Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-03-26 / 24. szám

191 192 vagy gyűlésen szóba hozottakra, mihelyt neveik a 33. és 34. §-ban megirt móddal különszinü ládák fölibe helyeztettek a megfelelő szinü táblákon is kifüggesztettek, a titkos szavazásnak azonnal el kell kezdetni, s a 34-ik §. rendeletéhez képest véghezvitetni. Az általános többséget nyert egyén a megye egyik követének kijelen­tetik, s azután a másik követi helyre a választás hasonló móddal vitetik végbe. 58. §. Ha az első szavazásnál az általános többséget senki sem nyerné meg, akkor kik az első szavazásnál szavazatot nyertek, kijelölteknek tekintetvén, a második szavazás reájuk történik, s ha ekkor sem nyilatkoznék az általános többség egyik mellett sem, harmadszor azok, kik legtöbb szavazatot nyertek, annyian, hánynak szavazata együttvéve általános többséget képez, szinte kijelöltek gyanánt szavazásra tétetnek ki, s igy tovább, mig valamellyik mel­lett általános többség nem alakul. III. Szakasz. A gyűlésekről. 59. §. Mindazok, mik a szavazat­vásárlásra, a gyűlés helyén illendő megjelenésre, a jó rend és kellő csend fentartására, a rendetlenség elhárítására, a rendbontók vagy épen lázadást szer­zők rögtöni szigorú megfenyítésére nézve a tisztújítást illetőleg az első szakaszban rendelvék, a megyei gyűlésekre is kiterjesztetnek. 60. §. Mik a széksértésről a büntető törvénykönyvben álta­lában foglalvak, különösen a megyei gyűlési tanácskozásokra néz­ve is értendők. 61. §. A tanácskozási tárgyak felvételére — bizonyos osz­tályzat szerint — előre sorozatot megállapítni­, újabb indítványo­zásra is időt határozni, s mindezeket a körülmények szerint meg­változtatni, a megyék helyhatósági jogai közé tartozik. A megálla­pított sorozatot tettleg megrontani, vagy a felvett tárgy feletti ta­nácskozás befejeztetése előtt mást indítványozni avagy vitatni, tilalmas. Ha e rendbontás bármellyik neme — elnöki rendre­iga­­zítás után is — folytattatnék, a felebb érdeklett széksértés bünte­tésének leend helye. 62. §. Kiki azon sors, mellyben az elnökségnél magát a gyű­lésen a szólásra tárgyankint jelenti, s ez — vagy a megyei Rendek e végre megbízottja — által feljegyeztetett, szorosan megtartani, s az előtte szólónak beszéde végeztét bevárni köteles. Illy feljegy­zés nélküli szólásra joga csak az elnöknek van. Ki nélküli szólása miatt az elnök által rendre utasittatván, annak nem engedelmeske­dik, mint széksértő nyomban büntetendő. 63. §. A tanácskozásra kívánt csenddel és szabadsággal össze nem férhető zaj vagy épen lárma esetében, az elnök által felemelendő nemzeti szinü zászlócska, jelképe a nemzet és ennek törvénye nevében csendre való ünnepélyes intézésnek. Ki ennek nem engedelmeskedik, rögtön széksértés büntetése alá vonassék. 64. §. Bármelly rendetlenség elkövetőjét rendre inteni az elnök joga és kötelessége; a tanácskozási jó rend fentartásáért ez felelős. 65. §. Minden számosabb gyűlés kezdetével az elnök ele­gendő számú csendtiszteket nevez, kiket a tisztújításra nézve a 42. §-ben rendelt hasonlók jogai és kötelesége illet. Ki a csend­tiszt ünnepélyes felszólításának nem engedelmeskedik, a tanács­kozás helyéről megyei közerővel is eltávolítandó, s fenyítékének elvétele végett nyomban a megyei perbefogó szék elébe állítandó. Ez aszerint fog eljárni, mint a tisztújításokat illetőleg az őrszék a 44. és 45. §-ban fel van hatalmazva. 