Szeged és Vidéke, 1908. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)
1908-09-01 / 200. szám
1908 IX/1 SZEGED ÉS VIDÉKE. fedezhesse, a gazda mindig megtalálhassa azon vevőt, kinél eladandó áruját legelőnyösebben értékesítheti. Ezen cél előmozdítására az áru- és értéktőzsde jellegével bíró csarnok helyiségei ugyan naponta délutáni fél 2-től fél 8-ig nyitva lesznek, de hogy a vidéki vevőknek és eladóknak, akik nem tartózkodhatnak állandóan Szegeden, alkalom nyúttassék az egymással való biztos találkozásra, minden szerdán és szombaton a fent említett délutáni órákban hetivásárok fognak tartatni, hogy a távolabb lakók is ezen napokon esetleges üzleteiket egymással megköthessék. A Szegedi Lloyd-társulat vezetősége az üzletek formai részének egyöntetűségére való tekintettel, jogszokásokat (Usanceok) készített, melyek vidékünk különleges viszonyaihoz alkalmazkodva, a vevő és eladó jogait és kötelességeit szabatosan meghatározzák és így a kötendő üzletek korrekt lebonyolítását biztosítják. Gondoskodtunk továbbá arról, hogy vitás kérdésekben a forgalomban résztvevő feleknek egy választott bíróság álljon rendelkezésére, mely peres esetekben gyorsan, pártatlanul és — szakértőkből állván — hozzáértőleg döntsön oly esetekben, amidőn az illető felek ezen bíróságot igénybe venni óhajtják. Azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk ezennel. Címhez, hogy bennünket oda irányuló önzetlen törekvésünkben, hogy az Alföld közgazdasági érdekeit intézményünk által előmozdítsuk, nagybecsű támogatásában részesítsen azáltal, hogy saját hatáskörében az érdekelteknek a szegedi áru- és értékcsarnok létesítését és annak célzatait tudomásra juttatni szíveskedjék. Az eladó és vevő saját jól fölfogott érdekükben járnak el, ha ügyleteiket csarnokunk szokásjogaira való hivatkozással és annak választott bírósága illetékességével kötik meg, megjegyezvén, hogy ezen szokásjogok gyűjteményének egy példányával szívesen szolgálunk. Amint fentebb említettük, a szegedi áru- és értékcsarnok szeptember 5-én délután fél 1 órakor fog megnyittatni. Ez alkalomra. Címedet meghívni bátorkodunk és kérünk, hogy a megnyitás ünnepélyének díszét megjelenésével emelni kegyeskedjék. Méltóztassék ezáltal külső tanujelét adni — Az én kis fiamat elviszik tőlem. Mert hát nincs kegyelem. A gyerek már megnőtt s itt az iskolaév, el kell vinni oda, ahol tudós professzorok a tudmány csöppjeit öntik kobakjába. Ahol nagyobb fiú van, aki már nem először teszi meg az életbelépésnek ezt a nehéz útját, ott könnyebben megy minden. De ahol először bocsátják a szülői fészekből távol idegenbe azt a betyár lurkót, meth ott nagy sorsa van még a keserveknek. A néni is ott kint a méhesben a köténye sarkát sűrűen emeli arcához, melyen egy-egy ragyogó fehér csöpp szalad gyakran végig; a szakácsnénak máskor nótás ajka, most szinte oly néma , sőt a szigorú apa, a tekintetes úr, aki ott az ambitusban fújja buzgalommal címeres, ezüst kupakos pipáját, odaodakap szeméhez, mintha füst ment volna belé. Az urfi pedig méltó mosolygással készül a nagy útra. Meg-megsimogatja a kandalló tetején gimnyasztó kandúr tarka, villamos szép hátát. Az öreg bodri kutya is oly szomorú szegény, hát hozzá is esik egy becéző szava. Előáll a kocsi, a bakon Jancsi kocsis. Két szürke paripa