Századunk, 1843. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1843-09-21 / 75. szám

593 előtt nyilván és közbotránkozással lealacsonyít, mint becsületsértő 400 ftig terjedhető pénzbeli büntetéssel fog büntettetni. 269. §. A fenebbi 268-dik §. eseteiben büntetlen marad a becsületsértő, ha sértő szavait önként visszavonja. Megkíván­­tatik azonban, hogy a visszavonás, ha az a közkereset megkez­dése előtt történnék, a­mennyire lehet, olly nyilvánossággal történ­jék, minővel a sértés elkövettetett; a közkereset megkezdése után pedig csak az ítélőszék előtt, és ott is egész nyilvánossággal történ­hetik a visszavonás. Végítélet után a visszavonás büntetlenséget nem eszközöl. 270. §. A fenebbi 266., 267., 268. és 269-dik §§. ren­delete szerint lészen megítélendő az is, a ki más ellen valamelly ahhoz intézett magániratban olly kifejezésekkel él, mellyek a fe­­ne­bbiek szerint rágalmazóknak vagy becsületsértőknek tekinten­dők ; ha pedig azt valamelly nyilvánosságra került s közbotrányt okozó írásban vagy nyomtatásban cselekszi, büntetése a fenebbi 266. és 268-dik §§-ban határozott büntetésnél felével súlyosit­­tathatik; s illy esetben joga lesz a sértettnek azt is követelni, hogy a sértő elleni elmarasztaló ítélet hírlapok által is közhírré tétessék. 271. §. A 266., 268. és 270-dik §§-ban körülírt becsü­letsértések megítélésénél a beszámítást tetemesen enyhíti azon körülmény, ha a sértő az által, a­kit becsületében megsértett, előre méltatlanul ingerelve volt. 272. §. Sőt midőn az, ki becsületében más által megsértetett, a szóvali sértést szóvali sértéssel tüstént viszonozta, sem a meg­támadó, sem a viszonzó büntetés alá nem vonatkotik. 273. §. Olly rágalmazó vagy sértő kifejezésekért, mellyek nem nyilván és közbotránkozással, és nem is szembe használtattak valaki ellen, közkeresetnek helye nem teend, hanem a sértett fél csak magán polgári per utján kereshet elégtételt. 274. §. A ki másnak személyén szándékosan olly cselekvést követ el, melly annak súlyos testi fájdalmat nem okozott ugyan, de mellyel becsületsértőnek tekint a közvélemény, a mennyiben tette más valamelly súlyosabb bűntettbe át nem megy, tettleges becsületsértésért fog büntettetni, s büntetése nyolczszáz forintig, súlyosabb beszámítás esetében pedig hat hónapi fogságig terjedhet. 275. §. Midőn a fenebbi 274-dik §-ban körülirt tettleges becsületsértés nyilvános helyen közbotránkozással követtetett el, a tettesnek büntetése a fenebbi büntetések felével súlyosittathatik. 276. §. A ki pedig másnak személyén elkövetett erőszakos cselekvése által annak szándékosan súlyos fájdalmat okozott, a­mennyiben tette valamelly, a 151-dik §-ban körülírt sértésbe vagy más valamelly súlyosabb bűntettbe át nem megy, ezer ötszáz fo­rintig terjedhető pénzbeli büntetéssel, sőt súlyosabb beszámítás esetében egy évig terjedhető fogsággal büntettethetik. Beszámítást súlyosító körülményeknek tekintetik az is, ha az erőszakos cse­lekvés nyilvános helyen közbotránkozással követtetett el. 277. §. A fenebbi 276-dik §-nak eseteiben a büntetésen felül szen­vedési díj is fog a sértettnek ítéltetni, melly a sértőnek vagyonosságához lesz mindenkor mérendő, hatezer forintot azon­ban meg nem haladhat. 278. §. A fenebbi 274., 275. és 276-dik §§. eseteiben különösen enyhítő körülménynek tekintetik az, ha a tettes a sér­tett által előre méltatlanul ingerelve volt. Midőn pedig valaki a rajta elkövetett tettleges becsületsértést vagy súlyos testi fájdal­mat okozó erőszakos cselekvést azonnal viszonozta, ha viszono­­zása más valamelly súlyosabb bűntettbe át nem ment, vagy köz­botránkozással szeméremsértő nem volt, büntettetni nem fog, s illy esetben a másik fél is büntetlen marad. — Szóval a becsület­sértést azonban tettleges sértéssel viszonozni nem szabad. 