Szeged és Vidéke, 1907. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1907-02-01 / 27. szám

Szeged, 1907. február 1., péntek, SZEGED ÉS VIDÉKE. meghatva megölelte és megcsókolta távozó kollégáját, aki maga is elérzékenyült. Dará­nyi is igen szíves hangon búcsúzott volt minisztertársától. Polónyit ezután csak fia, Polónyi Dezső képviselő és Sólyom Andor, az igazságügy­minisztérium elnöki osztályának vezetője ke­reste föl. Polónyi kijelentette, hogy a minisz­tériumába már nem megy, sajtópörének aktái­val foglalkozik e héten és sem politikust, sem újságírót nem fogad. Mihelyt pedig fölmentése megérkezik, elbúcsúzik a minisz­tériumától és báró Kaas Ivorral köröskényi birtokára megy. Wekerle miniszterelnök holnap délután öt órakor Pécsbe utazik és magával viszi Polónyi Géza igazságügyminiszter lemondá­sát. Ugyanekkor előterjeszti a királynak az új miniszter Günther Antal kinevezését is. Valószínű, hogy az igazságügyminisztérium­ban történt változást a hivatalos lap vasár­napi száma fogja közölni. Késő éjjel jelentik, hogy az igazságügyi államtitkár Meskó lászló függetlenségi kép­viselő, Nyíregyháza követe lesz. LÁTHATÓK. A Saarbrücken­ katasztrófa, Saarbrücken, január 31. Frigyes Lipót herceg a Reden-tárnát még a mai nap folya­mán meglátogatja. Ebből a körülményből széles körökben azt következtetik, hogy ott egynémely dolgok nincsenek rendben. Eb­ben a meggyőződésben az embereket meg­­erősítette az a rövid beszéd, melyet a her­ceg az áldozatok temetésén mondott. — Azért küldtek ide, mondotta a herceg, hogy,a dolgokat megvizsgáljam. Általánosan azt hiszik, hogy ez a mon­dat a katasztrófa keletkezésének okaira cél­zott. Biztosat nem lehet megtudni. Csak sejtik, hogy a katasztrófát megelőző vasár­nap volt befolyással az eseményekre. A közvágóhíd botránya. A polgármester vizsgálatot rendelt. Megnyitják február 18-án? (Saját tudósítónktól.) A Szeged és Vidéke ma vezető helyen hívta föl a figyelmet arra a botrányos javaslatra, amelylyel a mérnökség a közvágóhíd megnyitásának elhalasztását és ezzel a város jövedelmeinek csökkentését java­solja. Megírtuk, hogy a mérnökség azzal az ürügygyel akarja megokolni a köz­vágóhíd megnyitását, hogy az épület nem száradt ki és igazolta ezt Mak­ó István mérnökkel, a Reök-gyár mérnökével, annak a Reök-gyárnak a mérnökével, amely a gépberendezéseket november 15-ike helyett máig sem állította be. Dr. Lázár György polgármester a Szeged és Vidéke fölhívására ma érdek­lődött a dolog iránt és elrendelte a vizsgálatot, hogy mi az oka annak, hogy a közvágóhíd az ígért november 15-ike helyett még a közgyűlésileg el­határozott február 18-án sem lenne meg­nyitható ? Jung Péter kir. főállatorvos ma ki­jelentette a polgármesternek, hogy a köz­vágóhíd február 18-án megnyitandó s hogy gazdasági szempontból ennek nemcsak hogy akadálya nincs, hanem szükséges is. Bokor Pál tanácsnoknak, a gazdasági ügyosztály vezetőjének az a fölfogása, hogy a vágóhidat meg kell nyitni, mert az 1907. évi költségvetésbe annak jövedelmeit beillesztették, már­pedig az 1907. év február 18-ikáig való jövedelem­ csökkenés is nagy s a közvágóhidat ápri­lisig jövedelem nélkül hagyni nem lehet. Ligeti Béla, az új közvágóhíd építő­­vállalkozója ma szintén megjelent a pol­gármesternél és a Szeged és Vidéke álláspontját igazoló tényekre hívta föl a polgármester figyelmét E szerint a mér­nökség tudatosan téved. Az új közvágó­híd 1905 novemberben tető alá került és tizennégy hónap alatt kiszáradha­tott. Ellenben kérdés az, hogy ha az új közvágóhíd épülete ki volna szá­radva, — föltéve, hogy nincs — meg­nyitható volna-e ? Úgy tudjuk, hogy nem, mert noha ma január 31-ike van és a megnyitás napjától 18 nap választ el, a gépek egy része, így a hűtő­készülékek nincs itt s a kazánok, gépek még­ fölszereletlenek. Így tehát a közvágóhíd február 18-án, ha kiszárad­tak is a falak,­­ nem lesz megnyit­ható. Mindezt pedig majd kideríti a vizsgá­lat. Csak annak a során ne kerteljen a mérnökség ! Szeged város közgyűlése. Politika, választások, gazdálkodás (Saját tudósítónktól.) Szeged város tör­vényhatósági bizottsága a szerdai ülését Pálfy Ferenc emlékezetének szentelvén, tulajdon­képpen ma kezdette meg januári közgyűlését. A közgyűlés első napjának jelentősebb ügyei az adókivetés, a politikai köriratok, a választások és a vagyonelidegenítések voltak. Ezeknek a tárgyaknak egy részéről külön cikkeink számolnak be. Ami pedig egyéb dolog történt, arról az alábbi részletes tudósítás számol be: A közgyűlésen dr. Kelemen Béla főispán elnökölt, jegyzők dr. Tóth Mihály, Balogh József aljegyzők és Bárdoss Béla osztály­jegyzők voltak. Elnök bejelentette a törvényhatósági bizottság két tagjának : Enyedy Károlynak és Vass Károlynak halálát. A