Századunk, 1845. január-június (8. évfolyam, 1-52. szám)
1845-05-23 / 41. szám
41. szánta. Nyolczadik esztendei folyamat 1845.Május 23. SZÁZADUNK. Passzárdy János nemesitvénye s adonaanyos jószáglevele, I. József m. Királytól tavaszelő £téről, azért mivel a legeslegelső magyar selyemtenyésztést, selyemszövetgyárt Pellérden Baranyában indította ’ meg 4690. táján. Tekintés szerkesztő ur! Mivel „Századunkba kegyed históriai adatokul latin okleveleket is fölvesz, abban leendő közlés végett küldöm e fenczimzettet, mellyet kaptam 4843 ban pellérdi és aranyosi Passzárdy Jánostól, ki itten mint mezei hadbiztosi első írnok halt meg 1844 ben; s velem magyarul és magyar érzelembeszéltében, elmondá családja eseteit. Annak törzse, ezen nemesitvényét szerzette s magyar földesurrá selyemgyára által lelt János Péter, Magyarország ipartörtészeteiben valósággal emlékezetességül fordul elő. Kiszedtem királyi dicsértetéseit ezen oklevélből a „Kis Gyula könyve“ 2. kiadása Copia authentica Diplomatis Passardiana. Josephus divina favente dementia electus Romanorum Imperator semper augustus, ac Germaniae, Hungariáe, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Ramae, Serviae, Gallitiae, Lodomeriae, Cumaniae, Bulgariaeque etc. Rex, Archidux Austriae, Dux Burgundiae, Brabantiae, Styriae, Charinthiae, Carnioliae, Marchio Moraviae, Dux Lucenburgae ac superioris et inferioris Sylesiae, Würtembergae et Thekae, Princeps Sveviae, Comes Habsburgi, Tyrolis, Tereti, Kiburgi et Goritiae, Landgravius Alsatiae, Marchio Romani Imperii supra Anasum Burgoniae ac utriusque Lusatiae, Dominus Marchiae Sclavoniae, Portus Naonis, et Salinarum. TIBI FIDELI Nostro egregio JOANNI PETRO PASSARDI salutem et gratiae unae caesareae atque regiae continuum ergae incrementum. Quonam inter ea Regnor. ornamenta, quibus summi orbis Moderatores, Ditiones suas fubire et adornare consveverunt, non postremo loco ponendum videatur, si artes et Fabricae usui Regnor. et popular. comprimis necessariae inducantur et conserventur. Quo sic quod ab exteris oris profuso aere, maximo labore longeq. distantibus intervallis cum prodigali sumptus Patrii profusione et velut emendicata ope parandum venit, id revi domestici laboris methodo ac industria, citraque profusum opum internarum dispendium, cum fructu et decore publico compensetur. Unde et antiquis olim Hungáriae Regibus Praedecessoribusque nostris felicissimae recordationis idam ama Regni constitutione summo semper studio suisse memoratur, quod ejusmodi artium Fabricarumque cultores et magistros ex longe dissitis terrar, plagis magnis sumptibus accersendo foverint, et variis gratiis prosecuti fuerint, tabiterque hoc etiam uno pacto felicia Regni incrementa posuerint. Quod quidem officii et observationis genus licet de generali quodammodo Regnantium instituto fieri condecent, in eos nihilominus Principes favoribus suis ferunt. promotes, qui honestae gentis natalibus originem trahentes, avito decori propriae virtutis experiundarumque artium accrement. addiderunt. Quare Nos, quos Dei terop. maximi providentia in summo imperialis regiique culminis subsellio sublimavit, laudabilibus antecessor, nostrorum institutis firmiter insistentes, in eostanto ulterioribus gratiis propenderemus cumulandos, qui eximiis non minus pro 63—67 lapjaira, midőn azt 1844 ben nyárhóban uj nyomtatás alá készítettem; de a latin füzet „Századunk“beli olvasója maga fogja kiszemelni a tudnivaló érdekes pontokat; és a nemdiákos, hanem életrevaló eszű gyárvilágra nézve pedig azok értelmét talán a tekintetes szerkesztőség lesz hajlandó jegyzetekben magyarul kitenni. Úgy hinném, minden más magyar lap is örömest és hálával közli majd a Századunk hasábjaiból I. József magyar királynak magyar iparra serkentett fejedelmi szavait. Budán, tavaszhó 15én 1845. Döbrentei Gábor m. k. A Passardiféle oklevél hiteles mása. József, Isten kegyelméből választott római mindig fölséges császár, s Német-, Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Tótország, Raja, Szerb-, Halicsország, Lodomeria, Kun s Bolgárország királya, ausztriai főherczeg, Burgunda, Brabancz, Stirbon, Koront, s Karniol herczege, morvái határgróf, Lucenburg s felső és alsó Szlézia, Wittemberga s Theba herczege, svábhoni fejdelem, habsburgi, tiroli, terezi, kiburgi, goriti gróf, alsatzi tartományfőnök, a burgoni s lusatzi Innen felül római birodalom határgrófja, tót határgrófság s naoni rév és sóaknák ura. NEKED HÍVÜNKNEK, vitézlő PASSARDI JÁNOS PÉTERNEK üdvözletét s cs. k. kegyelmünk folytonos gyarapodását. Miután az országok azon ékei közt, mikkel a föld legnagyobb kormányzói birodalmukat gyámolitni s hiszitni szokták, nem utolsó helyet foglalni látszik az, ha az országok s népek hasznára főleg szükséges művészetek s gyárak behozatnak s fentartatnak, miszerint ekkép az, a mi külhonokból drága pénzen, legnagyobb munkával, s messze távolság mellett a honi költség pazar kiszórásával s mintegy kikoldulva volna megszerzendő, csekély honi munkamóddal s iparral s belső javak kiszórva tett vesztesége nélkül hasznosan s közdiszre pótoltassék. Miért is Magyarhon régi királyai — boldogemlékü elődinknek már az ország első alkotásától legfőbb volt gondjokul emlittetik,hogy olly művészetek s gyárak űzőit és mestereit messze földlétekről nagy költségekkel behiva pártolák , s különféle kegyekkel jutalmazák, s ekkér ezáltal is az ország boldogságát előmozditák. Melly nembeli kötelesség és figyelem általános szabálykép illetné ugyan az uralkodókat, mindazáltal mégis azok iránt hajlandóbbak kegyeikkel a fejdelmek, kik tisztes nemzetségből származva, ősi diszeket saját erényök s tapasztalt mesterségökkel tetézék. Minélfogva mi, kiket a legjobb s legnagyobb isteni gondviselés császári, királyi legfelsőbb polozra magasított, elődink dicséretes intézkedésein szilárdul haladva, azok iránt annál bővebb kegyelmekkel viseltetünk, kik jeles s nem kevesbbé saját mint elődi tulajdonokkal, s az ország javára szolgáló kézműzetekbeni tapasztalásokkal kitűnvén, magokat eddig elő előttünk s emlitett Magyarországunk előtt kedvesekké tették, s kik illynemü érdemek és tekintetek miatt boldog emlékű őseink s erdődeink által már előleg valóságos kegyelmekkel az országban meg-