Szeged és Vidéke, 1904. december (3. évfolyam, 341-367. szám)

1904-12-01 / 341. szám

— Új udvari tanácsosok. A hivata­los lap mai száma közli: A király a személye körüli miniszter előterjesztésére Rupp Zsig­­mondnak, a budapesti közjegyzői kamara el­nökének és Weiszmann Fülöp dr.-nak, a kamara elnökhelyettesének a közügyek terén és különösen a közjegyzői pályán szerzett érdemeik elismeréséül a m. kir. udvari taná­csosi czímet dijmentesen adományozta. — A zsidók autonómiája. Rosenberg Gyula dr., orsz. képviselő, a szombathelyi zsidó községkerület elnöke elmondotta, hogy eddig a magyar kormányférfiak meghagyták a zsidó autonómia kérdését a maga rende­zetlenségében s ezáltal megfosztották a zsi­dóságot attól az egyedüli fegyvertől, mely kulturális fejlődése és egygyé tétele szempont­jából egyedül állott rendelkezésére. Majd ki­jelentette, hogy tudomása szerint mértékadó helyen megvan a hajlandóság arra, hogy e mulasztás jóvátétessék. A másik föladat az, hogy az 1848. évi XX. törvényczikk a vi­szonyoknak megfelelő végrehajtása körében a zsidóság jogosult kívánságai is megfelelő figyelembe vétessenek. — Viktor Emánuel és Péter király. Viktor Emánuel olasz király, mint Belgrádból jelentik, igen szívélyes hangú táviratban ér­tesítette Péter szerb királyt arról, hogy barát­sága újabb jeléül a legmagasabb olasz erdót, az Annuncziáta-rendjelet adományozta neki. Péter király azonnal köszönő választ küldött s kijelentette, hogy külön követtel küldi el viszonzásul az olasz királynak a Kara Györgye-csillag jelvényeit, kifejezéséül igaz ragaszkodásának. A német trónörökös esküvője. Berlini tudósítónk jelenti, hogy udvari körök­ből vett értesülés szerint a trónörökös eskü­vőjének napját márczius 23-ára, csütörtökre tűzték ki. Az esküvő után az ifjú pár Pots­­damban fog lakni. — Magyar püspökök a pápánál. A pápa kihallgatáson fogadta Vályi János eperjesi és Firczák Gyula munkácsi görög­katolikus püspököket. — A tápéi plébánosi állás. Emlí­­tettük, hogy a tápéi plébánia közelebb új gazdát kap, akinek a választása, mint kegy­­úrra, Szeged város törvényhatóságára van bízva. Az állásra eddig Bogoss Béla, a mos­tani adminisztrátor adta be pályázati kérvé­nyét, de értesülésünk szerint a szegedi szár­mazású Deák Antal drégelypalánki káplán, az ismert, jeles tárczaira is pályázni fog, a megválasztatás sikerének teljes kilátásával. — Uj ügyvéd. Eisenstein Rezső dr., Eisenstein Jakab dr. kórházi h. igazgató fia, az ügyvédi vizsgát tegnap szép sikerrel le­tette. — Az uj vizvezeték. Az uj vizma ma megkezdte működését. Este 6 órakor a Széchenyi-téren kinyitották a vízcsapokat és magas sugarakban szökött föl a víz a csö­vekből. Bizonyos ünnepélyes estély is járult ehhez : katonazenekar játszott és nagy kö­zönség gyönyörködött az ideiglenes szökő­kutak játékában. Az új vízmű működésére vonatkozólag a polgármester hirdetményben hozza a közönség tudomására a szükséges tudnivalókat. — A tápéi plébánia átadása. Szil­­­er Gyula volt tápéi plébános ma adta át az uj adminisztrátornak, Bogoss Bélának a tápéi plébániát. Az aktusnál a várost, mint kegy­urat, Gaál Endre dr. képviselte. — A vasárnapi munkaszünet. A magyarországi kereskedelmi alkalmazottak szakegyesületének szegedi csoportja ma pa­naszos levéllel fordult a rendőrfőkapitányhoz. Azt panaszolják, hogy a szegedi kereskedők nem tartják be a vasárnapi 10 órai záró­időt. Kérik a főkapitányt, hogy ellenőriztesse a záró­ idő pontos betartását. E szakegylet el­határozta, hogy azokat a c­égeket, kik a záró időt be nem tartják, föl