Szeged és Vidéke, 1913. május (12. évfolyam, 101-124. szám)

1913-05-02 / 101. szám

2 jegyző úrral van dolgom. Ha meg­engedik, megvárom itt az ülés végét, ráérünk a magunk dolgára azután is. Leült, az elöljáróság pedig föl­vette a legünnepibb ábrázatát, mert hát ismeri, ugy­e fiatal bará­tom, az embereket? Mit jellemez­tem bővebben a helyzetet ! Volt ugyan makacs ellenzékünk, néhányan fölfordíthattak volna mindent, de ezeknek szavát vette a főszolgabíró jelenléte. — Épp most kellett ennek is érkeznie, — dörmögték boszan­­kodva. Azonban az indítvány nagyon hamar átment, az elnök olyan gyorsan kimondta a határozatot, mintha félt volna, hogy időközben megváltozik. Akkor aztán fölemelkedett a fő­szolgabíró. — Végtelenül meg vagyok hatva, uraim, hogy a véletlen éppen egy ilyen magasztos pillanatban hozott az önök körébe. Engedjék meg, hogy gratuláljak, amiért a kor színvonalára tudtak emelkedni.­­Az ellenzékiek most feszítették csak ki büszkén a kebelüket. Ez én va­gyok ! ( látszott az arcukon.) Az örvendetes hírt pedig nyomban megsürgönyözöm a miniszterelnök úrnak, had legyen neki is jó napja. A derék svábok oda voltak a lelkesedéstől (ők és a miniszter­­elnök, na jal), aztán lelkesedtek tovább , ma már három konvik­­tusuk van Szegeden. 9 nagyárad-szeged-fium­ei uj gyorsvonat. (Saját tudóajtónktól.) A nagy­várad-szeged—fiumei uj gyors­vonat május elsején indult meg s menetrendje ez: A nagyvárad—fiumei 5002. számú gyorsvonat indul Nagyváradról hajnali 1 óra 14 perckor, Őssi­­pusztán 1 óra 25 perckor, Cséffán 1 óra 56 perckor, Nagyszalontán 2 óra 17 perckor, Kötegyánban 2 óra 35 perckor, Sarkadon 2 óra 47 perckor, Gyulán 3 óra 7 perc­kor, Békéscsabán 3 óra 26 perc­kor, Orosházán 4 óra 15 perckor, Hódmezővásárhelyen 4 óra 57 perckor és Szegeden 5 óra 85 perckor van. Szeged-Bokváról indul hajnali 5 óra 45 perckor, Szabadkára reg­gel 6 óra 38 perckor, Bajára 8 óra 10 perckor, Báttaszékre 8 óra 37 perckor, Újdombovárra 9 óra 56 perckor és Fiuméba este 7 óra 54 perckor érkezik. Az 5001. számú ellenvonat Fiu­­méből elindul reggel 8 órakor, Új­­dombovárra érkezik este 6 óra 50 perckor, Bátaszékre 8 óra 13 perc­kor, Bajára 8 óra 50 perckor, Sza­badkára 10 óra 8 perckor, Szegedre 11 óra 20 perckor. Szeged-Rókusról indul éjjel 11 óra 35 perckor, Hódmezővásárhelyre érkezik 12 óra 2 perckor, Oroshá­zára 12 óra 51 perckor, Békés­csabára 1 óra 32 perckor, Sarkadra 2 óra 25 perckor, Kötegyánra 2 óra 84 perckor, Nyeryszalontára 2 óra 58 perckor, Cséffára 3 óra 14 perckor, Ossi­pusztára 3 óra 45 perckor érkezik és Nagyváradon van hajnali 3 óra 54 perckor. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1913 május 2 Sportfllmek Újszegeden.­­ Szegedi Atlétikai Klub pályaavatása. (Saját tudóajtónktól.) A Szegedi Atlétikai Klub csütörtökön délután rendezte pályaavatási ünnepségét az újszegedi sporttelepén. A pálya­avatás, az egyesület tizenötéves mű­ködésének kimagasló eseménye, impozáns keretben folyt le. Mint­egy négyezerötszáz ember tom­boló tapsvihara, a város hatóságá­nak és a sportegyesületek központi szövetségének megjelenése fokozta a sportesemény jelentőségét. A hatalmas tribün zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel és a tribün előtt olyan pompás korzót alkotott a sétálók tömege, mintha izgalmas lóverseny csábította volna ki a pá­lyára. A város hatóságát Lázár György dr. polgármester és Oaál Endre dr. kulturtanácsos képviselték. A Ma­gyar