Egy parasztnak sem szabad addig előbbi tartózkodása’ helyéről eltávozni, mig ebben földesura meg nem egyezik. *) 2) Valódi ingatlan vagyonnal nem bir, ’s az ingót min­den nemes elveheti tőle. (!!!) 3) Semmiféle személyes joggal, sem olly hatósággal nem bir, melly neki igazságot szolgáltatna. A’ legutolsó országgyűlésen Izrael’ népe Magyarország többi nemnemes lakosaival egyenlő állásra helyeztetett. (?) Nem lett volna e korszerűbb ’s az ország’ becsületéhez illőbb, előbb saját alattvalóinak jólétével foglalkozni ’s a’ paraszt sor­sát tökéletesen biztosítani, mintsem egy csupán tűrt nemzet’ viszonyai felett tanácskozni, melly szenvedéseiben is a’ legna­gyobb, ha mindjárt csak önálló ’s nem törvényesen felszaba­dított előjogokban részesül **) , miután, szabadon kimondva, a’ mágnásokat, Magyarország’ többi nemeseivel együtt, zse­bében tartja.“ (335. 1.) „Illy körülmények közt a’ magyar parasztság közel válto­zást nem igen reménylhet. Többnyire ez illynemüt, legalább mostanra, még mindig nem igen látszik óhajtani, miután neki országa’ alkotmánya, jelen elhagyatott állapotában is, a’ legna­gyobb tökéletességnek tetszik. Ila őt földesurasága mindjárt halálra is vezeti, alázatos: „Köztünüm az Nagyságat (a’ német értekező igy írja) vagy pedig. ..Magyar ember vagyok“ — a’ kapott ütlegek után nyugottan felkel, hogy földesura’ ki­­vánatára magát tán mégegyszer szintolly egykedvűséggel de­resre feszíttesse, ’s az alig kiállott fordulatot másodszor hason­ló szoi­us phlegmával kiállja.“ (337. 1.) 5) Hát más országokban lefejezik az embert már mielőtt gyilkolt? A’ 8 szerk. *) De viszont egy költözni akaró parasztot sem szabad letartóztat­ni, ha minden úri ’s köz tartozásainak és magányos adósságok­ra nézve eleve eleget tett. 1836 ki 6ik t. ez. A’ szerk. **) Milly rendkívüli elmezavarodás ! A' szerk.

Next