Szeged és Vidéke, 1913. május (12. évfolyam, 101-124. szám)

1913-05-02 / 101. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XII, nyam. 101 (3499) SZ.­­ SZEGED, 1913. Május 2. péntek. Politikai napilap :­ Megjelen minden délután. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: FRANK JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvény­társaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvény­társaság könyvnyomdája, Lorilleux Ch. és Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária­ utca 6. szám. Telefon (interurbán és helyi) 84. A főszerkesztő telefonja 3. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken : egész évre 18 ko­rona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 ko­rona 50 fillér; külföldre a postai számítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újsá­­gosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hírlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen pana­szokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária­ utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és hirlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a cím­szó, valamint minden vastagabb betű­ből szedett szó kétszeresen számító­dik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges kész­­pénzfizetés mellett, ha közlésre alkal­mas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadó­­hivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró­hir­detéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny­­nyen elfér. Apró­hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegy­zés, házasság, születés, haláleset) köz­lése egyszer öt koronába kerül. Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. Háború. Ausztria-Magyarország további megaláztatást sem Montenegró, sem a kis országot támogató nagyhatalmak részéről nem haj­landó eltűrni. Oroszország tá­mogatása, noha váltig azt han­goztatta, hogy érvényt kíván szerezni a nagyhatalmak akara­tának, elejétől fogva nyilvánvaló volt. Hozzácsatlakozott szövetsé­gese Franciaország s Anglia is. A hármas entente hatalmai egyre halasztották a londoni reunió döntését abban, hogy végre a makacs és elbizakodott Monte­negró ellen erélyesebb rendsza­bályokhoz nyúljanak. Az entente a legutóbb kitűzött határidőről, csütörtök délutánról is elhalasz­totta a határozatot hétfőre. Mi­vel nyilvánvaló a célzat, hogy Montenegrót akarják a véde­lemre előkészíteni a huza­voná­­val, a monarkia tovább nem várhat, ha akaratának érvényt akar szerezni . Szkutarit a montenegrói katonaságtól meg akarja tisztítani. Olaszország és Németország szövetségében bízva, önállóan kezdi meg most ak­cióját. Bizonyos, hogy a monarkia nagyon komoly feladat előtt áll, még akkor is, ha csupán Mon­tenegróval lesz dolga. Akármi­lyen kicsiny is ellenfélnek Mon­tenegró, mégis számottevő el­lenség lakosságának harcias fa­natizmusa és veszedelmes terré­numa miatt. De az ellentétnél fogva, amely Oroszország és szövetségesei s a hármas­ szö­vetség között fönnáll, az sem lehetetlen, hogy Montenegrónak segítői lesznek az entente-hatal­­mak. S ez a nagyobb veszede­lem, mert Szkutari egy esetle­ges európai háborút csakugyan nem érne meg. De meggondolva azt az óriási kockázatot, amely­­lyel ez a háború járna, a ha­talmak aligha juttatják odáig a dolgot. A monarkiának azonban meg kellett az előzmények után ten­nie a mostani elhatározó lépést a saját presztízse érdekében, mert ha most gyöngeséget mu­tatna, annak kiszámíthatatlan következései lehetnének a jövő­ben. Ha a délszláv hetvenkedé­­sekkel szemben továbbra is kö­zömbös türelmet mutatna, ezzel azt igazolná, hogy a szláv ál­mok, amelyek a monarkia föl­oszlatását kézzelfoghatónak lát­ják, könnyen megvalósítható valószínűségek. Hogy helyes, vagy helytelen volt-e eddig a monarkia kül­politikája, azt eldönteni most nem lehet. Bizonyos, hogy a legnagyobb mérséklet vezette, amely amíg csak lehetett, ke­rülte a fegyvert. De ha már egyszer a fegyverhez kellett nyúlni, akkor a monarkia be­csülete azt kívánja, hogy min­den veszedelemmel szemközt is (Saját tudósítónktól.) Röser