fogja jelenteni a kihágási bíróságnál. A tagok ebben az ügyben most vasárnap délután értekezletet fognak tartani. A Gyásshir. .Arad egyik legtekinté­lyesebb polgára, Szécsényi Adolf nagykeres­kedő f. hó 29-én meghalt Aradon. A köz­­becsülésben álló polgár halála általános, mély részvétet keltett nemcsak Aradon, hanem egész Arad- és Csanádmegyékben, ahol az elhunytat osztatlanul szerették, tisztelték és becsülték. Halálát a következő családi érte­­sítés jelenti: Özv. Szécsényi Adolfné szül. Kaufmann Róza a maga és gyermekei, valamint az alant fölsorolt hozzátartozói nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy férje, Szécsényi Adolf kereskedő éle­tének 60-ik és boldog házasságának 38-ik évében, hosszas szenvedés után f. hó 29-én, délelőtt 11 órakor jobblétre szenderült. A drága halott hült tetemei folyó évi deczember hó 1-én, délelőtt 10 órakor fognak saját lakásából (Weitzer János­ utcza 12. sz.) az izr. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Arad, 1904 november 29. — Szécsényi Oszkár, Nuss­­baum Szécsényi Flóra, Bleyer dr. Szécsényi Blanka gyermekei. Nussbaum Zsigmond, Bleyer Márk dr. orvos vejei. Nussbaum Lilike, Bleyer Laczika, Bleyer Lilike, Bleyer Pistike unokái. Szécsényi Lajos, özv. Kohn Szécsényi Katalin, Stern Szécsényi Fanni, Fischhof Szécsényi Mari testvérei. Kaufmann János, Stern Sámuel, Fischhof Lipót, Havas Manó sógorai. Kaufmann Jánosné, Havas Manóné sógor­női. Kaufmann Dóra gyámleánya. — A franczia hadügyminiszter humánus rendelete. Párisból jelentik, hogy Berteaux hadügyminiszter körrendeletben föl­szólította a hadtestparancsnokokat, hogy mindazokat a katonákat, akiknek nincs meg a kellő ellentálló erejük, különösen azokat, akiket a tüdővész fenyeget, vizsgáltassák meg és esetleg bocsássák haza. Az igy elbocsátott katonák számát az újságok 7000-re becsülik. — A népoktatási törvény és a tanítók. Sassi Nagy Lajos szegedi tanár harminczezer tanító nevében nyilt levelet tett közzé, a magyar képviselőházhoz czimezve. A levél három pontban sorolja föl azokat a sérelmeket, amelyeket az új népoktatási ja­vaslat magában foglal. És igazán égbekiáltó az az igazságtalanság, amely a néptanítókat sújtja. Mert a kormány a szegény néptanító­kat olyan fizetésben részesíti, amelynél még egy portásnak is nagyobb javadalmazása van. A tanítóknak ezzel a javaslattal szem­ben egyedüli reménységük az, hogy a kép­viselőház nem fogja engedni a tanítókra nézve sérelmes javaslat törvényerőre emel­kedését. A nyílt levél szerint a legnagyobb sérelem a szégyenletes 800 és 1000 koronás tanítói fizetés. Ez igazán arc­pirító szégyen­foltja a javaslatnak. Szolgai fizetést adni a községi és felekezeti tanítónak a XX. század­ban, a mai drága világban, igazán nem járja ! A javaslat elismeri, hogy a tanítói oklevél értéke egyenlő az érettségi bizonyítványnyal s még sem becsüli annyira sem, mint a négy polgári osztályú bizonyítványt, mert ennek alapján az írnok 1400 korona fizetést élvez. A tanító munkája, képesítése, társadalmi állása után a tizedik és kilenczedik fizető osztályt érdemli meg. A 800 koronás szégyen­paragrafust tehát okvetlenül törölni kell, különben az egész javaslatból csak papiros­törvény lesz s az ország megbélyegzi magát az egész művelt világ előtt. A magyar ország­gyűlésnek ennélfogva becsületbevágó köteles­sége, hogy az egyetemes tanitógyűlés és a beadott memorandum szerény kívánságát törvénynyé emelje. — Mese­ délután. A belvárosi óvó­intézetben dec­ember 4 én délután 3 órakor lesz az első mesemondó délután. Az ezen