Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1840-09-21 / 76. szám
s lajstromozván Bár e’ rendelkezés a’ tettenkapott ’s .befogott gazembert a’ fenyíték alól tökéletesen fel nem menti, de a’ fizetett adót mindenesetre szelidebb bánásmódról ’s fenyítékről biztosítja. Ezen egyesület, bármi nevetségesnek ’s magára nézve undorítónak tessék is, más részről azon jó oldallal bir, hogy a’ meglopott a’ közönségesen ismert tolvaj-főnökhöz elmenvén ’s neki a’ tolvajság’ helyét, valamint a’ lopott tárgy’ minőségét leírván, a’ veszteség’ nagyságához arányzott jutalomért kevés idő múlva tulajdonát visszakaphatja. Habár ezen elbeszélés a’ regékkel rokon, mind e’ mellett is, mint sok egyéb Magyarországban, valóságos lett dolog, mellyről, hogy elhihesse, csupán személyes tapasztalás által győződhetik meg az ember.“ — Itt csak felkiálthatni: mott! SLaterlanfe! 333alr* beitetilt! A’ statusférfi igy folytatja: „Általán a’ magyar igazság-kiszolgáltatás azáltal tünteti ki magát leginkább, hogy a’ nemesember a’ lehetőségig mindent megengedhet magának, sőt még gyilkolhat is, mielőtt a’ törvény a’ meghatározott büntetést fajta foganatba vehetné ’s a’ legsúlyosb esetben fejét lábai elébe tehetné *). A’ népnek nemes vérhez nem tartozó többi része ellenben magának igen keveset engedhet meg, ’s irgalom nélkül elpáholtatik, hogy szinte porzik, sőt gyakorta minden további perfolyam nélkül a’ legközelebbi legjobb fára felfüggesztethetik, a’ nélkül hogy ezen valaki megütköznék vagy az eljárás’ önkényességét megutálná.“ ,,A’ magyar nemes ember“ rovat alatt szinte szépen fel czifrázza nemzetünket a’ statusférfi : ,,A’ nemesség, úgymond, in corpore a’ mágnások és rendek két táblája által képviseltetve, képezi a’törvényhozói hatalmat, mialatt a’ királynak csupán (?) a’ törvénynek megerősítése és végrehajtása áll hatalmában.“ (261. 1.) ,,A’ magyar nevelési módszer’ főelve ama nem elég gyakorta ismételhető mondatban alapszik: „Nemes ember vagy.“ Illy értelemben a’ gyermekbe már korán nagy hiedelem csepegettetik mind önmagáról mind sarkalatos előjogairól. Későbbi években a’ gyermek jogait szintolly korlátozatlansággal gyakorolja, mint előbb az atya, miután kevés kivétellel, paraszt jobbágyait nyúzza, ’s ha ezek béreik’ átengedésére magokat egészen hajlandóknak nem mutatnák, őket deresre feszítteti, ’s Istenért, királyért, hazáért derekasan megpáholtatja. Ha illy alkalmakkal a’ paraszt halálra döngettetik is, a’plebejusra szabott 40 ftnyi birság ezen emberiségen elkövettet bűntettet tökéletesen kiegyenlíti.“ (268. 1.) Vott! SSaterranfc! 90Satri ett! $redt! ,,A’ magyar nemességnek illy rendkívüli kedvezményei bármi magasra emeljék is azt egy részről, épen olly mélyen osztozik a más részről a’ német nemesség’ szegénységében, és pedig amannál még mélyebb alacsonyulásban. Egyenlő polgártársai, kiknek előjogaik szintúgy mint házájok mindig szájukban fekszik, nem ritkán az elsőbbek’legcsekélyebb csonkolásánál hatalmas szitokkal a’ törvény sőt még a’király ellen is kardot húzni merészelnek (!!!), mig a’ bocskoros nemesség’ nyomasztó szegénységének enyhítésére mitsem képesek tenni.“ (270. 