Századunk, 1842. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1842-10-20 / 83. szám

­3. szám. Ötödik esztendei folyamat 1842. October 90. SZÁZADUNK. Vasút. Midőn a Hírnök 79ki számában a magyar középponti vasút­társaság biztosságának f. h. 5-én tartott ülését jelentettük , meg­ígértük tisztelt olvasóinknak, hogy az ülés részleteit, valamint a középponti vasút jelen állását közlendjük. Ez ígéretünknek eleget teendők legelőször is ama nevezetes ülés okáról szólandunk. A választmányi gyülekezetre alkalmat adott ama legfelsőbb, már több bel és külföldi lapokban említett kegyelmes leirat, mellyben Ő Felsége jun. 17-én a Duna balpartján Pozsonytól Pestig s onnan Debreczenig vasutat építeni szándékoló részvényestársaság iránt legkegyelmesbben nyilatkozni méltóztatott, hogy miután annak sta­tútumai még helyben nem hagyatvák, e társaság még alakultnak nem tekinthető, s ennek következtében mindenek előtt szüksé­ges, hogy e társaság szabályai, az uj törvény értelme szerint, maga rendén megvitattassanak s további kimerítő tárgyaltatásuk után a legfelsőbb helybenhagyás végett felterjesztessenek, különösen pe­dig azokban a részvényesek által leendő fizetések s a részvények kibocsátási rendszere iránt olly intézkedés tétessék, melly az illys­féle részvényekkel üzetni szokott börzejátéknak elejét vegye ; ez­ért tehát a teendő befizetések időszakai s mennyisége már előre meghatároztassanak, s a nem egyszerre teljes értékükben be­fizetendő részvények annyi részekre, mennyi fizetésszakok kifü­­zetnek, osztassanak, s igy olly részvény-részletek (partiales acliae) formában bocsáttassanak ki, mellyek értéke teljesen kifizetve. Fel­­szólittatik tehát a társaság, ezeknek tegyen minél előbb eleget, hogy annak következtében aztán az esdekelt elhatározó engedelem adathassák s a legfelsőbb helybenhagyás végeit felterjesztendő szerződés vele a törvény értelmében megköttethessék. — E ke­gyelmes parancs a nm. m. kir. Helytartó-Tanács által jul. 19-kén a társasággal közöltetett. Minthogy a legfelsőbb parancs mindenek előtt azt rendeli, hogy a társaság szabályai az uj törvény értelme szerint maga ren­dén megvitattassanak s további kimerítő tárgyaltatásuk után a leg­felsőbb helybenhagyás végett felterjesztessenek, czélirányosnak véljük a t. olvasót mindenek előtt e szabályokkal, mikép azok már 1837. évben a társaság választmánya által szerkesztettek s a nagy­gyülésbeni megvitatásuk után a társaság által megállapittat­­tak, megismertetni. A szabályok tartalma következő : Általányos szabályzatok. Támaszkodva az 1832/5 évi országgyűlés 25. törvényczik­­kelyére s a nm. magyar kir. Helytartó-Tanács által 1837. nov. 14-kén, 1838. apr. 3-kán és 1839. apr. 2-kán Szitányi Ull­­mann Móricznak a Pesttől Pozsonyig vagy az ausztriai határig, s Pesttől Debreczenig vonandó vasút építésére adott előleges engedelem következtében, melly vonalakat a fölidézett 183%­­ki 25. törvényczikkely kedvezményeiről világosan biztosítja, s mellyet az engedelem-nyerő, valamint a várandó teljes építési engedelnet, minden velejáró jogokkal egyetemben, a részvény­birtokosoknak az ideiglenes választmány kezeibe adó által : a kiadott részvényjegyek birtokosai következő szabályzatok alatt tel­jes részvénytársasággá egyesülteknek nyilatkoztatják magukat. 1. §. E vállalat alaptőkéje áll 10 millió forintból, három húsz-krajczáros darabot számlálván egy forintra s húsz illy forintot egy finom kölni markra. Ez alaptőke előteremtésére előlegesen 8 milliónyi, 250­0. forintos 32.000 darab részvény bocsáttatik ki, melly tőkének befi­zetésére a részvényi ideiglenes jegyek birtokosai kötelezték ma­gokat , a nélkül azonban hogy további utánfizetésre vagy keres­kedésre kötelezettek legyenek. A további, 8000 részvényre osztandó 2 millió forintról, ha annak idejében a főpálya meghosszabbítására vagy mellék­pályák építésére szükségesnek mutatkozandnék, az akkori közgyűlés fog rendelkezni. 2. §. Az e 8 millióra határzott rovatok a vállalat szükségé­hez képest lesznek befizetendők. 3. §. A bármikori rovat-befizetések s ezek határideje meg­állapítása a társaság igazgatóságát illeti.­­ 4. §. A befizetések mindenkor a kitűzött utolsó fizetésnap előtt két hónappal a 15. §. rendelete szerint köz­hírré fognak té­tetni. 5. §. Azon részvényesek, kik a kitűzött határidő után 6 hét alatt rovat-befizetéseiket a törvényes kamatokkal együtt nem tel­jesítették, ebbeli kötelességöknek 6 hét alatti teljesítésére felszó­­lítta­tandnak. 6. §. Ha pedig e meghosszabbított határidő alatt sem tenné­nek fizetési köteleztetéseknek eleget, a társaság választásától füg­­gend illy késedelmes részvényeseket a társaság jogaitól megosz­tottaknak nyilványítani s az általuk már teljesített befizetéseket a társaság tulajdonává tenni, vagy a hátralévő fizetm­ények iránti igényeit törvény útján kivívni. 7. §. A még ki nem hirdetett rovatok rés­zenkénti előze­­leges befizetése el nem fogadtatik. Ha azonban egyes részvényesek rájuk nézve kedvezőbbnek találják részvényeik egész befizetését, e miatt az igazgatósághoz tartoznak folyamodni. 8. §. A rovat-befizetések a 4. §. szerint kihirdetett fizetés­­határidő utolsó napja után félévenkint tőkésülendnek, a vállalati alaptőkéből 4% kamatot húzandnak , migyen vagy a főn meghatá­rozott építés egészen bevégezve, vagy a korább bevégzett pálya­vonalok tiszta jövedelme az addig befizetett valamennyi részvény­rovatok 4°/0-es kamatjait meghaladja. 9. §. Ez időtől fogva a közgyűlés határozza meg az évenkint kiadandó osztalékot, mellyre azonban félévenkénti lehajtó fizeté­sek tétetendnek az igazgatóság meghatározásai szerint. 10. §. A részvényjegyek hátírás vagy átírás által egy birto­kostól másikra ruháztathatnak. Az átírás a teljes befizetés előtt csak az igazgatóság jóváhagyása mellett történhetik. Csak a jegyzőkönyvekbe irt részvényes kezeskedik a hátra lévő fizetményekért. 11. §. Egy részvénynek több részre átírása nem engedtetik. 12. §. Elveszett részvényjegyek vagy ideiglenes és osztalék­jegyek törvényes módon semmizendők meg, más részvény-vagy kamatjegyek nyerhetése végett. 13. §. A részvénytársaság minden jogügyben, mellyben vádlottként tűnik föl s személy­ jogerejénél fogva terheltetik, va-

Next