intézetbe járó óvodás gyermekek díjmentesen hallgathatják a mesemondást, idegen gyer­mekek 20 fillért, felnőttek 40 fillért fizetnek. A mesemondás programja a következő : Szmollény Nándor tanár a mesemondás czél­­ját fejtegeti. Újvári Péter író gyermekmesét mond, Székely Gáborné óvónő pedig mozgó képeket mutat be. A mesemondás 7 órakor ér véget. — A Csanádi egyházmegye szá­mokban. Most jelent meg a Csanádi egy­házmegye új évkönyve a Szeplőtelen Mária díszes képével. A pápa és a megyés püspök czímerével ellátott évkönyvből kitűnik, hogy cserneki és tarkeői Dessewffy Sándor, aki tizenötödik éve püspök, szent Gellértnek immár nyolczvanhatodik utóda. A Csanádi káptalan tudvalevőleg 1232-ben alapíttatott. Kétszáz évig, 1560—1757-ig a restaurálásig pihent s igy Németh József fölszentelt püs­pök 1879-től a káptalan negyvennyolczadik nagyprépostja. A káptalan tagjainak száma csak nemrég lett teljes Blaskovics Ferencz apát, ifjabb alapítványi kanonokkal. A Csa­nádi kanonokok száma 8, tiszteletbeli 6, főesperes 6, plébános 235, segédlelkész 113, nyugdíjazva 15, jubiláns 14, az összes lel­készek száma 383, a hívők száma 879,790 ; azonkívül van 484 apácza és 59 theológiai hallgató. Az egyházmegye legrégibb parochiái: Szeged-Belváros (1199.), Makó (1700.), Te­­mesvár-Bel- és Gyárváros (1717.), a legfiata­labb parochiák: Makó-Ujváros és Arad- Gáj (1904.). — Változás az aradi oláh lap szerkesztésében. A Tribuna czimü aradi oláh napilap szerkesztőt cserélt. Az eddigi felelős szerkesztőnek, Russu-Sirianu János­nak neve lekerült a lapról s helyette Bocu Szevér, a lap eddigi helyettes szerkesztője lett a felelős szerkesztő. Russu-Sirianu mint főmunkatárs megmarad a Tribuna kötelé­kében. — Udvari vadászatok Csanád­­megyében. Kisjenőről jelentik, hogy az idén csak kisebb udvari vadászatokat tarta­nak Kisjenőn. A nagyobb udvari vadászato­kat Mezőhegyesen rendezik, ahol — mint ismeretes — József Ágost kir. herczeg a nyáron nagy ki­terjedésű vadászterületet bérelte — Új csatornaterv az Atlanti- és a Csendes-óc­eán összekötésére. Lon­donon át jelentik, hogy Columbia­ állam kor­mányát egy új óc­eán közötti csatorna terve foglalkoztatja. A csatorna a Panama-föld­­szorosnak déli részét, a Darien-földszorost vágná keresztül, amely a Panama-köztársaság elszakadása után Columbia birtokában ma­radt. Columbia ezt a csatornatervet játsza ki az Egyesült­ Államokkal szemben, amely tudvalevőleg támogatta Panama függetlenségi törekvéseit, hogy így biztosítson befolyást a csatornaügy intézésébe. — Betiltott népgyűlés. A nagy­­szentmiklósi oláhok tiltakozó népgyűlést akar­tak tartani, hogy azon az új népoktatási ter­vezet ellen állást foglaljanak. A gyűlést azonban — mint lapunknak írják — Hadfy főszolgabíró betiltotta. Az oláhok a betiltó rendelet ellen a belügyminiszterhez föleb­­beztek. — Az ügyvédi czimtáblák. Az ügyvédi czimtáblák magyar fölirással leendő ellátása tárgyában erélyes körözvényt bocsá­tott ki a temesvári ügyvédi kamara az összes tagokhoz, azon komoly figyelmeztetéssel, hogy panasz esetén az e rendelkezés ellen vétők ellenében a legnagyobb szigorral jár el. A körözvénynek az a panasz szolgált alapul, hogy a kamara területén több helyen egyes ügyvédek czimtábláikon a magyar föl­­irást tudatosan mellőzik, ami határozottan az államnyelv elleni tüntetés. Vájjon a szegedi kamara még sohasem gondolt erre ? — Nők kongresszusa Pétervárott. Pétervárról jelentik, hogy 1905 júniusában az SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged, 1904. csütörtök deczember 1.

Next