66. §. Ha a tanácskozási csend és rend valamelly tömeg által tettleg olly móddal zavartatnék, hogy a tanácskozás folytatása lehetlenné válnék, s az elnöki és csendtiszti ünnepélyes felszólítás is sikeretlen maradna, ez fenebb a 44. §-ban érdeklett lázadás esetének tekintendő, s az ott megirt eljárásnak leend helye. 67. §. Mielőtt a lázadás rögtöni lecsillapítására kivántató rendkívüli fegyveres erő használtathatnék, a gyűlést az elnök tar­tozik eloszlatni. Illy elnöki kijelentés után az nap semmiféle vég­zés érvényesen nem hozathatik. Azon napi gyűlés eloszlatása ese­tében köteles az elnök más napra folytatólagos gyűlést még az­ eloszlatás napján kitűzni, s ezt közhírré tétetni. 68. §. Megyei gyűléseken mindazoknak van számítható sza­vazatuk, kik a 22. és 24. §§. rendeletéhez képest választási jog­gal bírnak, hahogy életkoruk 20-ik évét már betöltötték, és véle­ményüket érthetőleg előadhatják. Urasági tisztek és cselédek, ha bár nemesek is, uraik dolgában, harmad izén belül levő atyafiak vagy sógorok, atyjok fiai ügyében, bár­mikép érdeklettek, saját dolgaikban, végre mindazok, kik a szavazattól ítélet által fosztot­tak meg, annak tartalmához képest, nem bírnak szavazattal. 69. §. Míg minden feljegyzettek nem nyilatkoztak, ha a hátra levők a szólástól elnöki megkérdeztetésre el nem állanak, a vég­zés ki nem mondathatik. Ennek kimondásában a 61. és 62. §§. rendeletéhez képest egyenkint szólottak többségére lehet csak tekintet. Felkiáltással vagy külön részekre oszlással végzés érvé­nyesen nem hozathatik. A szólók többsége szerint tett elnöki ki­mondás közvégzésnek tekintendő. 70. §. Megyei gyűléseken csupán jelenlevők határozván: ezekben a szavazásra nézve semmiféle megbízatásnak hely nem adatik. iHitelesitve a 125-ik orsz. ülésben, mart. 191 Pótlék a „mindent okkal, móddal“ föliratu czikkhez. Valamint máshol, úgy hazánkban is mindig voltak s lesznek emberek, kik saját jövedelmeikkel be nem érhetvén, más ember pénzére szorulnak. Valljon könnyen vagy nehezen segítettek-e ma­gokon hajdan ősapáink, valljon könnyen vagy nehezen segítend­­nek-e magokon száz év múlva unokáink illy szorult körülmények­ben? nem tudjuk, de azt nemcsak mi, hanem velünk együtt má­sok is igen jól tudják, hogy korunkban az illy megszorultaknak a pénzkérés igen sok alkalmatlanságukba szokott kerülni. Azon urakról, kik már sokkal mélyebben sülyedtek adósság­ba, hogysem abból többé kivánszoroghatnának, vagy becsületes embertől törvényes kamatra többé pénzt kaphatnának, következő­leg kik már uzsorások, zsidók körmei közé estek, általuk tetszésök szerint tépetnek, és ha még egészen prédájukká nem váltak, pro­­xime bizonyosan azzá leendnek — azokról már a múlt évben megmondok, hogy a legközelebb pénzes zsidóhoz szaladnak, s gu­­bacs vagy gyapjasokra előlegeztetnek magoknak egy pár ezeret, míg végre kisül, hogy sem a gubacs, sem a gyapjú nem övék, mert több évre már előre el van adva minden. Miután ezeknek sem tanácsolni, sem rajtok többé segitni nem lehet, jelen czikkünk nem őket, hanem azokat illetendi, kiknek adósságaik vagyonukhoz aránylag még nem iszonyúak, kik az uzso­rásoktól, zsidóktól mindekkorig őrizkedtek, következőleg eddig csak törvényes kamatra s becsületes emberektől szoktak pénzt kér­ni. Az illy urak, ha megszorulnak, pipára gyújtanak s eszöket le­hetőleg kifeszitvén, három vastagságnyi füsteregetés mellett ülve vagy járkálva gondolkoznak: valljon kihez lehetne legtöbb re­ménnyel folyamodniok? Kik volnának valószínűleg leghajlandób­bak rajtuk segitni ? Végre kitűznek maguknak egypár embert !

Next