Szeged és Vidéke, 1907. július (6. évfolyam, 148-173. szám)

1907-07-16 / 160. szám

Sieged, 1907. július 16., kedd, SZEGED ÉS VIDÉKE. gyárnak és a kiegyezés megalkotójának bölcs tanitásaihoz. A­ küzdelmet az összes alkotmányos eszközökkel folytatni fogják. A volt báb­helyettesen kívül egész csomó horvát­­képviselő tartott tegnap beszámoló és harcra tüzelő beszédet. A beszédek­ közül említést érdemel Medakovics Bogdzinnak, a horvát országgyűlés elnökének Plaskiban mondott beszéde. Medakovics hangsúlyozta, hogy a har­cot folytatni fogják úgy a közös, mint a horvát országgyűlésen. Mindenesetre meg kell törni az idegenek uralmát Horvát­ország fölött, — mondotta. Ebben a beszédben annak a bejelentése az érdekes, hogy a horvátok a közös or­szággyűlésen is, tehát Budapesten is foly­tatják a harcot. Ez esetleg obstrukciót is jelent. Érdekes még Supilonak tegnap elmondott vakmerő hangú beszéde. Supilo Glinában tartott beszámolót. Beszédében többek között kifejtette, hogy a koalíció jövő akciója a magyarok elleni harc lesz, mely addig tart, míg a törvénytelen után becsempészett magyar nyelv eltűnik Horvátország területéről és a magyarok és horvátok közötti viszony a paritás alapján rendeztetik. E küzdelem esetleg hevesebb lesz, mint 1848-ban volt. Tomasich Miklós, az egykor sokat sze­repelt politikus is nyilatkozik egy újságban. Hibáztatja, hogy a horvátok Polónyival egy­általán tárgyaltak valaha. Ilyen emberrel nem szabad szóbaállani. Tiltakozik aztán az ország fölzavarása ellen és törvényes nyuga­lomra inti. A horvát-szerb koalíció tagjai ezenkívül mindenfelé beszédeket mondottak. Érdekes, hogy a lemondott főispánok és osztályfőnö­kök egy része képviselőjelöltnek lép fel, így Mihalovics Antal volt főispán Eszéken akar képviselő lenni. Krastavi volt kultuszfőnök Vinkovcében Starcsevics-párti programmal lép föl. Nagy-román összeesküvés. Osztrák lazítás — ellenünk. — Lueger, Maniu, Vajda, együtt. — A „Romania Juna“. (Saját tudósítónktól.) Bécs hallatlan perfidiája, amelylyel a nemzetiségeket a magyar állameszme ellen uszítja, ma már olyan mérveket ölt, hogy vétkes könnyelmű­ség volna a veszedelmes szimptómák fölött továbbra is egyszerűen napirendre térni. A „Gr­oss-Oesterreich­“ mozgalom mellék­hajtása a nagy-román ábránd és Lueger fő­vezérlete alatt Maniu, Vajda, Vlad és hasonló kemény legények állnak a mozgalom élén, mely Magyarország romjain óhajtja fölépíteni az ál­mok birodalmát. Az oláh összeesküvés fészkének a neve ez: „Romania juna'’" a Bécsben székel. A nyilvánosság előtt a császárvárosban lakó román egyetemi hallgatók otthona. Jótevői között szerepel, mint az évi jelentése elárulja. Károly román király és a bukaresti kultur­­liga, Bécs városa, Lueger főpolgármester, Vajda Sándor, Maniu Gyula, Vlad Aurél országgyűlési képviselők, Cioban Virgil cs. és kir. közös hadseregbeli lelkész és mások. A „Romania juna“ termeiben vígan fo­lyik az izgatás Magyarország ellen. A ma­gyarokról ilyen tónusban esik itt szó : „A mi eszményeink úgy is tudjátok. Nem kell tehát bővebben vázolnom, hogy mit akarunk. Lelki szemetek előtt áll