Szeged és Vidéke, 1907. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1907-02-01 / 27. szám
Szeged, 1907. február 1., péntek, SZEGED ÉS VIDÉKE. meghatva megölelte és megcsókolta távozó kollégáját, aki maga is elérzékenyült. Darányi is igen szíves hangon búcsúzott volt minisztertársától. Polónyit ezután csak fia, Polónyi Dezső képviselő és Sólyom Andor, az igazságügyminisztérium elnöki osztályának vezetője kereste föl. Polónyi kijelentette, hogy a minisztériumába már nem megy, sajtópörének aktáival foglalkozik e héten és sem politikust, sem újságírót nem fogad. Mihelyt pedig fölmentése megérkezik, elbúcsúzik a minisztériumától és báró Kaas Ivorral köröskényi birtokára megy. Wekerle miniszterelnök holnap délután öt órakor Pécsbe utazik és magával viszi Polónyi Géza igazságügyminiszter lemondását. Ugyanekkor előterjeszti a királynak az új miniszter Günther Antal kinevezését is. Valószínű, hogy az igazságügyminisztériumban történt változást a hivatalos lap vasárnapi száma fogja közölni. Késő éjjel jelentik, hogy az igazságügyi államtitkár Meskó lászló függetlenségi képviselő, Nyíregyháza követe lesz. LÁTHATÓK. A Saarbrücken katasztrófa, Saarbrücken, január 31. Frigyes Lipót herceg a Reden-tárnát még a mai nap folyamán meglátogatja. Ebből a körülményből széles körökben azt következtetik, hogy ott egynémely dolgok nincsenek rendben. Ebben a meggyőződésben az embereket megerősítette az a rövid beszéd, melyet a herceg az áldozatok temetésén mondott. — Azért küldtek ide, mondotta a herceg, hogy,a dolgokat megvizsgáljam. Általánosan azt hiszik, hogy ez a mondat a katasztrófa keletkezésének okaira célzott. Biztosat nem lehet megtudni. Csak sejtik, hogy a katasztrófát megelőző vasárnap volt befolyással az eseményekre. A közvágóhíd botránya. A polgármester vizsgálatot rendelt. Megnyitják február 18-án? (Saját tudósítónktól.) A Szeged és Vidéke ma vezető helyen hívta föl a figyelmet arra a botrányos javaslatra, amelylyel a mérnökség a közvágóhíd megnyitásának elhalasztását és ezzel a város jövedelmeinek csökkentését javasolja. Megírtuk, hogy a mérnökség azzal az ürügygyel akarja megokolni a közvágóhíd megnyitását, hogy az épület nem száradt ki és igazolta ezt Makó István mérnökkel, a Reök-gyár mérnökével, annak a Reök-gyárnak a mérnökével, amely a gépberendezéseket november 15-ike helyett máig sem állította be. Dr. Lázár György polgármester a Szeged és Vidéke fölhívására ma érdeklődött a dolog iránt és elrendelte a vizsgálatot, hogy mi az oka annak, hogy a közvágóhíd az ígért november 15-ike helyett még a közgyűlésileg elhatározott február 18-án sem lenne megnyitható ? Jung Péter kir. főállatorvos ma kijelentette a polgármesternek, hogy a közvágóhíd február 18-án megnyitandó s hogy gazdasági szempontból ennek nemcsak hogy akadálya nincs, hanem szükséges is. Bokor Pál tanácsnoknak, a gazdasági ügyosztály vezetőjének az a fölfogása, hogy a vágóhidat meg kell nyitni, mert az 1907. évi költségvetésbe annak jövedelmeit beillesztették, márpedig az 1907. év február 18-ikáig való jövedelem csökkenés is nagy s a közvágóhidat áprilisig jövedelem nélkül hagyni nem lehet. Ligeti Béla, az új közvágóhíd építővállalkozója ma szintén megjelent a polgármesternél és a Szeged és Vidéke álláspontját igazoló tényekre hívta föl a polgármester figyelmét E szerint a mérnökség tudatosan téved. Az új közvágóhíd 1905 novemberben tető alá került és tizennégy hónap alatt kiszáradhatott. Ellenben kérdés az, hogy ha az új közvágóhíd épülete ki volna száradva, — föltéve, hogy nincs — megnyitható volna-e ? Úgy tudjuk, hogy nem, mert noha ma január 31-ike van és a megnyitás napjától 18 nap választ el, a gépek egy része, így a hűtőkészülékek nincs itt s a kazánok, gépek még fölszereletlenek. Így tehát a közvágóhíd február 18-án, ha kiszáradtak is a falak, nem lesz megnyitható. Mindezt pedig majd kideríti a vizsgálat. Csak annak a során ne kerteljen a mérnökség ! Szeged város közgyűlése. Politika, választások, gazdálkodás (Saját tudósítónktól.) Szeged város törvényhatósági bizottsága a szerdai ülését Pálfy Ferenc emlékezetének szentelvén, tulajdonképpen ma kezdette meg januári közgyűlését. A közgyűlés első napjának jelentősebb ügyei az adókivetés, a politikai köriratok, a választások és a vagyonelidegenítések voltak. Ezeknek a tárgyaknak egy részéről külön cikkeink számolnak be. Ami pedig egyéb dolog történt, arról az alábbi részletes tudósítás számol be: A közgyűlésen dr. Kelemen Béla főispán elnökölt, jegyzők dr. Tóth Mihály, Balogh József aljegyzők és Bárdoss Béla osztályjegyzők voltak. Elnök bejelentette a törvényhatósági bizottság két tagjának : Enyedy Károlynak és Vass Károlynak halálát. A