közgyűlés rész­vétét fejezi ki és megbízza a polgármestert, hogy az elhunytak családjához részvétiratot intézzen. Dr. Tóth Mihály aljegyző a polgármester jelentését mutatja be január hónapról. A jelentést, valamint az árvaszék évnegyedes jelentését, amelyet Balogh József aljegyző mutatott be, tudomásul vették. A tanács javaslatára dr. Gerle Imre in­dítványát a városi zenekar létesítése, Hauser Rezső Sándorét a polgári és felsőkereske­delmi iskolák kettéválasztása, továbbá dr. Pap Róbertét a tanyai vasút állami keze­lésbe adása, végül dr. Kószó Istvánét a kerületekben szemétlerakodó helyek létesítése tárgyában a közgyűlés kiadta javaslattétel végett. A közgyűlés ezután tudomásul vette a közkórház szervezeti szabályrendeletére, a pártjavadalmi díjszabályzatra érkezett minisz­teri jóváhagyásokat és dr. Lippay Lajos ellenzésére is tudomásul vette a szeged— kisteleki vasúti közlekedés tárgyában érkezett leiratokat. A közgyűlés ezután köriratokat tárgyalt és ezek során Udvarhely megye átiratára a tanítói fizetések rendezéséért, Sárosmegye átiratára az alkoholellenes intézkedések megtételéért és Zombor város átiratára az állategészségügyi törvénynek a sertésvészre vonatkozó részének módosítása tárgyában fölért az országgyűléshez. A közgyűlés ezután tudomásul vette az új virilisták és új városatyák névjegyzékét, valamint az I. kerületben elrendelte egy bizottsági tagsági helyre a pótválasztást. Ezután választások voltak. Bizottsági tagsági helyeket töltöttek be. Elfogadta a közgyűlés Cigány János nyugalmazott jász­berényi polgármesternek gyorsírói célokra tett alapítványát. Bokor Pál tanácsnok a felsőtanyai citek­­földek eladatását javasolta. Ez meg is történt névszerinti szavazás útján, de Pillich Kálmán és Kertész József városi alügyész fölszólalásai után elrendelte a közgyűlés a földek helyes fölmérését, mert panaszok történtek, hogy az eladott városi földek rendszerint nagyob­bak a mérnökségi fölmérésnél. Az alsótanyai iparvállalat r.-t. telekvételi kérvényét utasította még el a közgyűlés, amelynek este fél nyolc órakor az elnök folytatását pénteken délután négy órára halasztotta. Eső után köpönyeg. Az igazságtalan adókivetés. Szeged a progresszív adóért. (Saját tudósítónktól.) Szeged város közgyűlése ma fölirt a progresszív adó mel­lett az országgyűléshez, valamint fölírt, hogy az adókivető és fölszólamlási bizottságok minden törvényhatóság területén külön ala­kíttassanak meg. A közgyűlésen e kérdés körül alapos vita volt és támadták az adó­kivető bizottság működését. Kiss Arnold és dr. Kormányos Benő igen érdekes dolgokat mondottak ebben a tárgyban és még Ter­­novszky Alajos pénzügyigazgató is elismert némi igazságot. A vita különben heves volt és dr. Becsey Károly meg társai annyiszor szólottak közbe, hogy az elnöknek figyel­meztetni kellett őket a szólásszabadság jogára. Kormányos Benő törvényhatósági bi­zottsági tag a januári közgyűlés elé indít­ványt terjesztett a fokozatos adórendszerről és egyebekről. Azt akarja az indítványozó, hogy a közgyűlés írjon föl az országgyűlés­hez a fokozatos adórendszer behozatala és az iránt, hogy az adókivető és adófölszólam­­lási bizottságok törvényesen szoruttassanak arra, hogy az adózó közönség érdekeit figye­lembe vegyék. A tanács dr. Fodor Károly adóügyi ta­nácsnok előadása értelmében azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az indítványnak a foko­zatos adózásra vonatkozó részét tegye magá­évá, de a másikat mellőzze, mert az adókivető és adófölszólamlási bizottságok úgyis a tör­vény alapján állanak. Kormányos Benő a tanács javaslatát el­fogadja, mindazonáltal nem hallgatja el, hogy sem az adókivető, sem az adófelszó­­lamlási bizottság nem teljesíti hivatását a polgárság érdekében. Inkább a nagyadózók, mint a kisemberek érdekeit istápolják. Ternovszky Alajos pénzügyigazgató vé­delmébe veszi a bizottságok működését. Sze­rinte az adókivető bizottság méltányosan jár el. Becsey Károly: Ha a Back cégről van szó. Elnök: Ne méltóztassék a szónokot zavarni! Ternovszky Alajos: Az adófelszólam­­lási bizottság működése szabályos. Dobay Gyula: Dehogy. Elnök: Ha a szónokot zavarják, név­­szerint nevezem meg a közbeszólókat. Ternovszky Alajos azt bevallja, hogy az adókivető és felszólamlási bizottságok összeálltása helytelen. De az a baj, hogy akik a bizottságba valók, azok nem vállal­ják a tagságot, akik meg­vállalják, azokat a közgyűlés kifogásolja. Elfogadja a tanács javaslatát. Kiss Arnold, mint kereskedő szól hozzá a kérdéshez. Az adókivető bizottságnak más­hol szakemberek a tagjai. Szegeden nem. Ő tavaly a szegedi kereskedők nevében kérte, hogy a kereskedők egy képvise­lője is legyen tagja a bizottságnak. Ezt a pénzügyigazgató nem engedte meg, csak

Next