Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-03-26 / 24. szám
191 192 vagy gyűlésen szóba hozottakra, mihelyt neveik a 33. és 34. §-ban megirt móddal különszinü ládák fölibe helyeztettek a megfelelő szinü táblákon is kifüggesztettek, a titkos szavazásnak azonnal el kell kezdetni, s a 34-ik §. rendeletéhez képest véghezvitetni. Az általános többséget nyert egyén a megye egyik követének kijelentetik, s azután a másik követi helyre a választás hasonló móddal vitetik végbe. 58. §. Ha az első szavazásnál az általános többséget senki sem nyerné meg, akkor kik az első szavazásnál szavazatot nyertek, kijelölteknek tekintetvén, a második szavazás reájuk történik, s ha ekkor sem nyilatkoznék az általános többség egyik mellett sem, harmadszor azok, kik legtöbb szavazatot nyertek, annyian, hánynak szavazata együttvéve általános többséget képez, szinte kijelöltek gyanánt szavazásra tétetnek ki, s igy tovább, mig valamellyik mellett általános többség nem alakul. III. Szakasz. A gyűlésekről. 59. §. Mindazok, mik a szavazatvásárlásra, a gyűlés helyén illendő megjelenésre, a jó rend és kellő csend fentartására, a rendetlenség elhárítására, a rendbontók vagy épen lázadást szerzők rögtöni szigorú megfenyítésére nézve a tisztújítást illetőleg az első szakaszban rendelvék, a megyei gyűlésekre is kiterjesztetnek. 60. §. Mik a széksértésről a büntető törvénykönyvben általában foglalvak, különösen a megyei gyűlési tanácskozásokra nézve is értendők. 61. §. A tanácskozási tárgyak felvételére — bizonyos osztályzat szerint — előre sorozatot megállapítni, újabb indítványozásra is időt határozni, s mindezeket a körülmények szerint megváltoztatni, a megyék helyhatósági jogai közé tartozik. A megállapított sorozatot tettleg megrontani, vagy a felvett tárgy feletti tanácskozás befejeztetése előtt mást indítványozni avagy vitatni, tilalmas. Ha e rendbontás bármellyik neme — elnöki rendreigazítás után is — folytattatnék, a felebb érdeklett széksértés büntetésének leend helye. 62. §. Kiki azon sors, mellyben az elnökségnél magát a gyűlésen a szólásra tárgyankint jelenti, s ez — vagy a megyei Rendek e végre megbízottja — által feljegyeztetett, szorosan megtartani, s az előtte szólónak beszéde végeztét bevárni köteles. Illy feljegyzés nélküli szólásra joga csak az elnöknek van. Ki nélküli szólása miatt az elnök által rendre utasittatván, annak nem engedelmeskedik, mint széksértő nyomban büntetendő. 63. §. A tanácskozásra kívánt csenddel és szabadsággal össze nem férhető zaj vagy épen lárma esetében, az elnök által felemelendő nemzeti szinü zászlócska, jelképe a nemzet és ennek törvénye nevében csendre való ünnepélyes intézésnek. Ki ennek nem engedelmeskedik, rögtön széksértés büntetése alá vonassék. 64. §. Bármelly rendetlenség elkövetőjét rendre inteni az elnök joga és kötelessége; a tanácskozási jó rend fentartásáért ez felelős. 65. §. Minden számosabb gyűlés kezdetével az elnök elegendő számú csendtiszteket nevez, kiket a tisztújításra nézve a 42. §-ben rendelt hasonlók jogai és kötelesége illet. Ki a csendtiszt ünnepélyes felszólításának nem engedelmeskedik, a tanácskozás helyéről megyei közerővel is eltávolítandó, s fenyítékének elvétele végett nyomban a megyei perbefogó szék elébe állítandó. Ez aszerint fog eljárni, mint a tisztújításokat illetőleg az őrszék a 44. és 45. §-ban fel van hatalmazva. 