Századunk, 1843. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1843-04-20 / 31. szám

segítünk,) minthogy a nemesség adóztatására ekkoráig nem létező kulcs hiánya miatt eszközölhetőnek sem vélem. Egyébiránt óhajtom, hogy segítsünk az adózó népen; népesítsük be a terjedelmes pusztákat, mellyek iránt törvényeink már századok előtt rendelkeztek; adjuk vissza neki a remanentialis földeket, úgy a teréziai urbérben följegyzett puszta telkeket, mellyeket az I. 40. sz. ellenére nem is lehetett curialisálni; mentsük fel az adózót kötelességeinek legnyomorult ágától, az átcsinálástól és egyéb közmunkáktól. Mi egyébiránt a nemességet illeti, ne szorítsuk azt a háziadó fizetésére, hanem adózzék inkább az ország javát közelebbről érdeklő és honunk virágzását egyedül eszközölhető vállalatokra. A költségek kiosztására hiányzó kulcsnem tételében kettőt javasoltam: 1) hogy most, amennyire csak eszközölhető , a közmunkák magánvállalkozások útján bizonyos adandó kedvezések mellett történjenek, 2) hogy az országgyűlésen a nemesi terhek felosztására alapíttassék meg bizonyos kulcs, a nemesi javaknak felmérése s jövedelmeiknek most mindjárt elhatározandó összeírása előbocsátásával, és akkor kiki jövedelmeihez aránylag áldozzák ezen honunk javát és boldogságát eszközlendő vállalatokra. Egyébiránt a t. szerkesztőség Századunk 22. számában észrevételeimre alatt úgy nyilatkozott, hogy legszegényebb, sőt Koldus megyének tartaná azon megyét, mellynek összes nemessége 215,000 pfr. tiszta jövedelemmel nem bir. Ki olly jeles statisticai adatokat közöl lapjaiban, tudni fogja azt is, hogy bizonyos terjedelmes uradalomnak, melly egy egész megye 19/20 részét teszi, birtokosai évenkint általánosan 244,000 vfr. jövedelemben osztoznak; ha ehhez az 1/20 részt hozzátesszük, a nemesség összes jövedelme azon megyében 100,000 pfrnál csak igen kevéssel rúg magasbra, pedig ha az italok árulásában gyakorlott egyedárusság a törvényhozás által megszüntetnék s az italok szabad és korlátlan bevitele megengedtetnék, mit a fenérdeklett megye adandó utasításában óhajt, akkor a jövedelmeknek, ha nem 7/3 része, meg fogna szűnni, fele okvetetlenül . . . .gr. Wildner tanár és a magyar alkotmány. (Folytatás.) „Negyedik hiány az olly gyakori szenvedélyesség a vitatásoknál stb.“ — Miután a tudós tanár a szenvedélyesség veszedelmeiről szokott modorában okoskodott, átmegy a gyakorlati alkalmazásra Cl 16. 1.) „Magyarország ősei ezt bölcsen meggondolták ; ők a királyi táblát igen czélszerűen helyezék a status táblája színpadára (Bühne), ez elnökeivel együtt a két alsó rendeken felül magasztosan üljön, azt jelentendő, hogy ítéletet tart ama szentségtelen felett, ki merészlendne arra tapogatni Can das zu tasten mi az embernek szent legyen s maradjon. Az 1623. 7 tezben az ősök, kiknek annyi bölcs tanjai általában nem volnának olly könnyedén felejtendők, azon rendelmény mellett, hogy cum moderamine et gravitate tanácskozzanak, egyúttal a büntetéseket is elhatározták, mellyekkel e törvényszék által a gyalázók vagy magokat még nagyobb vétkekkel terhelők legyenek megfenyíttetendők. Ha, mint szomorú esetek előfordulának, nem a belátás (Einsicht) a hivatás magasztosságába, az egész országnak tartozó mérsékletbe, minden szenvedélyek czéliránytalanságába, a pozitív helyzeti büntetésekbe, nem a más országokban előforduló követésre méltó példa mégis végre illy elfajzások becstelenségétől tartóztathatna: e törvényszék, miután annak elnöke sikeretlenül intett, szent kötelességét pontosan s bátran teljesítse; minden becsületesek legszintetlenebb háláját sdiszteljesebb elismerését nyerendő Hogy a kerületi ülésekben se forduljon illyesmi elő, ezekben is foglaljon helyt (setze es sich auch in diese), mert az 1723. 