Labdarúgó Szövetséget Szie­­berth János alelnök és Herzog Ede szövetségi kapitány, a Magyar Atlétikai Szövetséget Su­rányi Fe­renc dr. alelnök, a déli kerületet pedig Kovács Ödön dr. előadó képviselték. Négy órakor kezdődött az ünnep­ség, atlétikai számokkal. Közben újlaki, a TAK kontinentális ké­pességű atlétája a diszkoszdobás rekordjának megjavításával kísér­letezett, ami pompásan sikerült is. Nyolcvannégy centiméterrel meg­javította a magyar rekordot és ez emlékezetes eseménye a pályaava­tási ünnepségnek. A kiváló atlétát lelkesen ünnepelték. Öt órakor kezdődött az ünnep­ség legérdekesebb jelenete. A TAK és a SzAK csapatai már föl­állottak a pályán, amikor Holtzer Tivadar, az egyesület népszerű el­nöke a város páholyában fölkérte Lázár György dr. polgármestert a kick-bot rúgásra. Előzőleg a pá­lyán Holtzer Tivadar elnök az egyesület nevében hálás szavakkal üdvözölte Lázár György dr. pol­gármestert, aki őszinte és szívélyes szavakkal válaszolt, diadalmas jö­vőt kívánva a szimpatikus sport­egyesületnek. A TAK vezetősége az egyesület babérral övezett cí­merét nyújtotta át az ünneplő egye­sületnek. És ezután következett a fölcsi­­gázott érdeklődéssel várt nagy­szerű pillanat: a polgármester labdarúgása. A megbeszélés sze­rint a bíró sípolt, amely után a polgármester fürgén és „rugéko­­nyan“ belerúgott a labdába. A kötelességtudó labda vagy hat méternyire gurult. A közönség tombolt, lelkesen éljenezte a SzAK legtekintélyesebb játékosát, aki mosolyogva köszönte meg az ovációt. — De nem gitt ám ! — mondta Gaál Endre dr., aki a nevezetes pillanatban, amikor a polgármester a labdába rúgott, valami kecses plérőz szemléletébe mélyedt el s mire föleszmélt. Lázár dr. már diadalmas fölénynyel élvezte első fottball-sikerét. — Előbb rúgott a polgármester úr, mint kellett volna, — magya­rázta a kulturszenátor. — Dehogy, kérlek szépen, — til­takozott a polgármester — a bíró úr fütyülése után rúgtam. Miért nem figyeltél oda? A páholyban egy kissé zavarba hozták a polgármestert. Bemutat­ták neki a MLSz és a MASz kép­viselőit, akiket igen udvariasan üd­vözölt. A következő pillanatban azonban óvatosan odahajolt Gaál Endre dr.-hoz és megkérdezte: — Ugyan, kérlek szépen, mi az ma az, vagy hogy hijják ? — Magyar Atlétikai Szövetség. — Hát a azok, amit annyira kiabálnak ? — Az a Szegedi Atlétikai Klub­­ — válaszolta fölényesen, harsány kacagás kíséretében Gaál Endre, aki már nagy sportsmann, mert már a­­ második footballmérkőzést élvezte. A polgármester az első félidő után eltávozott a pályáról. Őszinte megelégedését tolmácsolta bástyát Holtzer Tivadar elnöknek és meg­ígérte, hogy rendes látogatója lesz a SzAK mérkőzéseinek. Este nyolc órakor százterítékű bankettet rendeztek a vendégek tiszteletére. A banketten felköszön­tőket mondtak Gaál Endre dr., bástyái Holtzer Tivadar, Somogyi Szilveszter dr. főkapitány ,Csernovits Agenor, Szieberth János, Sáfrány Ferenc dr., Kovács Ödön dr., Deák Gyula, Lendvai Sándor, Kardos Mihály, Herzog Ede és Pirohta Béla. A banketten megjelentek az összes szegedi sportegyesületek képviselői. Az ünnepi program így folyt le: Az első szám atlétikai verseny volt. A SzAK futói 100 méteres síkfutásban indultak. Tekintve a még nem egészen kész pályát, az eredmény nem a legjobb, mert Zsidai ennél már sokkal szebb eredményeket ért el. Első Zsidai 11 4­ 5 mp., második Orosz, har­madik Mihályka. Ezután távugrás következett, amelyen első Frankel, második holtversenyben Mihályka és Zsidai. Az atlétikai versenyek klubja azonban most következik. Újlaki, Magyarország többszörös diszkoszvető bajnoka. Szegeden megjavította az eddigi országos rekordot. Már a negyedik dobásnál sikerült ez neki, amennyiben 43 m. 62 cm. dobásával 84 cm.