közgyűlés részvétét fejezi ki és megbízza a polgármestert, hogy az elhunytak családjához részvétiratot intézzen. Dr. Tóth Mihály aljegyző a polgármester jelentését mutatja be január hónapról. A jelentést, valamint az árvaszék évnegyedes jelentését, amelyet Balogh József aljegyző mutatott be, tudomásul vették. A tanács javaslatára dr. Gerle Imre indítványát a városi zenekar létesítése, Hauser Rezső Sándorét a polgári és felsőkereskedelmi iskolák kettéválasztása, továbbá dr. Pap Róbertét a tanyai vasút állami kezelésbe adása, végül dr. Kószó Istvánét a kerületekben szemétlerakodó helyek létesítése tárgyában a közgyűlés kiadta javaslattétel végett. A közgyűlés ezután tudomásul vette a közkórház szervezeti szabályrendeletére, a pártjavadalmi díjszabályzatra érkezett miniszteri jóváhagyásokat és dr. Lippay Lajos ellenzésére is tudomásul vette a szeged— kisteleki vasúti közlekedés tárgyában érkezett leiratokat. A közgyűlés ezután köriratokat tárgyalt és ezek során Udvarhely megye átiratára a tanítói fizetések rendezéséért, Sárosmegye átiratára az alkoholellenes intézkedések megtételéért és Zombor város átiratára az állategészségügyi törvénynek a sertésvészre vonatkozó részének módosítása tárgyában fölért az országgyűléshez. A közgyűlés ezután tudomásul vette az új virilisták és új városatyák névjegyzékét, valamint az I. kerületben elrendelte egy bizottsági tagsági helyre a pótválasztást. Ezután választások voltak. Bizottsági tagsági helyeket töltöttek be. Elfogadta a közgyűlés Cigány János nyugalmazott jászberényi polgármesternek gyorsírói célokra tett alapítványát. Bokor Pál tanácsnok a felsőtanyai citekföldek eladatását javasolta. Ez meg is történt névszerinti szavazás útján, de Pillich Kálmán és Kertész József városi alügyész fölszólalásai után elrendelte a közgyűlés a földek helyes fölmérését, mert panaszok történtek, hogy az eladott városi földek rendszerint nagyobbak a mérnökségi fölmérésnél. Az alsótanyai iparvállalat r.-t. telekvételi kérvényét utasította még el a közgyűlés, amelynek este fél nyolc órakor az elnök folytatását pénteken délután négy órára halasztotta. Eső után köpönyeg. Az igazságtalan adókivetés. Szeged a progresszív adóért. (Saját tudósítónktól.) Szeged város közgyűlése ma fölirt a progresszív adó mellett az országgyűléshez, valamint fölírt, hogy az adókivető és fölszólamlási bizottságok minden törvényhatóság területén külön alakíttassanak meg. A közgyűlésen e kérdés körül alapos vita volt és támadták az adókivető bizottság működését. Kiss Arnold és dr. Kormányos Benő igen érdekes dolgokat mondottak ebben a tárgyban és még Ternovszky Alajos pénzügyigazgató is elismert némi igazságot. A vita különben heves volt és dr. Becsey Károly meg társai annyiszor szólottak közbe, hogy az elnöknek figyelmeztetni kellett őket a szólásszabadság jogára. Kormányos Benő törvényhatósági bizottsági tag a januári közgyűlés elé indítványt terjesztett a fokozatos adórendszerről és egyebekről. Azt akarja az indítványozó, hogy a közgyűlés írjon föl az országgyűléshez a fokozatos adórendszer behozatala és az iránt, hogy az adókivető és adófölszólamlási bizottságok törvényesen szoruttassanak arra, hogy az adózó közönség érdekeit figyelembe vegyék. A tanács dr. Fodor Károly adóügyi tanácsnok előadása értelmében azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az indítványnak a fokozatos adózásra vonatkozó részét tegye magáévá, de a másikat mellőzze, mert az adókivető és adófölszólamlási bizottságok úgyis a törvény alapján állanak. Kormányos Benő a tanács javaslatát elfogadja, mindazonáltal nem hallgatja el, hogy sem az adókivető, sem az adófelszólamlási bizottság nem teljesíti hivatását a polgárság érdekében. Inkább a nagyadózók, mint a kisemberek érdekeit istápolják. Ternovszky Alajos pénzügyigazgató védelmébe veszi a bizottságok működését. Szerinte az adókivető bizottság méltányosan jár el. Becsey Károly: Ha a Back cégről van szó. Elnök: Ne méltóztassék a szónokot zavarni! Ternovszky Alajos: Az adófelszólamlási bizottság működése szabályos. Dobay Gyula: Dehogy. Elnök: Ha a szónokot zavarják, névszerint nevezem meg a közbeszólókat. Ternovszky Alajos azt bevallja, hogy az adókivető és felszólamlási bizottságok összeálltása helytelen. De az a baj, hogy akik a bizottságba valók, azok nem vállalják a tagságot, akik megvállalják, azokat a közgyűlés kifogásolja. Elfogadja a tanács javaslatát. Kiss Arnold, mint kereskedő szól hozzá a kérdéshez. Az adókivető bizottságnak máshol szakemberek a tagjai. Szegeden nem. Ő tavaly a szegedi kereskedők nevében kérte, hogy a kereskedők egy képviselője is legyen tagja a bizottságnak. Ezt a pénzügyigazgató nem engedte meg, csak