7 nem mondja csak: in loco diaelali, hanem hozzá is teszi: aut publici consessus, *) szóvilágosan megmutatandó, hogy más tanácskozási helyeken (Berathungslocalitäten), igy tehát a kerületi ülésekben is, illendőség s méltóság uralkodjék, tehát oda is kinyújtsa a Tabula Regia ítélő karját, hogy a törvényhozás háza dísztemplom legyen, tiszteletteljes az emberbeni magasztos iránt, igy tehát tiszteletteljes az ember- s trón méltósága iránt is. Ezen a hivatás méltósága iránti kivétel nélküli tisztelettel igen jól megfér, hogy a fensőbb s legfensőbb igazgatás tettei az ideállal összehasonlítva, rajtok ezen ideállak meg nemegyezése kiemeltessék, azon vélemény, hogy tehát e pontban máskép legyen, felállíttassék, szóval, hogy törvények s igazgatási rendszabályok gáncsoltassanak, hogy előlépés lehetségessé váljék, miután hiszen e rendszabályok is emberektől jüvenek. Azonban hogy e gáncsok az előmenet magasztos czélja felél tekintettel tétessenek, épen a legnagyobb nyugalom, minden szenvedélyek távolléte , a legérettebb okosság szükséges; itt semmi dúlás (Poltern), semmi tombolás (Toben), semmi méregteljes sikítás (zornvolles Kreischen) nem érteztetheti el a szándékot, hanem csak igen is elronthatja; mert e mellett nem felejtendő, hogy az gáncsoltatik, mit ideálnak tekintettek épen azok, kik hajdan, szintúgy mint az épen együttlévő országgyűlés összeültek s az ideált találtnak hitték; hogy tehát a szavak ügyetlen használata által, az előbbi országgyűlésben s általa az épen jelen is könnyen minden tekintettől megfosztathatik, hogy, igazgatási rendszabályokat illetve, olyanok lépései forognak fen, kiknek nemtisztelése a legszomorubb következéseket vonhatná maga után. Épen e mezőn használtatandó tehát a legnagyobb kímélet és körültekintés, ha a czél elérve legyen. Vajha ez szívre vétetnék mindenektől, kiknek a haza drága szó, kik azt mélyen a szívben s nemcsak a nyelven hordozzák (116. 1.) Ezen negyedik hiánnyal egy további (ötödik) függ össze, t. i. a sok kerületi ülés. Tulajdonképen csak azért léteznek, hogy tartózkodás nélkül a nyelvnek folyama engedtethessék, semmi törvény által a mostani alakban nem helyeselvék , úgy hogy azokat megengedni semmi személynek sem volna köteles ; (!) **) hiszen őt a királyi táblával az előbbi szerint nemcsak in loco diaetali, hanem akármelly más helyén (Locale) is a nyilvános ülésnek (publici consessus) a felügyelés gyalázások stb. elűzésére (zur Abwehrung von Schmähungen u. s. f.) illeti, valljon ki tilthatja neki ennek következtében, ha a kerületi ülésekben is megjelen , azaz országos ülésekké változtatja át azokat, főképen mivel azok magán az országos ülés helyén (in dem Locale der Reichstagssitzung selbst) — (in loco diaetali) tartatnak. Vagy talán létezzék valahol hely, hol a törvények az 1743: 7-től kivételt engednek?***) Ha pedig kétségtelen, hogy a Tabula Regia minden nyilvános ülésteremben felügyelhet, hogy szent és tisztelt maradjon az, minek a státus alapjai megrázkódtatása nélkül nem szabad gyaláztatnia, hiszen akkor a kerületi ülések czélja egészen elesik, sőt azok inkább mint valami felesleges, vagy épen ildomtalan (Unkluges) állanak fen; felesleges, minthogy hiszen az országos ülésben mindenkinek komoly szót, mihelyt azt cum moderamine et gravitate előadja, emelni szabad, következésképen minden tárgy a szavazás előtt elegendően megvitathatik, hogy teljes meggondolással és az okok szoros megfontolásával a szavazásra lépni lehessen; — ha szorosan menne az utasítási ügy szerint, úgy ezen előleges beszélgetés, mint valami teljesen fölösleges, létre soha sem jönne! — Az okok és ellenokok előleges meglatolására tehát a kerületi tanácskozás világosan fölösleges, de egyszersmind ildomtalan is, mert hányszor nem történik, hogy az országos ülésen más többség alakul, mint miilyen a kerületben keletkezett; de milly megsértése az egész tábla becsületének, ha illy rövid idő alatt egymásután ellenmond magának (sich nach einander widerspricht) ; milly ferde világot vet ez tagjai űzésére (Treiben), milly kevéssé képes illyesmi bizodalmát gerjeszteni a közönségben, a törvények *) Nincs tehát ok, miért ne foglaljon helyet a k. tábla a megyei gyűlésekben is , miután ezek is publici consessus **) go dass kein Personal si zuzulassen brauchte. — ***) Ismételve kérdezzük : lehet-e illyésekre komolyan válaszolni?