Nagy- Románia. Most egyelőre csak annyit mon­dok : gyertek, menjünk át a hegyeken, látogassuk meg véreinket, kik a magyarok közt élnek, jertek, hogy saját magatok győ­ződjetek meg felőle, hogy minden magyar, gonosz ember. * Jöjjetek, hogy saját szemeitekkel lássá­tok azt a mostoha sorsot, amiben odaát a románok, véreink élnek. Ha titeket meg­látnak, úgy talán nem csüggednek a to­vábbi várakozásban. Végzem szavaim a mithologiai Anteusra való hivatkozással, aki mindig újult erőre kapott, valahányszor lábaival az anyaföldet érintette. Mi is erősebbek leszünk, ha test­véreinkhez megyünk, mert az a föld odaát — a románoké.“ A bécsi egyesület pedig nyíltan dicsek­szik azzal, hogy a magyarországi románság vezetőit ő szállítja be a képviselőházba. Nem csinál titkot belőle, hogy Vlad Aurél, Maniu Gyula és Vajda-Vojvoda Sán­dor az ő védszárnyai alatt készítik elő a „hegyeken túli“ románságot a „nagy föltá­madásra.“ A „Romania simá“-nak ők a re­ménységei, legjobbjai, legendás hősei. POLITIKA. Pihennek a miniszterek. A kiegyezési babérokkal terhesen hazatért miniszterek kö­zül Wekerle Sándor miniszterelnök és Kos­suth Ferenc kereskedelmi miniszter azonnal pihenőre tértek. Wekerle birtokára, Dánosra, Kossuth Ferenc pedig Benyovszky Sándor grófhoz Soltra utazott. Rajtuk kívül Andrássy Gyula gróf és Günther Antal is távol van­nak a fővárostól. Ma este azonban vala­mennyien hazaérkeznek, hogy a holnapi minisztertanácson résztvegyenek. KÜLFÖLD. Edvárd király és Vilmos császár talál­kozása. Edvárd király Erzsébet hercegnő szoborleleplezése alkalmából Hamburgba vagy Friederichshofburgba érkezik s ott találkozni fog Vilmos császárral. A Berliner Tageblatt tudakozódott Hamburgban, hogy igaz-e ahir s a hatóságtól azt a feleletet kapta, hogy hivatalosan mit sem tudnak a császártalál­­kozásról. A felelet azonban inkább igenlő . Így valószínű, hogy Edvárd király és Vilmos császár legközelebb találkozni fog. A bosnyák kérdés a Reichsrathban. Wolf, az ismert nagynémet képviselő, a Reichs­­rath mai ülésén meginterpellálta Beck báró, osztrák miniszterelnököt amiatt a beszéd miatt, amelylyel Wekerle Sándor miniszter­­elnök leszögezte a magyar kormány állás­pontját, hogy Bosznánra a magyarnak van legelőbb igénye. Igaz, hogy Wekerle azóta visszaszívta Bécsben ezt a Budapesten oly népszerűen elszónokolt kortesnyilatkozást, de azért Wolf mégis sérelmesnek látja a We­­kerle-féle kijelentéseket Ausztriára nézve. Szerinte Magyarországnak semmi joga Bosz­niára. Sőt még Horvátországban sincs joga a magyar kormánynak basáskodni. Követeli, hogy a horvátok a kiegyezési tárgyalásokon képviselve legyenek, mert — mondja — Horvátország a monarkiában a harmadik faktor! Beck az interpellációra nem vála­szolt még. oo Az Albina terjeszkedik. — Erdélyi magyarok veszedelme. —­ ­Saját tudósitónktól.) A nagyszebeni Albina alaptőkéjét megduplázta, egy millió kétszázezer koronáról fölemelte két millió négyszázezerre. Akik ösmerik az erdélyi magyar birto­koknak szomorú sorsát, román kézbe való jutását, azok tudják, milyen szerepe van e körül az Albinának. Ez az a