Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-01-14 / 4. szám

és biztos zálogra kikölcsönözze, melly kölcsönök kamatjai a köz­szükségek fedezésére fordittassanak. De mivel minden pénznek hi­tele belső értékétől vagy attól függ, hogy minden órában érette ara­nyat ezüstöt szerezhetni, szükséges a közönség meggyőződésére annyi ezüst pénzt készen tartani, hogy mindenki az utalványokat pengő pénzzel bármikor beválthassa. E végre 10 millió forint ezüst pénzt megszerzeni, melly mindig készen tartandó, és míg az utalványok kerengésben vannak, semmi egyébre nem fordítható mint ezek felváltására, úgy hogy a mennyi e végre kiadatik, az ismét visszaszerzendő. E summa folyton készen legyen; ez annyira biztosítand, hogy az utalványok soha értéken alul nem állandóak. Ezen 10 millió­­forint úgy kölcsönözendő, hogy fizetendő 6°/0 kamat által a tőke 32 év alatt törlesztessék. Legközelebbi időkben nevezetes sommák kölcsönöztettek Németországból magá­nosoknak hazánkban illy feltételek alatt, csak súlyosabb módon, a­minek oka szerencsétlen rész­hitelünk, mert a külföld még eddig azt hiszi, hogy csak a jó szerencsének köszönhetni, ha valaki Ma­gyarországba adott pénzét visszakapja, és azért egyedül a nagyobb nyereség és azon körülmény, hogy külföldön nagyobb mennyiségű pénznek 4°/0 kamatot sem szerezhetni, kényszeríti a külföldi tőkése­ket pénzeiket Magyarországba (vélekedésük szerint) koc­káztatni. Ez megszünend, mihelyt törvények által hitelünk növekedendik, de h­a az ország rendei a kölcsönért biztosságot nyújtanak, kételkedni nem lehet, hogy a fent irt feltétel alatt elegendő pénzt ne nyerjünk, bár az a tőkét nem egészen 4°/0 kamattal téríti vissza, de a külföldön sokan megelégesznek 3°/0 sőt kevesebbel is. E kölcsön biztoságát az ország rendei felvállalják és ha szükséges, a főkormány kezes­ségéért folyamodnak. De hiszem, hogy ez sem szükséges, mert minden kölcsön elegendő zálogra biztosíttatik. Biztosítva lévén a 10 millió­­forintnak megszerzése, kihir­detendő az intézet felállítása, és hogy minden tulajdonos, ki pénzt az alulírt feltételek alatt kikölcsönözni akar, annak kinyitása előtt a szükséges bizonyítványokkal ellátott folyamodását jó előre be­nyújtsa, hogy azt megvizsgálni és helybenhagyni lehessen, mielőtt az utalványok kibocsátása kezdődik. A kitűzött határnapra a 10 milliónak fele befizettetik, és 10 millió utalványokban a kölcsö­­nözőknek általadatik ; fél év múlva a másik 5 millió ezüst pénz befizettetik, és ismét 10 millió utalványokban kibocsáttatik. Ezen túl minden év elején 10 millió utalványok kikölcsönöztetnek. Ezek szerint a 100 milliót képező utalványok 9 év alatt kiadandók. De mivel egy darabot sem szabad másra — még az intézet szüksé­geire sem — fordítani, mint 2 vagy 3 annyit érő zálog mellett, az utalványok kibocsátása a kikölcsönüzéstől függ, és vagy hosszabb­ra terjed, vagy hamarább történik. A tervet azonban mégis bi­zonyos feltételekre kell alapítni, s azért a feniit kerek sommát vettem fel. Minél hamarább adatnak ki az utalványok, annál na­gyobb az ország haszna, de felette siettetni még sem tanácsos azért, hogy nagy forgásba ne jöjjenek, mielőtt néhány évi használatuk hitelüket meg nem erősíti. Nem lehet kétség valódi hitelükről , mivel a 10 millió ezüst tartalékon kívül elegendő zálog biztosítja. De a közönséget is meg kell erről győzni, mi egyedül azáltal tör­ténhetik, hogy ezüst pénzért akadály nélkül beváltatnak. Más részről azon kérdés alaposan történhetik: vallyon lehet-e annyit kikölcsönözni? Erre válaszom, hogy csak annyi kibocsá­tandó , a­mennyire szükség vagyon, és adná az Isten, hogy hazám­­fiainak több ne kelljen! De meg vagyok győződve, hogy az alább kifejtendő feltételek alatt nem lesz helye ama panasznak, hogy nincs, ki felvegye. Az utalványok