-rel fölülhaladta az eddig ő általa tar­tott 42 m. 78 cm. diszkoszrekordot. Az atlétikai számok után követ­keztek az ünnepi és pályafelavató beszédek, amelyet az oly nagy érdeklődéssel várt Temesvári AK— SzAK mérkőzés követett. Az érdek­lődést megérdemelte a küzdelem, mert a SzAK-pályán már régen láttunk oly sima és igen szép változatos küzdelmet. A TAK csapata megfelelt a várakozásoknak és igen jó erők vannak csapatában. A SzAK-kal körülbelül egyforma klasszis a csapat. A temesvári kapus igen rossz volt. György, a szegedi kapus, azonban ismét bebizonyí­totta, hogy bármely fővárosi első­­osztályú csapatban is sikerrel állná meg helyét. A hátvédpár körül­belül mindkét csapatban egyforma. Ellenben a halfsor a SzAK csapa­tában jobb. Gyorsasága és labda­­kezelése a csatársort munkájával nagyban segítette és agilitása erő­sen fogta az ellenfél csatársorát. A csatársorban a SzAK csapata szintén több kiváló erővel rendel­kezik, mint Temesvár, Gang, Mol­nár és a balösszekötő, e három ember képezi főerősségét a temes­vári csatársornak, míg a SzAK csatársorában csütörtökön minden ember összjátékával és lelkesedé­sével igen szép munkát végzett. Ha Hevesi nem beteg, az eredmény még szebb lett volna. Blum kitűnő labdaosztása és technikája állandóan foglalkoztatta Temesvár egész halt­­sorát. Hapa bámulatos lefutásai és Osizik gyönyörű centerezései, Fürst remek technikája és Hevesi szép lövései nagyon sokszor hozták veszélybe a temesvári hálót. A mérkőzést Herzog Ede vezette. Ilyen birót Szegeden még nem láttunk. A szabályok alkalmazását még egy magyar biró nem érti úgy, mint ő. A játék egyik élve­zete Az ő bíráskodása volt. A SzAK választ és Temesvár kezd. A játék mindjárt igen szép és változatos, mindkét csapat össz­­játékkal dolgozik. A 11. percben azonban Szeged ellen tizenegyest ítél a bíró, amit Gang érvényesít góllá. Erre Szeged diktál igen erős iramot és már a következő perc meghozza az eredményt, amennyi­ben Szűcs gyönyörű szabadrúgását Hevesi góllá értékesíti. A SzAK továbbra is támad és Blum szép lövését a temesvári kapus védeni nem tudja. Első félidő eredménye 2: 1 SzAK javára. A második félidőben a SzAK mindjárt az első percben gólt ér el Hevesi szép lövéséből. Ezután továbbra is erő­sen támad és a 16. percben Hapa remek centerét Blum fogja el és négyre szaporítja a SzAK góljai­nak számát. A 20. percben Fürst küldi védhetetlen lövését Temesvár hálójába. Ezután Temesvár kezd igen erős támadásba és a SzAK áttörhetetlen halfsorának és Jopi kiváló agilitásának érdeme, hogy gólt elérni nem tudtak, így a pályaavató mérkőzés igen szép eredménynyel végződött, amennyi­ben Délmagyarország ezidőszerint legjobb csapatát a SzAK 5:1 arányban legyőzte. TESTEDZÉS. Az Újpesti Törekvés Egyesület Sze­geden. A negyedik osztály ezen első helyzettjét írja vasárnap ellenfelül a SzAK. Mint a negyedik osztályú baj­nokság első helyzettje a jövőre már a harmadik osztályú bajnokságban játszik és igy ezen vasárnapi mérkő­zés annál is érdekesebb, mert ezen mérkőzés aztán eldönti, hogy a SzAK hányadik osztályú fővárosi csapat kvalitásának felel meg. A mérkőzést Boros Károly (AAK) vezeti.

Next