Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-22 / 93. szám

741 természetesbnek fogja találni Fölséged, hogy bár Pest városában épületeinek nagy számánál, s különbféleségénél fogva az ország­gyűlések jelenleg is tartathatnának, mindazáltal keblünkben régóta ápolt gondoskodásunkat hosszabb előkészületek után íme kiterjeszt­jük egy állandó országháznak fölállítására is, melly lévén a nem­zetnek sajátja, egy részről méltó diszti helye leend azon nagyczél­­nak, mellyre szenteltetik, más részről pedig nyújtani fogja mind­azon szellemi és anyagi természetű alkalmakat, mellyek nélkül az ügyekkel és tárgyakkal terhesebben elborított, és mindinkább sű­rűbben, és gyakrabban összeülendő és többféle igényektől körülse­­reglett t.hozó testület magasb hivatásának megfelelni képes nem leend. Ezért hódoló tisztelettel járulván Fölségedhez, reméljük, mi­­képen nem fogja megtagadni magas egyezését a Pesten építendő országház iránt ide ./' alatt rekesztett azon 1.javaslattól, mellynek czélja nem más, mint saját erőnkből saját közhasznunkra áldozva országházat építeni azon Pest városában, hol a nemzeti közérzelem kívánja országyűléseinek tartását; melly egyetemi kívánat, miután kir. szóval is méltányoltatott, nincs egyéb hátra, minthogy az ek­­képen Fölséged, s a nemzet részéről összehangzólag találkozott kí­vánat elősegítve az országház építése által is valósittassék. Egyébiránt stb. Törvényjavaslat a sz. k. Pest városában építendő országház iránt. 1. §. Sz. k. Pest városa részéről a Leopold külvárosi ujpiacz egyedül országház reáépithetése végett a nemzetnek átengedtet­vén, e telek e czélra az országtól elfogadtatik, s rajta egy ország­háznak fölépítése ezennel elhatároztatik. 2. §. A t. ez. által megállapított orsz. pénztárból az or­szágházi épület terveinek megjutalmazására 1000 darab arany, föl­építésére pedig évenkint 250,000 írtjával építésbe fordítható 1,000,000 igaz értékű forint rendeltetik. 3. §. A tervek megkészítésére , azok közüli választásra és megjutalmazásra, mint szinte az országház építésének, díszes és czélszerü osztályozásának s nemzeti jellemű ékesitésének teljes ha­talmú vezetésére egy országos választmány küldetik ki, mellynek tagjai stb. 4. §. Az orsz. választmány rendeletei s határozatai szerint minden munkák az országos pénztár igazgatósága által fognak esz­közöltetni, s végrehajtatni. Rendeleteire, s határozataira nézve maga az országos választmány, azoknak végrehajtására nézve pe­dig az igazgatóság tartozik az országgyűlésnek felelőséggel. 5. §. Ez országos választmány a legközelebbi országgyűlésre minden rendeleteiről, határozatairól és tetteiről tudósítást és számot­­adand, hozzákapcsolván egyszersmind az orsz. pénztári igazgató­ságnak, mint végrehajtónak részletes számadásait azon 1000 da­rab aranyra és 1,000,000 frtra nézve, melly az országos pénztárból a tervek megjutalmazására s az országház fölépítésére fordittatni je­len törvénynél fogva elrendeltetik. Válasza a mélt. FRRnek a t. RK. és RRhez a Pest városában építtetni tervezett országháza iránt. A t. RK. és RR. az ország közszükségei fedezése iránti mun­kálatban az ország házának Pesten leendő építésére az országosan alakítandó közfundusból egy millió pengő forintokat fordíttatni ja­ 742­ vaslottak ugyan, mivel azonban a tervezett építés a közszükség iránti javaslat tárgyalásakor a m. FRR. által nem soroztatott azon közszükségek közé, mellyek a közfundusból lettek volna pótolan­­dók, illy állásában a dolognak, és mielőtt ő Fölségének az ország­gyűlés Pesten leendő tartása iránt lett megkéretés folytabani kegy. szándékáról biztosítva volnának a mélt. FRR., a kívánt építés valóságos elhatározásába jelenleg nem bocsátkozhatnak.­­ A leg­jobb terv készítéséért az országos választmány által kitűzött ezer darab arany díjt mindazonáltal, miután az országos választmány az ország rendei által a szükséges tervek elkészíttetésével egye­nesen megbizatott, a tervek pedig a szükséges költségek nél­kül nem szerezhetők, a választmány figyelmezve a váltott üze­­netekre, azok szerint magát a tervek készíttetésére szükséges költségek megajánlására is följogosítva lenni legjobb hiszemmel vélhette, a m.­FRR. ezen tervek készítéséért ajánlott ezer darab aranyokat az országos pénztárból mindazonáltal minden innen a jövő időkre vonható következtetések nélkül kifizetendőknek vélik. S végre, a­mi a kiküldetni javaslatt országos választmányt illeti: miután az előrebocsátottak szerint a választmány foglalatossága egyedül a tervek megbirálására lenne szorítva , e végre annak ki­küldését a m. FRR. szükségesnek nem látván, legczélszerűbbnek vélik e részben ő császári királyi Főherczegségét a Fenséges Ná­dort teljes tisztelettel megkérni, hogy: a beérkezendő terveket ahoz értő tapasztalt szakértőkkel megvizsgáltatni, a legérdeme­sebbnek találandóért a kitűzött díj kifizetését megrendelni, és mind­ezek iránt a jövő országgyűlését tudósítani méltóztassék. — A mi iránt is, hogy a t. KR. és RR. a m. FRRkel kezet fogni szívesked­jenek, a m. FRR. által ezennel teljes bizodalommal felszólittatnak. Id­asod­ik izenete a t. KK. és RRnek az egyetem tárgyában. Abban, hogy az egyetem tanítási rendszerének országgyűlé­sen kívül bármelly részbeni megállapítására vagy megváltoztatá­sára ő Fölsége felírás utján megkeressék, a t. RR. azon oknál fog­va nem egyezhetnek meg, mert, valamint általában a nevelési rendszer s annak előmozdítására szánt alapok feletti rendelkezést a törvényhozás közös jogainak tartják, úgy különösen a főiskolák tekintetébeni intézkedést az 1723: 70­­.czikk világos értelménél fogva is az országgyűlés teendői közé tartozónak hiszik; ez oknál fogva ő Fölségét csak a szükséges adatok közlésére vélnék továbbá is megkérhetőnek, hogy azok nyomán a kellő intézettételről gon­doskodhassanak, mivel azonban a fontos és figyelmet érdemlő tárgy fölvételére s befejezésére az országgyűlés jelen szakában elegendő időt nyerni alig lehetne, a KK. és KR. az e tekintetbeni értekezés folytatását a jövő országgyűlésre fölhagyva, a javaslott fölirásnak, mellynek elveihez most is állandóan ragaszkodnak, szor­galmazásától ezúttal elállanak. Felírás! javaslat az ország törvényhatóságai által a franczia háború alatt szenvedett károk megtérítése tárgyában. Felséges stb. Azon tetemes károk és veszteségek tekintetében, mellyeket a franczia háború idejében az országba beütött ellenség zsarolásai által számos törvényhatóságok szenvedtek, még az 1825/7 évi or­szággyűlésről felterjesztett sérelmek 125-ik pontjában, későbben

Next