Szeged és Vidéke, 1910. július (9. évfolyam, 147-173. szám)
1910-07-29 / 171. szám
Cserkészés a tanácsfilésen. (Saját tudósítónktól.) A király nyolcvanadik születésnapjának méltó megünneplése is nagy gondot ad — egyéb, igazán nem kicsinyelni való dolgai között — a tekintetes tanácsnak. Pro primo föl kell lobogóztatni a várost. Ez pedig, ámbár a szegedi ember hódolata a koronás királya iránt kétséget nem szenvedhet, nem olyan könnyű dolog. A zászlók ugyanis többnyire, gondosan összegöngyölve ugyan, a padlások legporosabb és legrejtettebb zugaiban várják az ünnepi alkalmakat. Annak a nagyon elrejtett padlászugnak a fölkeresése pedig még gondolatnak is olyan kényelmetlen, hogy a zászlótulajdonos és egyébként szigorú házigazda még a cselédjét is csak bizonyos megfontolás után bujtatja föl érte. Már most a polgármester ékesszavú és lelkesítő plakátokon serkenti majd a házigazdákat arra, hogy a megfontolásuk rövid és pozitív eredményű legyen. Aztán, pro secundo, jön a díszes kivilágítás. „Utasíttatik a városi gazdász, hogy a város tulajdonát képező középületek kivilágításáról és a kivilágítás anyagának beszerzéséről gondoskodjék.“ Aztán utasíttatik a számszék, hogy 1000 koronát utalványozzon a polgármester és a főkapitány kezeihez a városi szegények számára. (A polgármester magának tartja fönn a „szemérmes szegények“ megajándékozását.) Aztán következik még egy csomó utasítás. De igazán fejtörést okoz a tekintetes közgyűlésnek az a határozata, hogy „a helyőrség és a városi árvaház növendékei pedig az ünnepi alkalomra megvendégeltessenek.“ Mert mivel lehet megvendégelni például a katonaságot, hogy sokba se kerüljön, gavalléros is legyen? Mi volna a katonaság ízlése szerint való, ami egyúttal leginkább volna alkalmas a polgárság és a katonaság közti hagyományos jóviszony ápolására és élesztésére ? A bor talán ? Avagy a sör ? . . . Melyik előkelőbb ? Gaál Endre például a sört határozottan előkelőbbnek tartja s nézetéhez csatlakozik Koczor János is. Annyival is inkább, mert ő jól beavatott forrásból, mint katonaügyi szenátor arról értesült, hogy a helyőrségi legénység — noha a nyílt választást tiltja a szerénysége — szívesebben fogadná a sört. Igen, de itt Bokor Pálnak aggályai vannak. Hogyan fogják majd kimérni a sört? Literszámra, avagy poharanként? Koczor szenátor megnyugtató válasza után is a többség mégis csak a bor felé húz. A polgármester pláne kedves mosolylyal kijelenti, hogy a Boszniába, Avtovácba vezényelt magyar gyerekeknek is jussuk van egy kis jobbféle hazai homokihoz, mert hiszen most Avtovác is a szegedi helyőrséghez tartozik. Avtovác a mienk, akár Átokháza. No most, ha már eldöntötték volna, hogy mivel vendégeljék meg hát a helyőrséget, — de nem döntötték el — akkor következik a másik, nem kevéssé fontos kérdés, hogy — menynyivel. A gavallérság szelleme fényesen győzedelmeskedik. Nem fél, hanem egész liter jó borral vendégelik SZEGED ÉS VIDÉKE. A nyíregyházi huszárok. Brutális őrmester. BUDAPEST, Július 28. (Telefonjelentés.) A nyíregyházi szökevény huszárok ügye interpelláció alakjában csütörtökön a Házban is szóba került. Huszár Károly néppárti képviselő interpellálta meg a honvédelmi minisztert, hogy van-e tudomása azokról a brutalitásokról, amelyek a katonai kaszárnyákban uralkodnak. Debrecenben csütörtök reggel a szökevény huszárok közül nyolcat kihallgattak. Ezek azt mondták, hogy azért hagyták el tüntetőleg a