türelmetlen, vágja az udvar homokját. S aztán, hogy fölülnek, apa, meg a fiú s aztán hogy robognak, az útnak két felén fölébük hajol a hársnak, akácnak ingóríngó lombja s fehér kendő lobog az udvarház magas ablakából akkor is utánuk, amikor már eltűnnek a látóhatárról . . . Csendes lesz a máskor vidám lak. Csak fojtott zokogás hangja hullik néha ki az alkonyatba. Az édesanya lelkéből föltörő szomorúság . . . És robog a kocsi, majd pedig a vasút hagy el hegyet, rónát. — S amint eltűnnek a régi, kedves tájak, ragyogó, szép álmok rajzolódnak a gyermek lelkébe. Nagy város, fényes palotákkal, a zsibongó élet tele vidámsággal. Aztán, hogy ideér, kápráztatja szemét a külső fény, pompa. Az iskola táján vidám pajtásoknak serege üdvözli. S hogy elmegy a szigorú, jó apa, a legeslegelső köny akkor csillámlik meg gyermeki szemében. S hogy jó az első éj, ahogy elpihen az idegen hajlékban, lelkéből is kitör a nagy keserűség . — Anyám, édesanyám! . . . Az almafa, körtefa ága meghajlik az érett gyümölcsök nehéz súlya alatt. Az aranyszínű szőlőfürtök tájékáról kereplővel hajtja el a csősz a tolvaj seregélyhadat. Búcsúzik a nyár pompája, virága, hogy aztán ha elolvad a reánk következő tél zord fagya, visszatérjen ismét ezer gyönyörűségével. De a gyermeknek, aki most elbúcsúzik a szülői háztól az az édes, kacagó, zománcos boldogsága, amit most elhagyott, nem tér vissza többé soha . . . azon meleg érdeklődésnek, mellyel hazánk közgazdaságával szemben viseltetik, melynek a jövőben a szegedi áru- és értékcsarnok remélhetőleg egyik fontos szerve lesz. Amidőn azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a megnyitásnál való szíves megjelenésével bennünket meg fog tisztelni, maradtunk hazafias üdvözlettel. A Lloyd-társulat, Obláth Lipót Elnök Miksa, Cszínyi János igazgatók, Zsigmond titkár, Szegedi Weiner Vermes A végrehajtási törvény és a város. — A tisztviselők kölcsönei és az adó.— (Saját tudósítónktól.) Az új végrehajtási törvény igazságtalan, egyoldalú és erős intézkedései nagy zavarokat okoznak a város ügyeinek intézésében is. Amint általánosan, úgy ebben az esetben sem enyhiti a zavarokat és bajokat az az egy esztendő, amelyre bizonyos tekintetekben az életbeléptetési rendelet fölfüggeszti a törvény hatályát. Nagy mértékben sújtja és teszi nehezebbé a kisebb városi tisztviselők megélhetését a novella. Eddig ugyanis hónaponkénti egyenlő huszonnégy részletben való törlesztésre állandóan kaptak a tisztviselők kamatmentes kölcsönt a várostól. Most ez a kedvezmény a kisebb fizetésű tisztviselőkre nézve teljesen megszűnik. Hétfőn éppen a végrehajtási novella következtében már meg is tagadta a tanács egy olyan előlegnek kiutalását, amely különben minden tekintetben megszavazható lett volna. Az adók behajtásánál is nagy bajokat és sok kellemetlenséget okoz a novella. Mégpedig nemcsak a községi, hanem az állami adók behajtásában is. Éppen azért szinte érthetetlen a novellának az a rendelkezése, amely a házbéren kívül az adókra nézve is megnehezíti a végrehajtási eljárás kezdeményezését és lefolytatását. Azt mondják, a kormánynak már a végrehajtási novella készítésekor meg volt a terve, amely szerint ezen segít. Az a szándéka ugyanis, hogy a közigazgatási végrehajtást különválasztja a bíróitól s ezáltal lehetővé teszi az adók minden