Ádám, a lelkes mecénás mesélte el, hogyan alapították meg annak idején a gyertyámosiak szegedi konviktusát. Röser volt az, aki korán belátta, mekkora fontossága van, ha a sváb fiúk magyar városban tanulnak. A saját községével, Gyertyámossal akarta megkezdetni az úttörő munkát, de ismerte nehezen moz­duló embereit, akik majd meg­rémülnek a költségektől s hirtele­­nében föl se fogják az ügy nagy jelentőségét. Uramfia, esetleg arra is gondolnak, hogy az apró svábok esetleg elfelejtik az anyanyelvü­ket ! Bement tehát a vármegye akkori főispánjához, Hertelendy József­hez s elmondta, hogy a falu bölcsei egyik legközelebbi ülésükön tár­gyalják az ő indítványát, de félti a sorsát. — Arra kérném a főispán urat, legyen segítségemre. — Kedves Röser, — mondta Hertelendy — maga ellenzéki em­ber, mit tudom én, mit fog nevelni azokból a gyerekekből ! De enged­jen a negyvennyolcból. Röser, aki akkoriban — minden torontáli svábhoz hasonlóan — Apponyi nemzeti párti politikájá­nak a híve volt, még ezt az áldo­zatot is meghozta. — Annyit engedtem, — meséli ő maga — míg a negyvennyolc­ból hatvanhét lett. Arra Hertelendy is megenyhült. — Most már mondja el, kedves Röser, hogyan segítsek? — Egyelőre tessék kiküldeni az megállja a helyét. Bizonyos, hogy Montenegrónak már en­gedni többet nem lehet. Ha en­gednénk, ez szégyenteljes meg­­hunyászkodás volna az apró országgal szemben. A monarkia eléggé konciliáns volt eddig. Ha most ellenfeleink mégis újabb kompenzációkat akarnak kicsi­karni, olyan helyzettel, amelyet ravasz módon, a tisztességet ki­­gúnyolva teremtettek meg, akkor természetes, hogy a monarkia az ilyen üzletbe bele nem mehet, alispán urat az elöljárósági ülé­sünkre. Ha ő jelen van, mindjárt megcsappan az emberek beszél­hetnék je s az indítványom sorsát nem kell féltenem. Hertelendy, Tisza Kálmán híres, legkedveltebb főispánja, mosolygott. — Hát csak menjen haza, Röser úr, nyugodtan. Az alispánt nem ígérhetem meg, azonban majd lesz valahogyan. Elérkezett a gyűlés napja. A tárgysorozaton négy tárgy szere­pelt: három apró ügy, negyedik­nek a szegedi konviktus. — Elborulva láttam, — meséli Röser — hogy a főispán meg­feledkezett rólunk, mégsem adtam föl a reményt s hozzászóltam az első tárgyhoz. Egy fas­szin épí­téséről volt szó, mindenki helye­selte, mégis — hogy időt nyer­jünk — annyi meggyőző érvet hoztam föl mellette, hogy az em­berek bámulva néztek rám. Mire jó ez a szónoklás ? Egy órát azonban kihúztam, jöhetett a többi négy tárgy, — ámbár inkább jött volna a főispán emberei Valaki­nek az illetőségét kellett elismerni, rendben volt a dolga, én mégis hosszú előadást tartottam arról, milyen fontos mindnyájunk életé­ben az illetőség; beszéltem, beszél­tem, már csak az istenben bíz­tam, ne némítson el valamiképpen, amikor kocsi állt meg a község­háza előtt. Dellimanics Imre csenei fő­­szolgabíró, a mostani főispán édes­apja lépett a terembe. — Bocsánat, hogy éppen gyűlés­­közben zavarom az urakat, de a A gyertyamosi kotmviktu­s születésének története. ÜZENETEK. B. D. Oda-vissza szóló vasúti jegyet lehet váltani Szabadkáig. Ezt külön­ben megtalálhatja minden menetrend­ben. A másodosztályú menettérti jegy ára 4 korona 20 fillér. K. Andor. Kérdése ellenkezik azzal a rendelettel, amely tiltja a katonaság hadmozdulatainak irányításáról szóló hírek közreadását. Kereskedő: A pálinkamérés nem a korlátolt, hanem a korlátlan italméré­sek közé tartozik, ezekben pedig áru­cikkeknek elárusítása tiltva van. Az iparnak világosan törvényellenesen, törvénybe ütköző módon való gyakor­lása pedig az iparhatóság által tudo­másul nem vehető s illetve a bejelen­tésről szóló igazolvány ki nem adható. Mivel a pálinkamérés kereskedéssel kapcsolatban nem űzhető s így a be­jelentés, hogy a pálinkamérő egyúttal tea, szikvíz, szörpök, péksütemény el­­árusításával is foglalkozni kíván, nem vehető tudomásul, a lefizetett ipardíj azonban visszautalandó. D. N. A színtársulat még csak ebben a hónapban marad Szegeden. A.r. A pénzügyigazgatósághoz kell kérvényt benyújtania. Bizony, amíg elintézik, az meglehetős­­ időbe kerül.

Next