1.) A magyar és erdélyi parasztról ezeket olvassuk: ,,A’ magyar paraszt urbére’ ’s egyéb törvények’ ellenére földesurasága’ önkényének van alávetve; mennyire él ez azonban gyakorta jogával vissza, az ország’ egész törvényszerűtlenségéből világosan kitűnik. Nem kell itt azt hinni, mintha Magyarország nem bírna törvényhozással. Ez épen nincs úgy. Szintúgy bir tulajdon törvényekkel mint minden egyéb ország; csupán alkotásuk ’s végrehajtásuk’ módja ’s lényege különböztetik meg Magyarországot a’ többi örökös tartományoktól. Miután a’ jogok, méltóságok, a’ szólhatás , szóval a’ benső igazgatásnak minden elemei a’ nemesség’ kezei közt vannak, ennek következtében Magyarország’ törvényei is csupán neki kedveznek. A’ nép kedvezményeikben alig vesz csekély részt.“ (330. 1.) ,,E’ tekintetben Magyarország’törvényhozása, valamint e’ tartományok’ egész jogkiszolgáltatása, törvényes vagy valódilag rabulistai fogások’ capsakint tűnik fel. Magok a’ törvények, nem annyira törvényes csorbulatlanságon, mint szokáson alapulva, durva, üres és positiv paragraphok felhalmozását (conglomerat) képezik, szint annyi hamis tudatlan ’s esztelen szokásokkal összeelegyítve. Jogról ’s kötelességről szó soha sem lehet, annál kevésbbé pedig, mivel fegyveres hatalom nélkül nincs mód azoknak befolyását eszközölni. (!!!) Mennyi kedvezéseket nyer illy körülmények közt bármelly gazság vagy bűntett, legélőbb bizonyságul szolgálhatnak a’ nehány év előtt lefejezett B .... gróf'atyagyilkossági ’s a’ nem rég Bihar megyében történt testvérgyilkossági esetek. (331. 1.) Valameddig a’ magyar törvényhozás elmúlt századok’ régi és zűrzavaros állapotában marad, ’s a’ jelen és a’ haladó értelmi műveltség’ szelleméhez képesti újjászületése helyett csak darabonkint foltozgattatik; mig a’ tetten rajtkapott paraszt minden pillanatban felakasztathatik, mialatt a' nemesnek minden csin r megengedtetik — mindaddig a’ magyar paraszt’ viszonyainak javításáról szó sem lehet. Milly állapotban vannak ezek, a’ következő három fejezetben röviden összevonható: 1) Egy parasztnak sem szabad addig előbbi tartózkodása’ helyéről eltávozni, mig ebben földesura meg nem egyezik. *) 2) Valódi ingatlan vagyonnal nem bir, ’s az ingót minden nemes elveheti tőle. (!!!) 3) Semmiféle személyes joggal, sem olly hatósággal nem bir, melly neki igazságot szolgáltatna. A’ legutolsó országgyűlésen Izrael’ népe Magyarország többi nemnemes lakosaival egyenlő állásra helyeztetett. (?) Nem lett volna e korszerűbb ’s az ország’ becsületéhez illőbb, előbb saját alattvalóinak jólétével foglalkozni ’s a’ paraszt sorsát tökéletesen biztosítani, mintsem egy csupán tűrt nemzet’ viszonyai felett tanácskozni, melly szenvedéseiben is a’ legnagyobb, ha mindjárt csak önálló ’s nem törvényesen felszabadított előjogokban részesül **) , miután, szabadon kimondva, a’ mágnásokat, Magyarország’ többi nemeseivel együtt, zsebében tartja.“ (335. 1.) „Illy körülmények közt a’ magyar parasztság közel változást nem igen reménylhet. Többnyire ez illynemüt, legalább mostanra, még mindig nem igen látszik óhajtani, miután neki országa’ alkotmánya, jelen elhagyatott állapotában is, a’ legnagyobb tökéletességnek tetszik. Ila őt földesurasága mindjárt halálra is vezeti, alázatos: „Köztünüm az Nagyságat (a’ német értekező igy írja) vagy pedig. ..Magyar ember vagyok“ — a’ kapott ütlegek után nyugottan felkel, hogy földesura’ kivánatára magát tán mégegyszer szintolly egykedvűséggel deresre feszíttesse, ’s az alig kiállott fordulatot másodszor hasonló szoius phlegmával kiállja.“ (337. 1.) 5) Hát más országokban lefejezik az embert már mielőtt gyilkolt? A’ 8 szerk. *) De viszont egy költözni akaró parasztot sem szabad letartóztatni, ha minden úri ’s köz tartozásainak és magányos adósságokra nézve eleve eleget tett. 1836 ki 6ik t. ez. A’ szerk. **) Milly rendkívüli elmezavarodás ! A' szerk.