Századot, mert Dubovics László őrmester kegyetlen bánásmódját nem tudták tovább tűrni. Rendes szolgálati után azért nem mehettek panaszra, mert ebbéli szándékukat az őrmester folyton megakadályozta. A vizsgálat most abban az irányban folyik, hogy volt-e fölbujtó a huszárok közt. A huszárok azt vallják, hogy önként, minden fölbujtás nélkül határozták el magukat a szökésre. Magyar-osztrák katonai körökben óriási föltünést keltett a nyíregyházi huszárok esete s annak részleteiről a közös hadügyminiszter távirati jelentést kért. A szenzációs eset után egyébként az uralkodó is érdeklődött. A húsz szökevényt most a huszárlaktanya fogházában őrzik. meg fejenkint a minden fegyvernembeli katonákat s elvetik azt a közbevető indítványt is, hogy félliter nagyon jót — félliter szódával. De aztán mégis csak szóba hozta valaki, hogy nem jó volna-e inkább a bor árával megvendégelni a helyőrséget. Ezen pedig talán még most is vitatkoznak. Fizet, mint a katonatiszt! Keserű frázis volt ez eddig, de éppen itt az ideje, hogy megváltozzék. Most már olyanformán kell átalakítani, hogy: fizet mint a király a katonatisztekért. Az alezredes és az úrmesterek. Legenda egy katonai botrányról. (Saját tudósítónktól.) Szombaton reggel négy részeg zenészaltiszt — három a II. honvédkerület, egy a 46. gyalogezred zenekarából — részeg állapotban botrányt rögtönöztek a Petőfi Sándor-sugárút egyik vendéglőjében. A részeg emberek botrányának persze nagy nézőközönsége támadt s nem csoda, ha néhány nap alatt a tömeg fantáziájában az sült ki belőle, hogy egy alezredest karddal megtámadtak s hogy borzasztó katonai függelemsértés történt. A legenda napok óta terjedt a városban s a Petőfi Sándor-sugárútról bekerült a nyilvánosság elé is. Ennélfogva illetékes helyről a következők közlésére kérték föl a Szeged és Vidéke szerkesztőségét: — Július 23-án, szombaton reggel, amikor Janausebek Gyula alezredes, az 5. honvédgyalogezred zászlóaljparancsnoka a Petőfi Sándor-sugárúton ment, az egyik pálinkamérés előtt négy ittas állapotban levő őrmesterrel találkozott. Az őrmesterek egyike kivont karddal egy kutyát hajszolt. Mikor az alezredes közeledett, a mámoros altisztek el akartak illatni. A kutyát üldöző őrmester épp az alezredes előtt akart elsurranni, azonban részeg fővel nem tudta kardját hüvelyébe visszadugni. Az alezredes ezt az embert megállította, mire a másik két honvéd is megállt, a közös őrmester ellenben a sarkon elfordult a 46-os kaszárnya felé. Az alezredes a három őrmestert egy arra gyakorlatra haladó századból kirendelt négytagú készültséggel bekisértette a kaszárnyába, ahol, amikor mámorukat kialudták, részegség miatt néhány napi szobafogságot kaptak. Az, hogy az ügy a hadbíróság elé kerülne, vagy hogy függelemsértés történt volna, egyszerűen mese. Janausebek Gyula alezredes most az ezred Tompa-pusztai gyakorlatán van s ott vannak az őrmesterek is, akiknek szobafogságuk folytán az a büntetésük, hogy szolgálat után a táborozás ideje alatt nem szabad elhagyni a lakásukul kirendelt tanyaházat. Ezt kapták azért, mert részeg fővel karddal kergettek egy kiskutyát a Petőfi Sándor-sugárúton. Szegedi nevezetességek. Szegednek éppen az a nevezetessége, hogy sok olyasmije van, amiért más városok pukkadoznak. Eddig volt, a régi világból itt maradt, gyógykovácsa. (Hát hiszen ami azt illeti, van ez másfelé is.) De nem volt gyógykalaposa, míg nekünk van, akár a Kárászutcán keresel