Szeged és Vidéke, 1904. április (3. évfolyam, 126-153. szám)

1904-04-17 / 139. szám

•.r.) ■.--­ Szeged, 1904. vasárnap, április 17. SZEGED ÉS VIDÉKE. A­Z ÚJDONSÁGOK. — A huszárekvitáczió fölosztása. A szegedi első honvédhuszár-dandár lovagló­tanfolyama e hónap végével föloszlik és az ekvitáczióba vezényelt tisztek visszatérnek állomáshelyeikre. A tanfolyam még október­ben nyilt meg és hét hónapon át tartott. Az ekvitáczióba vezényelt huszártisztek leginkább a lovaglásban, de azonkívül a harczászatban, fegyvertanban, igazságügyben, vívásban, gazdászatkezelésben, lóismében nyertek ki­­képeztetést. A tanfolyam parancsnoka : Balogh Gábor huszárszázados, oktatói pedig: Hor­váth Mihály főhadnagy, Perczel Mór, Tary Ernő, Sztojkovics Antal hadnagyok, Nagy Sándor hadbíró-százados, Ferenczy János százados, kezelőtiszt és Csazik János főállat­orvos voltak. A tanfolyamba vezényelt tisz­tek ezek : A budapesti 1. honvédh­uszár-ezred­től : Pászthy Kálmán hadn­agy; a debreczen­i 2. huszárezredtől: Szunyogh Albert és Ke­­reszthy Géza hadnagyok ; a szegedi 3. hon­­védhuszár­ezredtől: Bernáth Aladár, Diószeghy Aladár, Kereszthy Ödön, Kovács Jenő és Vadas Jenő hadnagyok; a szabadkai 4. huszárezredtől: Timpl Ferencz hadnagy; a marosvásárhelyi 9. huszárezredtől: Teleszky Ferencz, Horni Géza, Majthényi István báró, Kenéz János és Kovács Albert hadnagyok. A héten oszlatták föl Aradon a gyalogsági tisztek részére fölállított lovagló tanfolyamot is. Az aradi lovagló-tanfolyamon Szegedről Sterbach Károly és Herbich Ernő cs. és kir. 46. gyalogezredben hadnagyok vettek részt. Lovagló-tanfolyam áll fönn a szegedi II. honvédkerületi parancsnokságnál is, amelyet azonban e hónapban föloszlatnak. — Az iparosok és kereskedők nyugdíjügye. Szépen halad előre az a mozgalom, amely a szegedi kereskedelmi és iparkamarai kerület iparosai és kereskedői számára nyugdíjintézet létesítését tűzte ki fel­adatul. A taggyűjtés munkája erősen folyik. Szegeden április 7-én alakult meg a nagyobb szervező bizottság ; Hódmezővásár­helyen, Baján, Szentesen, Ókanizsán és a kerülethez tartozó több városban és köz­ségben szintén működnek már a helyi bizott­ságok. A nagy munkában természetesen a szegediek járnak elől, amennyiben az itteni bizottsági tagok fölkeresik a vidéki városok külön a nyugdíjügyben összehívott értekez­leteit és élőszóval csinálnak propagandát a jó ügynek. Vasárnap Bezdánban lesz ez ügyben nagy értekezlet, melyre Szegedről Bózsó János ipartestületi jegyző és Rubin József elöljárósági tag utaznak el. A leg­közelebbi vasárnapokon Óbecsén, Futtákon és Újvidéken lesznek gyűlések. A szegedi taggyűjtés czéljaira elkészült már az itteni iparosok és kereskedők lakhely szerinti sor­rendben összeállított jegyzéke 15—20 nevet tartalmazó lajstromokon, melyek a bizottsági tagok között oly czélból osztatnak ki, hogy iparos- és kereskedőtársaikat a lakásukon keressék föl a tagul való megszerzés czéljá­­ból. A nyugdíjbizottság különben a napok­ban ülést tart, melyre a tagok külön meg­hívót kapnak. — Motoros vasút Arad és Szeged közt. Az arad-csanádi egyesült vasutak igazgatósága tudvalevőleg tervbe vette, hogy a motoros vasút járatát, amely most Batto­­nyáig halad, kiterjeszti Szegedig. A motoros vasút továbbvezetésére nézve a vasútigazga­­tóság most készíti a terveket. Nagy súlyt helyez az igazgatóság arra, hogy Arad és Szeged közt minél sűrűbb legyen a motoros közlekedése. A vasút a rendes menetrenden kívül megrendelésre külön időben is fog köz­lekedni. Különvonatot bármely időre lehet rendelni és ezért itt szentélyig 20 koronát kell fizetni. A motoros járatot még ez évben megindítják Arad és Szeged között. — Az O. M. K. E. szervezése. Az O. M. K. E. szegedi kerületének megalaku­lását előkészítő bizottság e hó 17-én délelőtt 11 órakor a Lloyd-társulat helyiségében ülést tart. — A képzőművészeti egyesület közgyűlése. A szegedi képzőművészeti egyesület április 17-én délután 4 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését a városi szék­épület közgyűlési termében. A közgyűlés tárgysorozata ez : A jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kikül­dése. Évi jelentés. 