Századunk, 1843. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-21 / 75. szám
593 előtt nyilván és közbotránkozással lealacsonyít, mint becsületsértő 400 ftig terjedhető pénzbeli büntetéssel fog büntettetni. 269. §. A fenebbi 268-dik §. eseteiben büntetlen marad a becsületsértő, ha sértő szavait önként visszavonja. Megkívántatik azonban, hogy a visszavonás, ha az a közkereset megkezdése előtt történnék, amennyire lehet, olly nyilvánossággal történjék, minővel a sértés elkövettetett; a közkereset megkezdése után pedig csak az ítélőszék előtt, és ott is egész nyilvánossággal történhetik a visszavonás. Végítélet után a visszavonás büntetlenséget nem eszközöl. 270. §. A fenebbi 266., 267., 268. és 269-dik §§. rendelete szerint lészen megítélendő az is, a ki más ellen valamelly ahhoz intézett magániratban olly kifejezésekkel él, mellyek a fenebbiek szerint rágalmazóknak vagy becsületsértőknek tekintendők ; ha pedig azt valamelly nyilvánosságra került s közbotrányt okozó írásban vagy nyomtatásban cselekszi, büntetése a fenebbi 266. és 268-dik §§-ban határozott büntetésnél felével súlyosittathatik; s illy esetben joga lesz a sértettnek azt is követelni, hogy a sértő elleni elmarasztaló ítélet hírlapok által is közhírré tétessék. 271. §. A 266., 268. és 270-dik §§-ban körülírt becsületsértések megítélésénél a beszámítást tetemesen enyhíti azon körülmény, ha a sértő az által, akit becsületében megsértett, előre méltatlanul ingerelve volt. 272. §. Sőt midőn az, ki becsületében más által megsértetett, a szóvali sértést szóvali sértéssel tüstént viszonozta, sem a megtámadó, sem a viszonzó büntetés alá nem vonatkotik. 273. §. Olly rágalmazó vagy sértő kifejezésekért, mellyek nem nyilván és közbotránkozással, és nem is szembe használtattak valaki ellen, közkeresetnek helye nem teend, hanem a sértett fél csak magán polgári per utján kereshet elégtételt. 274. §. A ki másnak személyén szándékosan olly cselekvést követ el, melly annak súlyos testi fájdalmat nem okozott ugyan, de mellyel becsületsértőnek tekint a közvélemény, a mennyiben tette más valamelly súlyosabb bűntettbe át nem megy, tettleges becsületsértésért fog büntettetni, s büntetése nyolczszáz forintig, súlyosabb beszámítás esetében pedig hat hónapi fogságig terjedhet. 275. §. Midőn a fenebbi 274-dik §-ban körülirt tettleges becsületsértés nyilvános helyen közbotránkozással követtetett el, a tettesnek büntetése a fenebbi büntetések felével súlyosittathatik. 276. §. A ki pedig másnak személyén elkövetett erőszakos cselekvése által annak szándékosan súlyos fájdalmat okozott, amennyiben tette valamelly, a 151-dik §-ban körülírt sértésbe vagy más valamelly súlyosabb bűntettbe át nem megy, ezer ötszáz forintig terjedhető pénzbeli büntetéssel, sőt súlyosabb beszámítás esetében egy évig terjedhető fogsággal büntettethetik. Beszámítást súlyosító körülményeknek tekintetik az is, ha az erőszakos cselekvés nyilvános helyen közbotránkozással követtetett el. 277. §. A fenebbi 276-dik §-nak eseteiben a büntetésen felül szenvedési díj is fog a sértettnek ítéltetni, melly a sértőnek vagyonosságához lesz mindenkor mérendő, hatezer forintot azonban meg nem haladhat. 278. §. A fenebbi 274., 275. és 276-dik §§. eseteiben különösen enyhítő körülménynek tekintetik az, ha a tettes a sértett által előre méltatlanul ingerelve volt. Midőn pedig valaki a rajta elkövetett tettleges becsületsértést vagy súlyos testi fájdalmat okozó erőszakos cselekvést azonnal viszonozta, ha viszonozása más valamelly súlyosabb bűntettbe át nem ment, vagy közbotránkozással szeméremsértő nem volt, büntettetni nem fog, s illy esetben a másik fél is büntetlen marad. — Szóval a becsületsértést azonban tettleges sértéssel viszonozni nem szabad. 