pénzintézet, amely rendszeresen hatalmába keríti a ma­gyar birtokokat és azokat románok számára összevásárolja. A bank vezetőségében csupa ekszponált nemzetiségi vezérember ül, így az igazgató­ságban Metián János dr. püspök, Leményi Livius dr., aki a legutóbbi képviselőválasz­tásokon mint oláh nemzetiségi jelölt szere­pelt és illyésfalvi Papp György, a renegát magyar, aki valamikor a balközép párt al­­ellöke volt, a legutóbbi választásokon azon­ban mint oláh nemzetiségi jelölt bontott zászlót. Az Albina titkára Brediceanu Tibe­rius dr., fia Brediceanu Koriolán nemzeti­ségi képviselőnek, a betét­osztály főnöke Ardelea Radu ismert nemzetiségi agitá­tor, a jelzálog-osztályt — ennek feladata a birtokszerzés — pedig Papp Konstantin vezeti. És ez az intézet növekszik, gyarapszik. Hatalmába keríti a magyar földet és adósaivá teszi — sajnos — sok vármegyében a me­gyei tisztviselőket is. Törvénynyel, hatalmi intézkedéssel nem lehet gátat vetni az Albina terpeszkedésének, de igenis lehetne a magyar pénzintézetek útján, amelyek könnyen para­lizálhatnák az Albina akcióját, ha fele annyi szeretet volna bennük a magyar ügy iránt, mint a­mennyi buzgalommal szolgálja az Albina a maga nemzet- és cgazaellenes céljait. A levélkézbesítés gyorsítása. Levélgyűjtő szekrények a házakban. — Kossuth Ferenc Szegedhez. (Saját tudósítónktól.) Érdekes és ötletes újítást akar bevezetni Kossuth Ferenc keres­kedelmi miniszter a levélkézbesítés gyorsítása érdekében. A levélposta kézbesítése különö­sen a nagyobb városokban igen fárasztó szol­gálat. Akárhányszor megtörténik, hogy egy­­egy levélhordó — kivált különösebb alkal­makkal — alig győzi a garmadával érkezett leveleket kézbesíteni s megesik, hogy a levélhordó, akinek rajonjába nagyobb bér­­házak jutottak, még késő délután is a dél­előtti postát kézbesíti. A miniszter a levélhordóknak e nehéz szolgálatán könnyíteni óhajt egy humánus és a levélkézbesítés gyorsítása céljából üdvös intézkedéssel. Kossuth Ferenc ugyanis le­iratot intézett a nagyobb, forgalmasabb váro­sokhoz és ebben elrendeli, hogy a hatóság intézkedjék, hogy a több emeletes bérházak­ban az egyes lakók címére érkezett levelek befogadására a földszinten, lehetőleg a kapu­bejárat alatt, levélgyűjtő szekrényeket al­kalmazzanak és hogy legalább az újonnan építendő házakban az ilyen levélgyűjtő szek­rények alkalmazása lehetővé tétessék. Kossuth Ferenc leiratában hangsúlyozza, hogy a levélgyűjtő szekrények alkalmazása a levélkézbesítés gyorsítását eredményezné, amennyiben a lakók hamar kaphatnák kéz­hez a címükre érkezett leveleket. A kereskedelmi miniszter leirata ma ér­kezett le Szeged városához. A tanács már a jövő heti ülésén foglalkozik ezzel az érdekes reformmal és előreláthatólag teljesíteni fogja a miniszter óhaját. A tanács azután föl fogja szólítani a nagyobb bérházak tulajdonosait, hogy a miniszteri leirat értelmében helyezzék el a levélgyűjtő-szekrényeket. AZ ARANY GOLYÓHOZ SZÉLHENTI-TÉR. nCTELEM! AZ ARANY PILLÉHEZ ELAUZÁL-TÉR. 3199—204 C* I*AC7 űráruházaiban a raktáron levő összes áruk a feltűnő olcsó árban ópusittolnak el

Next