körülmények mellett való behajtását. A Szeged és Vidéke tudósítója hétfőn beszélgetést folytatott ebben a dologban Szekerke Lajos adóügyi tanácsnokkal, aki a következőket mondta: — Az új végrehajtási törvény következtében bizony nagy veszedelem fenyegeti az adókat. Első dolgom és kötelességem természetesen megvédeni a törvényhatósági adókat Épp azért javaslatba hozom rövidesen a tanácsnál, hogy az életbeléptetési rendelet intézkedéseinek megfelelően intézkedjék, hogy a következő negyedévre kivetett adók még a régi törvény alapján legyenek behajthatók. Azután már csak törvényhozási intézkedés segíthet. Bizonyos, hogy a novella következtében a városnak nagy adóveszteségei lesznek. Így szaporodnak azok a bajok és veszedelmek, amelyet az új végrehajtási törvény okoz. Persze ezek a közigazgatási félszegségek mindenhol előállanak és nemcsak Szeged, de az állam is károsul a novella rendelkezései következtében. Sok próbálkozás után rájött a szegedi közönség, hogy legolcsóbban mégis csak Popov Testvérek cégnél lehet vásárolni. Ezen cég csakis legjobb minőségű, legújabb és legizlésesebb árukat árusítja, szigorúan szabott árak mellett. Dús választék: selyem, szövet, mosóáruk, mindennemű női ruhakelmék, siffonok, vásznak, ágy- és asztalterítők, függönyök és menyasszonyi kelengyékben. 767-72)13—16 1- 3 Az államvasutak üzletvezetője. Steiczel Frigyes nyugalomban. — Felszeghy Ferenc üzletvezető. — Uray Zoltán üzletvezető-helyettes. Saját tudósitónktól.) Nyugalomba megy egy úr, aki igazán munka után keresi a pihenést. Steiczel Frigyes, a magyar királyi államvasutak szegedi üzletvezetője beadta nyugdíjazási kérvényét. A kérelmet teljesítették és az üzletvezető nyugalomba megy. Utóda Felszeghy Ferenc főfelügyelő, üzletvezető-helyettes lett, míg helyettes üzletvezetőnek Uray Zoltán főfelügyelőt nevezték ki, aki legutóbb a vasúti és hajózási főfelügyelőségnél működött. Steiczel Frigyes hosszú, értékes és komoly munkásság után hagyja ott az államvasutak szolgálatát. Egyik legkitűnőbb vezető tisztviselőjét veszíti el az államvasut Nagy tudás, komolyság és munkaszeretet jellemezte mindenkor. Hosszú szolgálata alatt mindig a szegedi üzletvezetőség területén működött; soká volt eszéki osztálymérnök, majd itt, az üzletvezetőség székhelyén előbb ügyosztályvezető, később üzletvezető lett. Harmadfél esztendővel ezelőtt nevezték ki Uhlarik Béla áthelyezése után szegedi üzletvezetővé. A közhivatalnokok közül szokatlan népszerű Szegeden Steiczel. A közéletben nagyon előkelő szerepet visz. Az államvasút tisztviselői törhetetlenül ragaszkodtak hozzá. Leginkább a vasúti sztrájk alkalmából tűnt ki ez a szeretet. De a törvényhatósági életben is tekintélye és súlya van Steiczel véleményének. A legutóbbi bizottsági tagválasztásokon is ő kapott legtöbb szavazatot. A tanyai vasút és a villamos vasút ügyében az ő álláspontja állott mindenkor legközelebb a közönségéhez. A szegedi képzőművészeti egyesületet és az OTTHON tisztviselők körét ő alkotta meg s azonfölül a kaszinói életnek egyik vezetője. Szeretettel és tisztelettel viseltetik mindenki Steiczel Frigyes személye iránt Szegeden. Hogy hivatalos munkálkodásának színteréről kilépett, hogy az üzletvezetőségi palotát elhagyja, azért hű marad ő Szegedhez. Mindenesetre továbbra is tagja marad a