594 279. §. A ki atyján, anyján, vagy azoknak szülein követte el a fenebbi 274., 275. és 276-dik §§-ban körülirt bűntettet, annak beszámítása súlyosabb teend, mintha azt más személyen követte volna el, s pénzbeli büntetésre soha nem ítéltetik, hanem fogsággal teend büntetendő. A fenebbi 278-dik §-ban körülírt viszonozással pedig a gyermek szülei ellen soha nem élhet, sőt a törvény szabta büntetést akkor sem kerüli el, ha szülei az általa elkövetett sértést rajta azonnal viszonozták. 280. §. Ezen fejezetnek minden eseteiben csak a sértett félnek, s gyermeknél szüleinek vagy gondviselőjének panaszára indittathatik közkereset. Ha pedig valamelly egyébként ezen fejezetnek rendelete alá eső cselekvés házastársak között történt, annak vizsgálgatásába s megbüntetésébe a közhatóság a sértett félnek panaszára sem avatkozhatik, magában értetődvén, hogy ezen kivétel olly esetekre, mellyekben a házastársak között elkövetett erőszakos cselekvés az ezen fejezet rendelete alá tartozó bűntetteknél súlyosabb bűntettbe ment át, ki nem terjesztethetik. 281. §. A ki vagy a törvényes bíróság ítéletének következésében , vagy fenyítési jogának törvényszerű gyakorlásával mást megdorgált, ezen dorgálásért rágalmazónak vagy becsületsértőnek nem tekintethetik, s a jelen fejezet büntető rendelete alá nem esik. 282. §. Kivétetnek továbbá ezen fejezetnek büntető rendelete alól még a következő esetek is: a Midőn valamelly, a fenebbi 274., 275. és 276dik §§-ban körülírt cselekvés a fenyítési jognak törvényszerű gyakorlatában vitetett véghez; vagy b) Midőn az a 138-dik §. a) b) c) d) e) f) g) és h) pontjainak eseteiben olly személyen követtetett el, kinek törvénytelen ellenszegülését legyőzni, vagy befogását és letartóztatását eszközölni egyébkint nem lehetett. c) Midőn az orvos valamelly kezére bizott betegnek egyedül gyógyítási czélzattal súlyos fájdalmat okozott. XXVIII. Fejezet. A fenyitési jognak gyakorlásában elkövetett visszaélésekről. 283. §. Azon rendes bíróságokon kívül, mellyek a bűntettet (criminalitas) magokban nem foglaló kihágásoknak Cdelicta) megfenyítésével a törvény által különösen megbizattak, fenyítési jogot törvényszerüleg gyakorolhatnak még a következő személyek is : a) Szülők, azon gyermekeikre nézve, kik még kiskorúak, s a szülői hatalom alól ki nem kerültek. b) Gyámok Clulor) a gyámságuk alatti kiskorú árvákra nézve. c) Tanító-közintézetekben az elöljárók és tanítók, tanítványaikra nézve, de csak a közintézetnek szabályai szerint. d) Magán nevelők és oktatók, nevendékeikre nézve, annyiban, a mennyiben ezen jog a nevendékek szülői vagy gyámjai által nekik átadatott. e) A földesur, jobbágyaira nézve, de csak az úrbéri törvények által világosan kijelölt esetekben , s az ott kiszabott korlátok között. Mesteremberek, kalmárok és kereskedők, a tanulás végett nálok levő kiskorú inasokra nézve, a mennyiben azt azon inasok szülői vagy gyámjai a szegedség által nem korlátolták. g) Az ur, szegődött cselédjére nézve, a mennyiben azt a törvénynek rendelete, vagy a cselédnek szegődsége ki nem zárja vagy nem korlátolja. 284. §. A ki a fenyitési jognak gyakorlását olly személyre vagy olly esetre terjesztette ki, melly törvénynél, szerződésnél vagy a dolognak természeténél fogva, fenyítési hatósága alá épen nem.