rendeltetése az, hogy az ország és lakosai hasznát, boldogságát előmozdítsák, azért azok készítésére és ke­zelésére legnagyobb figyelem fordítandó, hogy minden csalás és károsítás elmellőztessék. Erre nézve szükségesnek tartom : 1- er. Az utalványok különös erős papirosra és mesterséges rajzzal legyenek készítve, hogy hamar el ne rongyosodjanak, s alig legyenek utánozhatok, mint p. o. a porosz rendek papirosai, mely­­lyek minden felén más színűek, más rajzot és írást mutatnak, mel­lette alig különös papirosra készitvék, hogy hirtelen el nem áznak, és azokat bátran vízbe mártani és mint a szennyes ruhát vizesen dörgölni lehet a nélkül, hogy ez nekik ártana; mert utána kisimítva, hamar megszáradnak és előbbi állapotukba jönnek. 2­­or. A­mit emberi kéz csinál, azt utánozni lehet, csak a nehezebb vagy könnyebb utánzásban fekszik a mesterség, azért meglehet, hogy minden nehezítés mellett mégis hamis utalványok előfordulandnak. Ítéletem szerint az, kinek hitelére elfogadtatik a pénznek képviselője, tartozik a hamisat is beváltani, hacsak nem olly otromba készítmény, hogy a meghamisítást minden ember első tekintetre megismerheti; ide nem értvén a titkos jegyeket, mellyek ép ezen tulajdonuknál fogva a közönséget azok nem-tudásában hagyják. E részben követni szeretném az angol bank igazságos példáját, de a hamis utalványok készítője utáni kutatásban tovább szeretnék menni, mint az angol banknak menni szabad, és őket különös törvény által ugyanazon büntetés alá vonni, melly a hamis ezüst s aranypénz készítőre van kiszabva, mert a dolog veleje csak­ugyan egyenlő. 3- er. Az intézetnek rendes, biztos és tiszta lelkű kezelése megkivántató, melly a kormányszék és az országgyűléstől ország­gyűlésig választandó fizetés és felelőség melletti biztosság fel­­ügyelése alatt legyen. 4- er.­­ Felségétől kinyerendő, hogy ezen utalványok, úgy mint a bécsi banknoták, minden királyi pénztárban elfogadtassanak. 5- öt. A bécsi bankkal szinte megegyezendő, hogy, legalább a magyarországi beváltó intézeteknél, ezen utalványok elfogadtas­sanak, a­miért viszont az ország intézete is a banknotákat bevál­­tandja. Ha ekkor nem lehetne megegyezni, biztosíttathatik , hogy intézeteiknél beváltott utalványok Pesten banknotákért vagy ezüst pénzért felváltandók.­ Ha még e módon sem lehetne egyezkedni, az ország nevezetesebb városaiban beváltó intézetek állítandók. 6- or. Semmi esetben és semmi szin alatt ezen utalványok első kiadása egyébre, mint zálogral kölcsönözésre nem fordítandó. 7- er. Ezen utalványok a pénz szűke megszüntetésére és az országnak szabad rendelkezésére szerzendő tőke végett lévén alkotva, mihelyt e czel eléretik, az utalványok beváltandók és megsemmisítendők. 8- or. Senki kölcsönt nem nyerhet, kinek magántulajdona nincsen, — vagy ha azt többen bírják, egymásért kezeskednek. Ezen birtok a vármegyei, városi, vagy kerületi telekkönyvbe beírva legyen, hogy elveszthetés veszedelme­sen ne foroghasson; zálogos birtokot ide nem értvén, mellynél csak a zálogos és bizonyosan megnyerendő beruházási somma fogadtatik el biztosságnak. A zá­lognak valóságos értéke csak azon esetben vétetik tekintetbe, ha ez a zálogos követelésnél kevesebbet tenne, azért minden csalás el­kerülése végett zálogoknál mind a valódi értéket, mind a beruhá­zott pénzt megmutatni szükséges. Megvett vagy beváltott ősi jó­szág szinte biztosításul szolgálhat. 9- er. Nagy figyelmet érdemel a biztosításnak szolgáló jószág megbecsülése , mert ezen forog leginkább az intézet állandósága és kárteli megmentése. A tapasztalás bizonyítja, hogy az eddigi be­csük, jövedelmek kimutatása nem czélszerűek, és sokan megcsalat­koztak, kik csak igen biztos helyre kívánván pénzeiket kikölcsö­nözni, ezekre alapították tetteiket; azért o­ly mód lenne meghatáros

Next