Szeged és Vidéke, 1915. április (14. évfolyam, 75-99. szám)

1915-04-30 / 99. szám

1916 április 30 SZEGED ÉS VIDÉKE.3 Am ideiglenesen alkalmatlanok axanna! hah!­­vatnakm BUDAPEST, április 30. A háború kezdete óta, felülvizs­­gálaton ideiglenesen alkal­m­atlanokként szabadságolt katonák azonnal behivatnak. Üdülő osztagokba osztják be az alkalmatlan katonákat. BUDAPEST, április 30. A Frem­­denblatt közli az Ostrauer Zei­tung cikkét, amely szerint hiva­talosan közüiki, hogy a legénység­hez tartozó katonákat, akiket a katonai orvosok ezidőszerint al­­kalmatlanoknak minősítenek és nincs igényük rokkantnyugdíjra, a háború további folyamán nem vetik alá fölölvizsgálatnak, hanem tekintet nélkül szolgálati alkal­matlanságuk idejére, a pótzászló­aljaknál fölállított üdülő osztagok­hoz osztják be őket. Ez a rendel­kezés visszaható. Dsavid bej Bécsbe utazik. BERLIN, április 29. Dsavid bej török pénzügyminiszter Bécsbe uta­zik. Egy beszélgetés folyamán Dsa­­vid bej kijelentette, hogy azelőtt csak esze vonzotta a centrális ha­talmakhoz, de ma szíve is oda vonzza. „Németországnál különösen az ország hatalmas pénzügyi ereje imponál nekem, — úgymond D­a­vid bej — és mindaz, amit váro­saiban láttam, csodálatos. Minde­nütt kitűnő fogadtatásban részesül­tem. Ausztria és Magyarország sokkal nagyobb életerőt tanúsít, mint amilyet ellenségeink róla fel­tesznek.“ A Dardanellák ostroma, ATHÉN, április 29. A Hestia közli: A partraszállott szövetséges csapatok főparancsnoka Hamilton angol tábornok, de a Mudrosből hozott francia csapatok önállóan operálnak D’Amadé tábornok ve­zetése alatt. A partraszállott szö­vetséges haderőt 60,000 főre lehet becsülni. Ez a sereg két francia és két angol hadosztályból áll, az utóbbi ausztráliai és újzélandi ka­tonaságból alakult Két további an­gol hadosztály után van Egyiptom­ból a Dardanellák felé, úgy hogy a szövetségesek a szárazföldön kö­rülbelül 90,000 emberrel fogják a hadműveleteket a Dardanellák ellen megkísérelni. Az angol parancsnok számít rá, hogy időközben Egyip­tomból további segédcsapatokat fog kapni s végül 180—200,000 főnyi hadserege lesz török területen. Tisza István gróf Bécsben. BUDAPEST, április 30. Bécs­­ből jelentik : Tisza István gróf miniszterelnök ma Bécsbe érke­zett és délelőtt féltíz órakor Schönbrunnban kihallgatáson volt a királynál; előbb Burián külügyminiszterrel tárgyalt hosz­­szasan. A helyzet Bukovinában. BUKAREST,április 29. Ideérkező jelentések szerint Meron gróf tar­tományi kormányzó Fischer csend­őrezredes kíséretében sorra járja a bukovinai falvakat és a nép között pénzt, élelmiszereket és vetemé­­nyeket oszt szét. Bukovinában általában nyugalom uralkodik, csak a határszélen folynak csatározások. Néhány nappal ezelőtt egy Nieu­­port-típusú repülőgépet egy német Taube megtámadott és megsemmi­sített. Az orosz aviatikust holtan találták. Új angol csapatok mennek a frontra. HÁGA, április 29. Az Angliával való hajóközlekedés még szünetel. A lapok hírei szerint Angliából mostanában nagy csapatok, továbbá ágyú- és lőszerszállítmányok in­dulnak a harctérre. A most induló csapatoknak legnagyobb része tü­zérség. Egy a cenzúra megkerülé­sével ideérkezett jelentésből kitű­nik, hogy az angol kormány e hét elején az összes hajóstársaságokat nagyobb elővigyázatosságra intette és azt tanácsolta, hogy egyelőre lehetőleg tartsák vissza hajóikat. Valószínű tehát, hogy a keleti parti vizeken és a Csatornában jelenleg egyáltalán nem, vagy igen kevés torpedóromboló tartózkod­­hatik. Ezeket ugyanis az angol hadvezetőség a csapatszállító hajók megvédésére szándékozik fölhasz­nálni. Fü­sztelen nap. Május 2. Adakozzunk­ a rokkantak alapjára. Megindul a postaforgalom Olaszországgal. BÉCS, április 29. Az osztrák és az olasz postaigazgatóság közt tár­gyalások folynak avégből, hogy az átmenetileg tölöggesztett posta­­utalvány- és nemzetközi közve­­títő-forgalom újból fölvétessék. Miután az alapelvekre nézve ellen­tét nincs, minden valószínűség szerint a legközelebbi jövőben, a forgalom újra teljes mértékben megindul. Rákosi Jenő levele. Élénk emlékezetében van még mindenkinek a magyar újságírás fejedelmének, Rákosi Jenőnek mi­nap tartott klasszikus előadása. Apponyi Albert helyett ugrott ugyan be, de a közönség nem bánta meg a cserét, mert alkalma nyílt megismerkedni a legnagyobb magyar lángelmék egyikével, aki fehérhajó korában is épp olyan üde, meggyőző és magával ragadó, mint amilyenek csak isten különös szeretettel kiválogatott kedvencei lehetnek. Pedig emberöltőnél na­gyobb múlt maradt a háta mögött , az egésznek nem külső szemlé­lője, hanem aktív harcosa, ténye­zője, sokban irányítója volt Rákosi Jenő, akit az irodalom számos mú­zsája sehogysem tudott elcsábítani régi szerelmétől, az újságírástól. Szegedi szereplését Almássy Endre köszönte meg, s Almássy­­hoz intézte alábbi levelét is. Rá­kosi Jenő minden szava annyira a közé, hogy már ezért is közölnék a levelet. Szól azonban az általá­nosságban : Kedves barátom, egy-két szóval meg akarom köszönni a levelet, amelyet szegedi előadásunk után hozzám intézett. Nem egy köszö­netére való köszönet ez. Levele a sablonos köszönet határain messze túl ment. Oly érzelmeknek és be-,­nyomásoknak képeit rajzolta meg nekem abban, amelyek az embert meghatják. Ha csak egy emberben keltették is az én színpadról (súgó nélkül, ha csak a szívem nem ült a sugólyukban) elmondott szavaim azt, amit levelében összefoglalt, az is elég arra, hogy büszkén gon­doljak rá és őrizzem emlékét. De, — s erre hálával gondolok — ha többen, tán sokan voltak, akiknek érzelmeit és gondolatait tolmácsolta levelében , akkor lekötelezettje va­gyok annak, aki közvetetten té­nyezője volt annak, hogy lemen­tem ez estére Szegedre. Kiváló tisztelettel híve Rákosi Jenő. Katonai diktatúra Szerbiában. BUKAREST, április 29. Nisből jelentik, hogy a haladópárti poli­tikusok már nyíltan izgatnak a béke mellett és engedményeket javasolnak Bulgária részére. A hadvezetőség különösen az utób­bit ellenzi és igen szigorú cenzú­rát gyakorol a sajtó fölött. Ezt a szigort az utóbbi időben meg­érezték a félhivatalos Szamou­­prava és a radikális párt egyéb lapjai is, úgy hogy Pasics minisz­terelnök kénytelen volt burkolt, de elég érthető célzást tenni a katonai hatalom túlkapásaiból eredhető veszélyre és az alkotmányos biz­tosítékok fontosságára. A przemysli hadifoglyok Az Orosz Vöröskereszt Egyesület értesítette az Osztrák Vöröskeresztet, hogy a przemysli hadifoglyok hiva­talos jegyzékét a közeljövőben meg fogja küldeni. Hír szerint a kimu­tatás eddig még nem érkezett Bécsbe és előreláthatólag még né­hány napig késni fog. A jegyzék minden valószínűség szerint cirill írással készült és így az átfordítás is bizonyos időt fog igénybe venni. Ezután a bécsi Vöröskereszt hala­déktalanul megküldi a kimutatást a budapesti intézetnek, amely publi­kálni fogja. Az angol drágaság ellen. A Times tudósítója most számol be azokról az impressziókról, ame­lyet az angolországi fogolytáborban tett, amikor a parlament tagjaival azt meglátogatta. A német foglyok rendkívül sok csomagot kapnak hazulról, csaknem naponta kilenc­­száz darabot és ez is mutatja, hogy Németország még a külföldre is igen sok élelmiszert bír juttatni. E jelentés most a parlament mind­­két házát foglalkoztatja, ahol a drágaság is sok gondot okoz. A cardiffi hadseregbiztosság ülésén bejelentették, hogy a kenyér ára 51­2 pencéről 81,2 pencére emel­kedett. Egy malom háromszáz szá­zalékkal több jövedelmet mutatott ki, mint tavaly. A búza és rozs ára olyan magasra szökött, amilyen az még a krími háborúban sem volt. % . ..T-5 '■kI A világtermés A monarkia és Németország mezőgazdasági helyzetéről állan­dóan a legjobb hírek érkeznek. Az időjárás ideálisan szép, a ta­vaszi mezőgazdasági munkálatok­­hoz elég erő áll rendelkezésre, a vetés állása és fejlődése teljesen kielégítő. Ezzel szemben, mint Olaszországon át érkező jelentések bizonyítják. Francia- és Orosz­országban mindennek inkább mond­hatjuk a helyzetet, mint kedvező­nek. Franciaországban nem csak a termelők, hanem a fogyasztók körében is aggodalmat okoz, hogy az idei termés learatásához nem áll elegendő munkaerő rendelke­zésre. A bevetett terület, ha meg is közelíti a tavalyit, a termés mégis sokkal gyengébb lesz. De nemcsak a gabona, hanem a szőlő­­termelés is megcsappant Francia­­országban. A Champagne vidékén ugyanis, amely Franciaország fő szőlőtermő vidéke, az idén Németország kezé­ben van, ami sokat jelent minden tekintetben a franciák kárára. Oroszországban a múlt esztendei termés legalább százötven millió métermázsa volt, kevesebb, mint 1913-ban. Ott is kevés a munkaerő, de a bevetett terület is jóval kisebb, mint tavaly. Oroszországban már hosszabb idő óta nagy az áruhiány és így érthető az aggodalom, amit az idei termés redukált becslései okoznak. Angliában a hozatal erős csökkenése roppant megnehezíti a közélelmezést és nagy drágaságot okoz. Ezeket a híreket a tőzsdén élénken kommentálták annál is inkább, mert a megbízhatóságuk­hoz szó sem fér. A titkári hivatal jelentése szerint a gabonatőzsde ma sem változott.

Next