594 279. §. A ki atyján, anyján, vagy azoknak szülein követte el a fenebbi 274., 275. és 276-dik §§-ban körülirt bűntettet, an­nak beszámítása súlyosabb teend, mintha azt más személyen kö­vette volna el, s pénzbeli büntetésre soha nem ítéltetik, hanem fogsággal teend büntetendő. A fenebbi 278-dik §-ban körülírt viszonozással pedig a gyermek szülei ellen soha nem élhet, sőt a törvény szabta büntetést akkor sem kerüli el, ha szülei az általa elkövetett sértést rajta azonnal viszonozták. 280. §. Ezen fejezetnek minden eseteiben csak a sértett félnek, s gyermeknél szüleinek vagy gondviselőjének panaszára indittathatik közkereset. Ha pedig valamelly egyébként ezen feje­zetnek rendelete alá eső cselekvés házastársak között történt, an­nak vizsgálgatásába s megbüntetésébe a közhatóság a sértett fél­nek panaszára sem avatkozhatik, magában értetődvén, hogy ezen kivétel olly esetekre, mellyekben a házastársak között elkövetett erőszakos cselekvés az ezen fejezet rendelete alá tartozó bűntet­teknél súlyosabb bűntettbe ment át, ki nem terjesztethetik. 281. §. A ki vagy a törvényes bíróság ítéletének követ­kezésében , vagy fenyítési jogának törvényszerű gyakorlásával mást megdorgált, ezen dorgálásért rágalmazónak vagy becsületsér­tőnek nem tekintethetik, s a jelen fejezet büntető rendelete alá nem esik. 282. §. Kivétetnek továbbá ezen fejezetnek büntető rendelete alól még a következő esetek is: a­ Midőn valamelly, a fenebbi 274., 275. és 276dik §§-ban körülírt cselekvés a fenyítési jognak törvényszerű gyakorlatában vitetett véghez; vagy b) Midőn az a 138-dik §. a) b) c) d) e) f) g) és h) pont­jainak eseteiben olly személyen követtetett el, kinek törvénytelen ellenszegülését legyőzni, vagy befogását és letartóztatását eszkö­zölni egyébkint nem lehetett. c) Midőn az orvos valamelly kezére bizott betegnek egyedül gyógyítási czélzattal súlyos fájdalmat okozott. XXVIII. Fejezet. A fenyitési jognak gyakorlásában elkövetett visszaélésekről. 283. §. Azon rendes bíróságokon kívül, mellyek a bűntettet (criminalitas) magokban nem foglaló kihágásoknak Cdelicta) meg­­fenyítésével a törvény által különösen megbizattak, fenyítési jogot törvényszerüleg gyakorolhatnak még a következő személyek is : a) Szülők, azon gyermekeikre nézve, kik még kiskorúak, s a szülői hatalom alól ki nem kerültek. b) Gyámok Clulor) a gyámságuk alatti kiskorú árvákra nézve. c) Tanító-közintézetekben az elöljárók és tanítók, tanítvá­nyaikra nézve, de csak a közintézetnek szabályai szerint. d) Magán nevelők és oktatók, nevendékeikre nézve, annyiban, a mennyiben ezen jog a nevendékek szülői vagy gyámjai által nekik átadatott. e) A földesur, jobbágyaira nézve, de csak az úrbéri törvé­nyek által világosan kijelölt esetekben , s az ott kiszabott korlátok között.­­ Mesteremberek, kalmárok és kereskedők, a tanulás végett nálok levő kiskorú inasokra nézve, a mennyiben azt azon inasok szülői vagy gyámjai a szegedség által nem korlátolták. g) Az ur, szegődött cselédjére nézve, a mennyiben azt a tör­vénynek rendelete, vagy a cselédnek szegődsége ki nem zárja vagy nem korlátolja. 284. §. A ki a fenyitési jognak gyakorlását olly személyre vagy olly esetre terjesztette ki, melly törvénynél, szerződésnél vagy a dolognak természeténél fogva, fenyítési hatósága alá épen nem.

Next