Lemle-kalapot, akár a nagykörút sarkán orvosságot. Most készül a gyógy-pék intézmény is, amit Wertheim Sándor, a rokonszenves patikus üt nyélbe. A tarifaemelés ellen. Az arad-csanádi vasút bojkottja. MAKÓ, Július 28. (Távirat.) Az arad-csanádi vasút tarifaemelése a makói baromfi- és gabonakereskedőket érzékenyen érinti, minek következtében elhatározták, hogy árujukat ezentúl lehetőleg az államvasút vonalain fogják szállítani, mert az államvasút , tetemes refakciót biztosít nekik. Árujukat ennélfogva ezentúl Kiszombor helyett Valkányban és Apátfalva helyett Őscsanádon fogják föladni, a gabonakereskedők pedig Szeged helyett Hódmezővásárhelyen adják hajóra a gabonát. 1910 Vn/29 SZEGEDI ÉLET A rendőrség létszámemelése. — A főkapitány javaslata. — (Saját tudósítónktól) A város lakosságának szaporodása, az építkezések fokozatos emelkedése, a közforgalom fejlődése a vagyon és a közbiztonság érdekében szükségessé teszik a rendőrség fokozatos fejlesztését is. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány épp ezért az idén a rendőrséget szaporítani kívánja hat első-, hat másodosztályú és két őrsparancsnokkal. Azért kér ilyen csekély létszámszaporítást, mert az idén a vegyvizsgáló-állomás létesítése, nemkülönben a bejelentési hivatal fölállítása az évi költségvetésben nagyobb anyagi áldozatot követel. A város nagykiterjedésű területén a legkülönbözőbb helyeken létező 12 rendőrlaktanyában a jelenleg 110 főnyi rendőrlegénységgel a szolgálatot kellőképpen teljesíteni nem lehet, még ha tekintetbe veszszük az esetleges betegeskedéseket és a szabadságolásokat is. Amellett az óriási forgalmú budapest—temesvári, valamint fiumés nagyváradi vonalakon, ahol különösen az utazó zsebtolvajokra és egyéb kétes ekszisztenciákra a legfokozottabb felügyeletet kell gyakorolni, az oda kirendelt 4, illetve 3 rendőrrel éjjelnappali fokozatos szolgálatot teljesíttetni, hogy az eredményes is legyen, majdnem lehetetlen követelmény. Evangélikusok gyűlése. Egyházmegyei közgyűlés Szegeden. (Saját tudósítónktól) A csanádcsongrádi ágostai hitvallású evangélikus egyházmegye rendes évi közgyűlését pénteken tartja meg Szegeden. A közgyűlést megelőzőleg csütörtökön délelőtt 10 órakor egyházmegyei népiskolaszéki ülés volt az egyházközség népiskolai termében. Délután 3 órától kezdődött az egyházmegyei lelkészi értekezlet, majd egyházmegyei gyámintézeti gyűlés, 6 órakor pedig a szokásos egyházmegyei előtanácskozmányt tartják meg a megbízó levelek, illetve közgyűlési jegyzőkönyvi kivonatok személyes átadása mellett. Pénteken reggel gyámintézeti istentiszteletet tartanak, amelynek végeztével az egyházmegyei közgyűlés kezdődik meg az iskolában. A közgyűlés tárgysorozatán huszonkét egyházi ügy szerepel. A külterületi csendőrség. — Megsürgetik a kormánynál. — (Saját tudósítónktól.) A külterületi csendőrség kérdése egészen elaludt, noha a tanyákon a rendőrség a közbiztonsági szolgálatot ellátni a csekély anyagi erő miatt képtelen. Andrássy Gyula gróf volt belügyminiszter már megígérte a külterületre a csendőrséget, de nem lett belőle semmi sem. A polgármester átiratára most a tanács megsürgeti az ügyet. A nyomor. — Eladta a lefoglalt gabonát. — (Saját tudósítónktól.) Négyökry Antal szegedi földmives sikkasztás büntette miatt került csütörtökön a szegedi királyi törvényszék büntető tanácsa elé. Az volt a bűne, hogy a biróságilag lefoglalt gabonáját eladta. A szegény ember