1903. évi zárszámadás tárgya­lása. Az 1904. évi költségvetés megállapítása. In­dítványok. Ha a jelzett napon a közgyűlés nem lenne határozatképes, akkor a közgyűlést az alap­szabályok 19. §-a értelmében minden újabb érte­sítés nélkül május hó 1-én d. u. 4 órakor tart­ják meg. — Az új zágrábi üzletvezető. A „Politikai Értesítő“ illetékes forrásból jelenti, hogy Leitner zágrábi üzletvezetőt Budapestre helyezték át és helyére Pulszky Garibaldit, a budapest-balparti helyettes üzletvezetőt Zág­rábba helyezték át üzletvezetőnek. — V. H. O. Sz. Müller Vilmos dr., a budapesti Marmorek-féle szérumoltó-intézet vezetője, arról értesítette a vidéki hírlapírók országos szövetségének elnökét, hogy a ve­zetése alatt álló intézet évente három vidéki tüdőbajos hírlapíró díjmentes kezelésére a legnagyobb készséggel vállalkozik, ha azok a szövetség útján oda internáltatnak. — Eljegyzések. Gönczi Elek, az első magyar általános biztosító társaság sze­gedi főügynökségének főkönyvelője eljegyezte Szász Ilonka kisasszonyt, Déry Károly dr. budapesti ügyvéd unokahugát. — Lehner Miksa kereskedő eljegyezte Fürst Rózsika kisasszonyt, özv. Fürst Henrikné leányát. — Ifjú Szabó István félegyházai földbirtokos el­jegyezte Szőke Mariskát, Szőke Pál csongrádi gőzmalomtulajdonos bájos leányát. —A törvényszéki palota kiépítése. A szegedi polgári törvényszéki palota ki­építését közelebb megkezdik. A szegedi biró­­ságokat tudvalevőleg a Széchenyi-téri törvény­palotába helyezik és e czélból megbővítik az épületet. A mostani épületre még egy emele­tet építenek és a háromemeletes palotát ki­építik a színház felé eső telken is. Az igaz­ságügyminiszter Wagner budapesti műépítészt bízta meg az építési tervezet elkészítésével. A műépítész már dolgozik is a terven, egybe­­állítja a költségvetést. E munkálatok egybe­­állításához szüksége van a jelenlegi törvény­palota méreteiről is és ezért a törvényszéki elnök útján megkereste a városi mérnöki hivatalt, hogy a szükséges adatokat bocsássa rendelkezésére. A törvénypalota kiépítésének munkálatait legkésőbb szeptemberben meg­kezdik és még a tél beállta előtt tető alá is kívánják hozni a kibővített háromemeletes törvénypalotát. — A vá­rosok szövetsége és iro­dája, Éhen Gyula, Dobreczki Sándor, Molecz Dani orsz. képviselők és Lovass Zsigmond főmérnök fölhívást bocsátottak ki egy, Buda­pesten Magyar Városok Országos Szövetsége és Irodája c­ímű vállalat megalakítása czél­­jából. Az új intézet május hóban, később közlendő napon tartandó nagygyűlésen ala­kul meg és most jelentkezésre hívják föl a városokat és érdeklődőket. Szeged is kapott meghívást. Az előkészítő bizottság, melynek helyisége VI., Podmaniczky­ utcza 57. sz. alatt van, terjedelmes, részletes tájékoztató­ban ismerteti a szövetség és iroda czélját, mely abban kulminál, hogy a városokat úgy anyagi, mint szellemi téren való törekvéseik­ben támogassa. Erre nézve az iroda tanács­osai, Útmutatással szolgál, elvállalja a kép­viseletet és közbenjárást a városok érdeké­ben a kormánynál, pénzintézeteknél, ipari, kereskedelmi szállító­ vállalatoknál. Kész ter­veket, ismertetéseket bocsát rendelkezésére a városoknak közművek vagy új közintéze­tek létesítésér­e nézve. E tekintetben gazdag gyűjteményt fog közszemlére bocsátani bu­dapesti helyiségében. A szövetség tagjai mindezért csekély díjat fizetnek. — Gyor­sírási