66. §. Ha a tanácskozási csend és rend valamelly tömeg által tettleg olly móddal zavartatnék, hogy a tanácskozás folytatása lehetlenné válnék, s az elnöki és csendtiszti ünnepélyes felszólítás is sikeretlen maradna, ez fenebb a 44. §-ban érdeklett lázadás esetének tekintendő, s az ott megirt eljárásnak leend helye. 67. §. Mielőtt a lázadás rögtöni lecsillapítására kivántató rendkívüli fegyveres erő használtathatnék, a gyűlést az elnök tartozik eloszlatni. Illy elnöki kijelentés után az nap semmiféle végzés érvényesen nem hozathatik. Azon napi gyűlés eloszlatása esetében köteles az elnök más napra folytatólagos gyűlést még az eloszlatás napján kitűzni, s ezt közhírré tétetni. 68. §. Megyei gyűléseken mindazoknak van számítható szavazatuk, kik a 22. és 24. §§. rendeletéhez képest választási joggal bírnak, hahogy életkoruk 20-ik évét már betöltötték, és véleményüket érthetőleg előadhatják. Urasági tisztek és cselédek, ha bár nemesek is, uraik dolgában, harmad izén belül levő atyafiak vagy sógorok, atyjok fiai ügyében, bármikép érdeklettek, saját dolgaikban, végre mindazok, kik a szavazattól ítélet által fosztottak meg, annak tartalmához képest, nem bírnak szavazattal. 69. §. Míg minden feljegyzettek nem nyilatkoztak, ha a hátra levők a szólástól elnöki megkérdeztetésre el nem állanak, a végzés ki nem mondathatik. Ennek kimondásában a 61. és 62. §§. rendeletéhez képest egyenkint szólottak többségére lehet csak tekintet. Felkiáltással vagy külön részekre oszlással végzés érvényesen nem hozathatik. A szólók többsége szerint tett elnöki kimondás közvégzésnek tekintendő. 70. §. Megyei gyűléseken csupán jelenlevők határozván: ezekben a szavazásra nézve semmiféle megbízatásnak hely nem adatik. iHitelesitve a 125-ik orsz. ülésben, mart. 191 Pótlék a „mindent okkal, móddal“ föliratu czikkhez. Valamint máshol, úgy hazánkban is mindig voltak s lesznek emberek, kik saját jövedelmeikkel be nem érhetvén, más ember pénzére szorulnak. Valljon könnyen vagy nehezen segítettek-e magokon hajdan ősapáink, valljon könnyen vagy nehezen segítendnek-e magokon száz év múlva unokáink illy szorult körülményekben? nem tudjuk, de azt nemcsak mi, hanem velünk együtt mások is igen jól tudják, hogy korunkban az illy megszorultaknak a pénzkérés igen sok alkalmatlanságukba szokott kerülni. Azon urakról, kik már sokkal mélyebben sülyedtek adósságba, hogysem abból többé kivánszoroghatnának, vagy becsületes embertől törvényes kamatra többé pénzt kaphatnának, következőleg kik már uzsorások, zsidók körmei közé estek, általuk tetszésök szerint tépetnek, és ha még egészen prédájukká nem váltak, proxime bizonyosan azzá leendnek — azokról már a múlt évben megmondok, hogy a legközelebb pénzes zsidóhoz szaladnak, s gubacs vagy gyapjasokra előlegeztetnek magoknak egy pár ezeret, míg végre kisül, hogy sem a gubacs, sem a gyapjú nem övék, mert több évre már előre el van adva minden. Miután ezeknek sem tanácsolni, sem rajtok többé segitni nem lehet, jelen czikkünk nem őket, hanem azokat illetendi, kiknek adósságaik vagyonukhoz aránylag még nem iszonyúak, kik az uzsorásoktól, zsidóktól mindekkorig őrizkedtek, következőleg eddig csak törvényes kamatra s becsületes emberektől szoktak pénzt kérni. Az illy urak, ha megszorulnak, pipára gyújtanak s eszöket lehetőleg kifeszitvén, három vastagságnyi füsteregetés mellett ülve vagy járkálva gondolkoznak: valljon kihez lehetne legtöbb reménnyel folyamodniok? Kik volnának valószínűleg leghajlandóbbak rajtuk segitni ? Végre kitűznek maguknak egypár embert !