tanfolyamok. Dicsé­retes és jelentős akcziót indít meg a szegedi gyorsíró-egyesület. Hivatalokba, nagyobb kereskedői, ipari és gyári irodákba akarja a gyorsírás használatát bevezetni s ez által a dr­ága időt a főnököknek még értékesebbé s jobban kihasználhatóbbá tenni, másrészről pedig a kiképzett gyorsíróknak alkalmat nyújtani ezen ismeret értékesítésére s ez által az ifjúságot a gyorsírás alaposabb tanulására buzdítani. Az egyesület május 1-én ingyenes tanfolyamot nyit tagjai számára, külön a magyar és külön a német gyorsírás elsajátítására. A szép és dicséretes igyekezet a közönség pártolását és hathatós támogatását megérdemli s hiszszük, hogy ennek a meg­kezdett akc­iónak szép eredménye nem marad el. A magyar tanfolyamot az egylet elnöke, Jakab Lajos déli vasúti ellenőr, a német tanfolyamot pedig Frankenstein Vilmos máv­ felügyelő vezeti s hetenkint 2 óra lesz a közösen megállapítandó időben és helyen. Mindkét tanfolyamot május 1-én kezdi meg az egylet. — Adókivetés. Harmadik nap tart már a haszonhajtó foglalkozást vagy üzletet folytató s az 1902. évi általános adókivetés­kor még meg nem adóztatott III. osztályú kereseti adófizetők adótételeinek a kivetése. Ma folytatták a földbérlők adóinak a kiveté­sét és tárgyalták a tehenesek és pékek adó­tételeit. Vasárnap nem tart tárgyalást az adókivető bizottság, hétfőn azonban folytatják az adókivetést és pedig a következő sor­rendben : Április 18-án (hétfőn) c­ukrászok, kávé­­mérők, fagylaltkészítők, kucséberek, déligyümölcs- és vegyeskereskedők, sertés-, borjú- és juhvágók, mészárosok, sertés-, juh- és marhahús piaczi árusok, hentesek, libamájárusok, italmérők, kifőzők, piaczi kávéárusok, kávéháztulajdonosok, sajáttermésű borok elárusítói és főpinczérek (7654—7726. tétel­számig), április 19-án (kedden) depósok, vendéglősök, szállodások, sajáttermésű borok elárusítói, sör­raktárosok, kifőzők, kosztadók, szatócsok, fűszer- és vegyeskereskedők (7727—7797. tételszámig), április 20-án (szerdán) szatócsok, vegyes­­kereskedők, halászati jogbérlők, halászok, ló-, marha-, sertés- és terménykereskedők, biztosítási ügynökök és alkuszok (7798—7857. tételszámig), április 21-én (csütörtökön) biztosítási és kereskedelmi ügynökök, üzletvezetők, utazók, férfi- és női szabók, közműárusok, férfi-, női ruha- és divatkereskedők (7858—7917. tételszámig), április 22-én (pénteken) piaczi rőfösök, mosó- és vasaló-intézettulajdonosok, előnyomdatulajdo­­nosok, hajótulajdonosok, papír-, szappan-, kendő- és paprikaárusok, kovácsok, kerékgyártók, vas­kereskedők, fényezők, bádogosok, lakatosok, légszeszláma- és villanyszerelők (7918—7977. tétel­számig), április 23-án (szombaton) czipő- és kendő­árusok, czipészek, bőröndösök, asztalosok, kárpito­sok, esztergályosok, gipsz- és czementárusok, kefe­kötők, kosárkötők, kenyérsütők másik része, kémény­seprők, órások, ékszerészek, zálogház-, bank- és váltóüzlet-tulajdonosok, szappan, gyertya-és fénymáz­­készitők, szobafestők, czimfestők, fa- és szén­kereskedők, könyv- és irószerkereskedők és lap­kiadók (7978—7987. tételszámig). — A vidéki kereskedők jogai. Szeged kereskedőit bizonyára érdekelni fogja az a miniszteri rendelet, mely ma érkezett a városhoz és a szegedi ipartestülethez. A ren­deletet a kereskedelmi miniszter bocsátotta ki s abban körvonalazza azokat a jogokat, amelyeknek határán belül különböző ipari czikkeket igazolvány nélkül árusíthatnak. A jelentés teirat szó szerinti szövegében a következő. Fölterjesztésére értesítem, hogy a szatócsok és vegyeskereskedők erre szóló iparigazolványok alapján jogosítva vannak mindennemű, tehát nem­csak a nép elsőrendű szükségleti tárgyait képező iparczikkek elárusítására oly helyeken, ahol az illető iparczikkek kizárólagos elárusításával foglal-

Next